COVID-19 vakcina: hogyan működik és mellékhatások

Tartalom

• Hogyan működnek a COVID-19 vakcinák
• Hogyan számítják ki a vakcina hatékonyságát?
• Hatékony az oltás a vírus új változatai ellen?
• Mikor megérkezhetnek az első oltások
• Oltási terv Brazíliában
• Oltási terv Portugáliában
• Hogyan lehet tudni, hogy része-e egy kockázati csoportnak?
• Kinek volt COVID-19, megkapja az oltást?
• Lehetséges mellékhatások
• Ki ne kapja meg az oltást
• Tesztelje tudását
• COVID-19 vakcina: tesztelje tudását!

Számos oltást vizsgálnak és fejlesztenek világszerte a COVID-19 ellen az új koronavírus okozta járvány leküzdésére. Eddig csak a Pfizer vakcinát hagyta jóvá a WHO, de sok más értékelése folyamatban van.

A legígéretesebb eredményeket mutató 6 oltóanyag a következő:

• Pfizer és BioNTech (BNT162): az észak-amerikai és német oltások 90% -ban hatékonyak voltak a 3. fázisú vizsgálatokban;
• Modern (mRNS-1273): az észak-amerikai oltás 94,5% -os hatékonyságú volt a 3. fázisú vizsgálatokban;
• Gamaleya Kutatóintézet (Sputnik V): az orosz vakcina 91,6% -os hatékonyságú volt a COVID-19 ellen;
• AstraZeneca és Oxfordi Egyetem (AZD1222): az angol oltás a 3. fázisú vizsgálatokban van, és az első szakaszban 70,4% -os hatékonyságot mutatott;
• Sinovac (Coronavac): a Butantan Intézettel együttműködésben kifejlesztett kínai vakcina enyhe esetekben 78% -os, mérsékelt és súlyos fertőzések esetén 100% -os hatékonysági arányt mutatott;
• Johnson & Johnson (JNJ-78436735): az első eredmények szerint az észak-amerikai oltóanyag hatékonysági aránya 66-85% között mozog, és ez az arány országonként változik, ahol alkalmazzák.

Ezeken kívül más vakcinák, például a Novavax NVX-CoV2373, az Ad5-nCoV, a CanSino vagy a Covaxin (a Bharat Biotech cég) szintén a vizsgálat 3. fázisában vannak, de még mindig nem tettek közzé eredményeket.

Dr. Esper Kallas, fertőző betegség, az FMUSP Fertőző és Parazita Betegségek Tanszékének rendes professzora tisztázza az oltással kapcsolatos főbb kétségeket:

Hogyan működnek a COVID-19 vakcinák

A COVID-19 elleni oltásokat 3 típusú technológia alapján fejlesztették ki:

• A messenger RNS genetikai technológiája: az a technika, amelyet az állatok számára oltóanyagok előállításánál használnak a legjobban, és amely a test egészséges sejtjeiben ugyanazt a fehérjét termeli, amelyet a koronavírus a sejtekbe jut. Ennek során az immunrendszer olyan antitestek előállítására kényszerül, amelyek egy fertőzés során semlegesíthetik a valódi koronavírus fehérjét és megakadályozhatják a fertőzés kialakulását. Ezt a technológiát alkalmazzák a Pfizer és a Moderna oltásokban;
• Módosított adenovírusok használata: az emberi testre ártalmatlan adenovírusok felhasználásából áll, és genetikailag módosítja őket úgy, hogy azok a koronavírushoz hasonlóan, de az egészséget nem veszélyeztessék. Ez arra készteti az immunrendszert, hogy képezzen és olyan antitesteket termeljen, amelyek fertőzés esetén képesek a vírus eltávolítására. Ez az a technológia, amely az Astrazeneca, a Sputnik V és a Johnson & Johnson oltások mögött áll;
• Inaktivált koronavírus alkalmazása: az új koronavírus inaktivált formáját alkalmazzák, amely nem okoz fertőzést vagy egészségügyi problémákat, de lehetővé teszi a test számára a vírus elleni küzdelemhez szükséges antitestek előállítását.

Mindezek a működési módok elméletileg hatékonyak, és már működnek más betegségek elleni vakcinák előállításában.

Hogyan számítják ki a vakcina hatékonyságát?

Az egyes vakcinák hatékonyságának arányát a fertőzés kialakult és ténylegesen beoltott emberek száma alapján számítják ki, összehasonlítva azokkal, akik nem oltottak be, és akik placebót kaptak.

Például a Pfizer-vakcina esetében 44 000 embert vizsgáltak, és ebből a csoportból csak 94-nél fordult elő végül a COVID-19. A 94 közül 9 olyan ember volt, akit beoltottak, míg a fennmaradó 85 olyan ember volt, aki placebót kapott, és ezért nem kapta meg az oltást. Ezen adatok szerint az eredményességi ráta megközelítőleg 90%.

Jobban megérteni, mi az a placebo és mire való.

Hatékony az oltás a vírus új változatai ellen?

A Pfizer és a BioNTech vakcinával végzett tanulmány szerint^[3]kimutatták, hogy a vakcina által stimulált antitestek továbbra is hatékonyak maradnak a koronavírus új változatai ellen, mind az Egyesült Királyság, mind pedig a Dél-Afrika mutációi ellen.

Ezenkívül a tanulmány rámutat arra is, hogy a vakcinának a vírus további 15 lehetséges mutációjára is hatásosnak kell maradnia.

Mikor megérkezhetnek az első oltások

Várhatóan 2021 januárjában kezdik el forgalmazni az első oltásokat a COVID-19 ellen. Ez csak számos speciális program létrehozása miatt lehetséges, amely lehetővé teszi az oltások sürgős kiadását anélkül, hogy át kellene menniük az összes jóváhagyási szakaszon WHO.

Normális helyzetekben és a WHO szerint vakcinát csak a következő lépések végrehajtása után szabad kiadni a lakosság számára:

1. A vakcinát előállító laboratóriumnak nagyszabású, 3. fázisú vizsgálatokat kell végeznie, amelyek kielégítő eredményeket mutatnak a biztonság és a hatékonyság szempontjából;
2. A vakcinát a laboratóriumtól független szervezeteknek kell értékelniük, beleértve az ország szabályozó szervét, amely Brazília esetében az Anvisa, és Portugáliában az Infarmed-et;
3. A WHO által kiválasztott kutatócsoport elemzi az összes tesztből származó adatokat a biztonság és a hatékonyság biztosítása, valamint az egyes vakcinák felhasználásának megtervezése érdekében;
4. A WHO által jóváhagyott vakcinákat nagy mennyiségben kell előállítani;
5. Gondoskodni kell arról, hogy az oltóanyagok nagy szigorúsággal oszthatók el az összes országban.

A WHO összefogott annak biztosítása érdekében, hogy az egyes vakcinák jóváhagyási folyamata a lehető leggyorsabban haladjon, és az egyes országok szabályozó hatóságai külön engedélyeket is jóváhagytak a COVID-19 vakcinákra.

Brazília esetében Anvisa jóváhagyott egy ideiglenes és sürgősségi engedélyt, amely lehetővé teszi egyes vakcinák gyorsabb alkalmazását a lakosság egyes csoportjaiban. Ennek ellenére ezeknek az oltásoknak meg kell felelniük néhány alapvető szabálynak, és csak a SUS terjesztheti őket.

Oltási terv Brazíliában

Az Egészségügyi Minisztérium által eredetileg kiadott tervben^[1], az oltást négy fázisra osztanák, hogy elérjék a fő prioritási csoportokat, azonban az új frissítések azt mutatják, hogy az oltást 3 prioritási szakaszban lehet elvégezni:

• 1. szakasz: az egészségügyi dolgozókat, a 75 éven felülieket, az őslakosokat és az intézményekben élő 60 éven felülieket beoltják;
• 2. szakasz: 60 év felettiek oltást kapnak;
• 3. szakasz: más betegségben szenvedő embereket oltanak be, amelyek növelik a COVID-19 által okozott súlyos fertőzések kockázatát, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a vesebetegség;

A fő kockázati csoportok beoltása után a COVID-19 elleni oltást a lakosság többi részének elérhetővé teszik.

Az Anvisa által sürgősségi felhasználásra jóváhagyott vakcinák: a Coronavac, amelyet a Butantan Institute gyártott a Sinovac-szal közösen, és AZD1222, amelyet az AstraZeneca laboratórium készített az Oxfordi Egyetemmel együttműködésben.

Oltási terv Portugáliában

Az oltási terv Portugáliában^[2] azt jelzi, hogy a vakcina forgalmazását december végén kell elkezdeni, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott irányelveket követve.

3 oltási fázist terveznek:

• 1. szakasz: egészségügyi szakemberek, idősotthonok és gondozási egységek alkalmazottai, a fegyveres erők szakemberei, a biztonsági erők és az 50 év feletti emberek, valamint egyéb kapcsolódó betegségek;
• 2. szakasz: 65 év felettiek;
• 3. szakasz: megmaradt népesség.

A vakcinákat ingyenesen osztják szét az NHS egészségügyi központjaiban és oltási állomásain.

Hogyan lehet tudni, hogy része-e egy kockázati csoportnak?

Tegye meg ezt az online tesztet, hogy megtudja, egy olyan csoportba tartozik-e, amelynél fokozott a súlyos COVID-19 szövődmények kialakulásának kockázata:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6
• 7
• 8
• 9
• 10

Indítsa el a tesztet Szex:

• Férfi
• Női

Kor: Súly: Magasság: méterben. Van krónikus betegsége?

• Nem
• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Rák
• Szívbetegség
• Egyéb

Van olyan betegsége, amely befolyásolja az immunrendszert?

• Nem
• Lupus
• Szklerózis multiplex
• Sarlósejtes vérszegénység
• HIV / AIDS
• Egyéb

Down-szindrómája van?

• Igen
• Nem

Ön dohányos?

• Igen
• Nem

Transzplantáltak?

• Igen
• Nem

Vényköteles gyógyszereket használ?

• Nem
• Kortikoszteroidok, például prednizolon
• Immunszuppresszánsok, például ciklosporin
• Egyéb

előző következő

Fontos megjegyezni, hogy ez a teszt a súlyos szövődmények kialakulásának potenciális kockázatát jelzi, ha Ön COVID-19 fertőzött, és nem a betegség kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy a betegség kialakulásának kockázata a személyes egészségi állapot miatt nem növekszik, csupán a napi szokásokhoz kapcsolódik, például a társadalmi távolság megőrzéséhez, a kezek nem mosásához vagy az egyéni védőmaszk használatához.

Nézzen meg mindent, amit tehet a COVID-19 megszerzésének kockázatának csökkentése érdekében.

Kinek volt COVID-19, megkapja az oltást?

Az irányelv az, hogy minden ember biztonságosan beoltható, függetlenül attól, hogy volt-e korábbi COVID-19 fertőzése. Bár a vizsgálatok azt mutatják, hogy a fertőzés után a szervezetben legalább 90 napig természetes védekezés alakul ki a vírussal szemben, más vizsgálatok azt is jelzik, hogy a vakcina által biztosított immunitás akár háromszor nagyobb.

A vakcinával szembeni teljes immunitás csak akkor tekinthető aktívnak, ha a vakcina összes adagját beadták.

Mindenesetre az oltás után vagy a COVID-19 korábbi fertőzése után ajánlott továbbra is egyéni védőintézkedéseket elfogadni, például maszk viselése, gyakori kézmosás és társadalmi távolság.

Lehetséges mellékhatások

A COVID-19 ellen előállított vakcinák lehetséges mellékhatásai még nem ismertek. A Pfizer-BioNTech és a Moderna laboratórium által gyártott vakcinákkal végzett vizsgálatok szerint azonban ezek a hatások a következőket tartalmazzák:

• Fájdalom az injekció beadásának helyén;
• Túlzott fáradtság;
• Fejfájás;
• Izmos;
• Láz és hidegrázás;
• Ízületi fájdalom.

Ezek a mellékhatások hasonlóak sok más oltáshoz, például a közönséges influenza elleni oltáshoz.

Az emberek számának növekedésével várhatóan súlyosabb mellékhatások, például anafilaxiás reakciók jelennek meg, különösen azokban az emberekben, akik érzékenyebbek a képlet egyes összetevőire.

Ki ne kapja meg az oltást

A COVID-19 elleni vakcinát nem szabad olyan embereknek beadni, akiknek az anamnézisében súlyos allergiás reakciók fordultak elő a vakcina bármely összetevőjével szemben. Ezen túlmenően az oltást csak akkor szabad elvégezni, miután az orvos értékelte azt 16 év alatti gyermekek, terhes nők és szoptató nők esetében.

Az immunszuppresszánsokat vagy autoimmun betegségeket használó betegeket is csak a kezelőorvos felügyelete mellett szabad oltani.

Tesztelje tudását

Tesztelje tudását a COVID-19 vakcináról, és maradjon a legáltalánosabb mítoszok magyarázatán:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6

COVID-19 vakcina: tesztelje tudását!

Indítsa el a tesztet Az oltást nagyon gyorsan fejlesztették ki, ezért nem lehet biztonságos.

• Igaz. A vakcinát nagyon gyorsan fejlesztették ki, és még nem ismert minden mellékhatás.
• Hamis. Az oltást gyorsan kifejlesztették, de számos szigorú teszten estek át, amelyek garantálják a biztonságát.

Az oltóanyagnak nagy a kockázata, hogy súlyos szövődményeket, például autizmust vagy meddőséget okozhat.

• Igaz. Számos olyan emberről számoltak be, akiknél az oltás beadása után súlyos szövődmények alakultak ki.
• Hamis. A legtöbb esetben a vakcina csak enyhe mellékhatásokat okoz, például fájdalmat az injekció beadásának helyén, lázat, fáradtságot és izomfájdalmat, amelyek néhány napon belül eltűnnek.

Akinek volt COVID-19-je, annak is be kell szereznie az oltást.

• Igaz. A COVID-19 elleni oltást minden embernek meg kell végeznie, még azoknak is, akik már fertőzöttek.
• Hamis. Bárki, akinek COVID-19-je volt, immunis a vírussal szemben, és nem kell oltást kapnia.

Az éves közös influenza elleni oltás nem véd a COVID-19 ellen.

• Igaz. Az éves influenza elleni oltás csak az influenzaszerű vírus ellen véd.
• Hamis. Az influenza elleni oltás többféle vírustól véd, beleértve az új koronavírust is.

Azoknak, akik oltást kapnak, már nincs szükségük más óvintézkedésekre, például kezet mosni vagy maszkot viselni.

• Igaz. Az oltás elvégzésének pillanatától kezdve nem áll fenn a betegség elkapásának, illetve továbbadásának veszélye, és nincs szükség további ellátásra.
• Hamis. A vakcina által nyújtott védelem néhány napig tart, mire az utolsó adag után megjelenik. Ezenkívül az ellátás fenntartása segít elkerülni a vírus átterjedését másokkal, akik még nem oltottak be.

A COVID-19 vakcina beadását követően fertőzést okozhat.

• Igaz. Egyes COVID-19 elleni vakcinák a vírus kis töredékeit tartalmazzák, amelyek végül a fertőzést okozhatják, különösen az immunrendszer legyengültjeiben.
• Hamis. Még a vírus töredékeit használó oltások is olyan inaktivált formát használnak, amely nem képes bármilyen típusú fertőzést kiváltani a szervezetben.

előző következő