Hogyan segíthetnek a röntgensugarak a COPD diagnosztizálásában?
Tartalom
- Képek a COPD tüneteiről
- Felkészülés a mellkas röntgenfelvételére
- Mit fog mutatni egy röntgen?
- Mi van, ha ez nem a COPD?
- Mi a különbség a röntgen és a CT között?
- COPD stádium
- Elvitel
Röntgen a COPD-re
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy súlyos tüdőbetegség, amely néhány különböző légzési állapotot tartalmaz.
A COPD leggyakoribb betegségei az emphysema és a krónikus bronchitis. Az emphysema olyan betegség, amely megsérti a tüdő kis légzsákjait. A krónikus hörghurut olyan betegség, amely a légutak folyamatos irritációját és gyulladását okozza a fokozott nyálkaképződéssel.
A COPD-ben szenvedő embereknek gyakran nehézségeik vannak a légzéssel, sok nyálkát termelnek, mellkasi szorítást éreznek, és állapotuk súlyosságától függően más tünetek jelentkeznek.
Ha orvosa gyanítja, hogy Önnek COPD-je van, valószínűleg néhány különböző teszten megy keresztül a diagnózis felállításában. Az egyik egy mellkas röntgen.
A mellkasröntgen gyors, nem invazív és fájdalommentes. Elektromágneses hullámok segítségével képeket hoz létre a tüdőről, a szívről, a rekeszizomról és a bordákról. Ez csak egy a COPD diagnózisában alkalmazott számos vizsgálat közül.
Képek a COPD tüneteiről
Felkészülés a mellkas röntgenfelvételére
A röntgenfelkészüléshez nem kell sokat tennie. A szokásos ruhák helyett kórházi ruhát fog viselni. Ólomkötényt biztosíthatnak, amely megvédi reproduktív szerveit a röntgenfelvételhez használt sugárzástól.
El kell távolítania minden olyan ékszert is, amely zavarhatja a szűrést.
A mellkas röntgenfelvétele elvégezhető, amíg állsz vagy fekszel. Ez a tüneteitől függ. Jellemzően mellkas röntgenvizsgálatot végeznek állva.
Ha orvosa aggódik amiatt, hogy folyadék van a tüdeje körül, az úgynevezett pleurális folyadékgyülem, akkor érdemes lehet további képeket látnia a tüdejéről, miközben az oldalán fekszik.
De általában két kép készül: az egyik elölről, a másik pedig oldalról. A képek azonnal elérhetők az orvos számára.
Mit fog mutatni egy röntgen?
A röntgenfelvételen megjelenő COPD egyik jele a hiperinflált tüdő. Ez azt jelenti, hogy a tüdő a normálisnál nagyobbnak tűnik. Emellett a rekeszizom alacsonyabbnak és laposabbnak tűnhet, mint általában, és a szív hosszabb lehet, mint a normális.
A COPD-ben végzett röntgen nem fedhet fel annyit, ha az állapot elsősorban krónikus bronchitis. Emphysema esetén azonban a tüdő strukturális problémái láthatók röntgenfelvételen.
Például egy röntgen segítségével kiderülhet a bulla. A tüdőben a bulla a levegő zsebe, amely a tüdő felszíne közelében alakul ki. Bullae elég nagy lehet (nagyobb, mint 1 cm), és jelentős helyet foglalhat el a tüdőben.
A kis bullaokat blebeknek nevezzük. Ezeket kis méretük miatt általában nem látják a mellkas röntgenfelvételén.
Ha bullae vagy gömb szakad fel, a levegő kijuthat a tüdőből, ami összeomlik. Ez spontán pneumothorax néven ismert, és sürgős orvosi kezelést igényel. A tünetek általában éles mellkasi fájdalom és fokozott vagy új légzési nehézségek.
Mi van, ha ez nem a COPD?
A mellkasi kényelmetlenséget a COPD-n kívül más körülmények is okozhatják. Ha a mellkas röntgenfelvétele nem mutat észrevehető COPD-tüneteket, orvosa megvizsgálja más lehetséges problémákat.
A mellkasi fájdalom, a légzési nehézség és a csökkent mozgásképesség tüdőprobléma tünetei lehetnek, de szívproblémák jelei is lehetnek.
A mellkasröntgen értékes információkat szolgáltathat a szívéről és az erekről, például a szívméretről, az erek méretéről, a szív körüli folyadék jeleiről, valamint a szelepek és az erek meszesedéséről vagy megkeményedéséről.
Ezenkívül felfedheti a törött bordákat vagy egyéb problémákat a mellkasban és a mellkasában lévő csontokkal, amelyek mind mellkasi fájdalmat okozhatnak.
Mi a különbség a röntgen és a CT között?
A mellkasröntgen az egyik módszer arra, hogy orvosának képeket adjon a szívéről és a tüdejéről. A mellkas számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálata egy másik eszköz, amelyet általában légzési problémákkal küzdő embereknél rendelnek meg.
A sík, egydimenziós képet nyújtó szokásos röntgentől eltérően a CT-vizsgálatok különböző szögekből készített röntgenfelvételek sorozatát nyújtják. Keresztmetszetű képet ad az orvosoknak a szervekről és egyéb lágyrészekről.
A CT-vizsgálat részletesebb képet nyújt, mint egy szokásos röntgen. Fel lehet használni a tüdőben lévő vérrögök ellenőrzésére, amit a mellkas röntgen nem képes megtenni. A CT-vizsgálat sokkal kisebb részleteket is felismerhet, sokkal korábban azonosíthatja a problémákat, például a rákot.
A képalkotó tesztet gyakran használják a tüdőben észlelt rendellenességek nyomon követésére a mellkas röntgenfelvételén.
Nem ritka, hogy orvosa a tüneteitől függően mellkasröntgent és CT-vizsgálatot is javasol. A mellkas röntgenfelvételét gyakran először végezzük el, mert gyors és hozzáférhető, és hasznos információkat nyújt az Ön gondozásával kapcsolatos gyors döntések meghozatalához.
COPD stádium
A COPD-t általában négy szakaszra osztják: enyhe, közepes, súlyos és nagyon súlyos. A szakaszokat a tüdőfunkció és a tünetek kombinációja alapján határozzák meg.
A tüdőfunkció alapján számértéket rendelünk, minél magasabb a szám, annál rosszabb a tüdőfunkciója. A tüdőfunkció az egy másodperc alatt végrehajtott kényszerített kilégzési térfogaton (FEV1) alapul, amely azt mutatja, hogy mennyi levegőt tudsz kilélegezni a tüdődből egy másodperc alatt.
Levél osztályzatot kapnak annak alapján, hogy a tünetei hogyan befolyásolják mindennapi életét, és hány COPD fellángolása volt az elmúlt évben. Az A csoport tünetei a legkevesebbek és fellángolása a legkevesebb. A D csoportnak van a legtöbb tünete és fellángolása.
Egy kérdőívet, mint például a COPD Assessment Tool (CAT), általában annak értékelésére használnak, hogy a COPD tünetei hogyan befolyásolják az életedet.
A szakaszok gondolkodásának egyszerű módja a következő. Az osztályozási rendszeren belül is vannak variációk:
- 1. A. csoport Enyhe COPD a normál érték körülbelül 80% -ának megfelelő FEV1 értékkel. Kevés tünet a mindennapi életben és kevés fellángolás.
- 2. B. csoport Mérsékelt COPD, a FEV1 értéke a normális érték 50-80 százaléka.
- 3. C csoport Súlyos COPD, a FEV1 értéke a normál érték 30 és 50 százaléka között van.
- 4. D. csoport Nagyon súlyos COPD, FEV1-nél kisebb, mint a 3. szakasz, vagy ugyanolyan FEV1-vel, mint a 3. szakaszban, de alacsony a vér oxigénszintje is. A COPD tünetei és szövődményei jelentősen befolyásolják az életminőséget.
Az osztályozási rendszert arra tervezték, hogy eligazítsa az orvosokat, hogyan kezeljék a betegeket mind tüdőfunkciójuk, mind tüneteik alapján - nemcsak az egyik vagy a másik.
Elvitel
Egy mellkasröntgen önmagában nem tudja megerősíteni a COPD diagnózisát, de hasznos információkat nyújthat a tüdejéről és a szívéről.
A megbízható diagnózis felállításához tüdőfunkciós vizsgálat is szükséges, valamint a tünetek és a tünetek életére gyakorolt hatásának alapos értékelése.
A mellkasröntgen és a CT-vizsgálat is tartalmaz némi sugárzást, ezért mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát, ha nemrégiben más röntgen- vagy CT-vizsgálata volt.
Ha bármilyen kérdése van a röntgenfelvétel vagy a CT-vizsgálat, vagy a COPD-vel kapcsolatos teszt vagy kezelés kapcsán, ne habozzon, beszéljen orvosával.