Retroperitonealis fibrózis

A retroperitonealis fibrózis egy ritka rendellenesség, amely blokkolja azokat a csöveket (uretereket), amelyek a vizeletet a vesékből a hólyagba viszik.

Retroperitonealis fibrózis akkor fordul elő, amikor extra szálas szövet képződik a gyomor és a belek mögötti területen. A szövet tömeget (vagy tömegeket) vagy kemény fibrotikus szövetet képez. Elzárhatja azokat a csöveket, amelyek vizeletet vezetnek a veséből a hólyagba.

A probléma oka többnyire ismeretlen. Leggyakrabban 40–60 év közötti embereknél fordul elő. A férfiaknál kétszer nagyobb az esély, mint a nőknél.

Korai tünetek:

• Tompa fájdalom a hasban, amely idővel növekszik
• Fájdalom és színváltozás a lábakban (a csökkent véráramlás miatt)
• Az egyik láb duzzanata

Későbbi tünetek:

• Csökkent vizeletmennyiség
• Nincs vizeletmennyiség (anuria)
• Hányinger, hányás, veseelégtelenség okozta mentális állapotváltozások és mérgező vegyi anyagok felhalmozódása a vérben
• Súlyos hasi fájdalom a székletben lévő vérrel (a bélszövet halála miatt)

A hasi CT-vizsgálat a legjobb módszer a retroperitoneális tömeg megtalálására.

Egyéb tesztek, amelyek segíthetnek ennek a betegségnek a diagnosztizálásában:

• BUN és kreatinin vérvizsgálatok
• Intravénás pyelogram (IVP), nem olyan gyakran használt
• Vese ultrahang
• MRI a has
• A has és a retroperitoneum CAT vizsgálata

A tömeg biopsziája is elvégezhető a rák kizárására.

Először a kortikoszteroidokat próbálják ki. Egyes egészségügyi szolgáltatók tamoxifen nevű gyógyszert is előírnak.

Ha a kortikoszteroid kezelés nem működik, biopsziát kell végezni a diagnózis megerősítéséhez. Az immunrendszert elnyomó egyéb gyógyszereket is fel lehet írni.

Ha az orvostudomány nem működik, műtétre és sztentekre (ürítőcsövekre) van szükség.

A kilátások a probléma mértékétől és a vesekárosodás mértékétől függenek.

A vesekárosodás lehet átmeneti vagy tartós.

A rendellenesség a következőkhöz vezethet:

• Az egyik vagy mindkét oldalon a veséből vezető csövek folyamatos elzáródása
• Krónikus veseelégtelenség

Hívja szolgáltatóját, ha alhasi vagy oldalsó fájdalma van, és kevesebb vizeletürülése van.

Próbálja elkerülni a metizergidet tartalmazó gyógyszerek hosszú távú alkalmazását. Kimutatták, hogy ez a gyógyszer retroperitoneális fibrózist okoz. A metizergidet néha migrénes fejfájások kezelésére használják.

Idiopátiás retroperitoneális fibrózis; Ormond-kór

• Férfi vizeletrendszer

Comperat E, Bonsib SM, Cheng L. vesemedence és ureter. In: Cheng L, MacLennan GT, Bostwick DG, szerk. Urológiai sebészeti patológia. 4. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2020: 3. fejezet.

Nakada SY, a legjobb SL. A felső húgyúti obstrukció kezelése. In: Wein AJ, Kavoussi LR, Partin AW, Peters, Kalifornia, szerk. Campbell-Walsh urológia. 11. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2016: 49. fejezet.

O’Connor OJ, Maher MM. A húgyutak: az anatómia, a technikák és a sugárzási kérdések áttekintése. In: Adam A, Dixon AK, Gillard JH, Schaefer-Prokop CM, szerk. Grainger & Allison diagnosztikai radiológiája: Az orvosi képalkotás tankönyve. 6. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier Churchill Livingstone; 2015: 35. fejezet.

Shanmugam VK. Vasculitis és más nem gyakori arteriopathiák. In: Sidawy AN, Perler BA, szerk. Rutherford érsebészeti és endovaszkuláris terápiája. 9. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2019: 137. fejezet.

Turnage RH, Mizell J, Badgwell B. Hasi fal, köldök, hashártya, mesenteries, omentum és retroperitoneum. In: Townsend CM Jr, Beauchamp RD, Evers BM, Mattox KL, szerk. Sabiston sebészeti tankönyve. 20. kiadás Philadelphia, Pennsylvania: Elsevier Saunders; 2017: 43. fejezet.