Dermatofibromák

Tartalom

• Mi okozza a dermatofibromákat?
• Melyek a dermatofibromák kockázati tényezői?
• Melyek a dermatofibromák tünetei?
• Hogyan diagnosztizálják a dermatofibromákat?
• Hogyan kezelik a dermatofibromákat?
• Mi a kilátás a dermatofibromákra?
• Hogyan lehet megakadályozni a dermatofibromákat?

Mik azok a dermatofibromák?

A dermatofibromák kicsi, lekerekített, nem rákos növekedések a bőrön. A bőrnek különböző rétegei vannak, beleértve a szubkután zsírsejteket, a dermist és az epidermist. Amikor a második bőrréteg (a dermis) belsejében bizonyos sejtek túlnőnek, dermatofibromák alakulhatnak ki.

A dermatofibromák jóindulatúak (nem rákosak) és ártalmatlanok ebben a tekintetben. A bőr gyakori daganatának tekintik, amely egyes embereknél többszörösen előfordulhat.

Mi okozza a dermatofibromákat?

A dermatofibromákat a különféle sejttípusok keverékének túlszaporodása okozza a bőr dermiszrétegében. A túlnövekedés okai nem ismertek.

A daganatok gyakran a bőr valamilyen kis traumája után alakulnak ki, beleértve a szilánk vagy a poloska harapását.

Melyek a dermatofibromák kockázati tényezői?

Amellett, hogy a kisebb bőrsérülések kockázatot jelentenek a dermatofibroma kialakulására, az életkor kockázati tényező. A dermatofibromák gyakrabban fordulnak elő 20–49 éves felnőtteknél.

Ezek a jóindulatú daganatok általában a nőknél is gyakoribbak, mint a férfiak.

Az elnyomott immunrendszerrel rendelkezők nagyobb kockázatot jelenthetnek a dermatofibromák kialakulására.

Melyek a dermatofibromák tünetei?

A bőr dudorain kívül a dermatofibromák ritkán okoznak további tüneteket. A növekedések színe a rózsaszíntől a vörösesig a barnáig terjedhet.

Átmérőjük általában 7 és 10 milliméter között van, bár ennél a tartománynál kisebbek vagy nagyobbak is lehetnek.

A dermatofibromák általában tapintásúak is. Enyhén érzékenyek lehetnek az érintésre is, bár a legtöbb nem okoz tüneteket.

A növekedések a test bármely pontján előfordulhatnak, de gyakrabban jelennek meg a szabadon álló területeken, például a lábakon és a karokon.

Hogyan diagnosztizálják a dermatofibromákat?

A diagnózist általában fizikai vizsga során állapítják meg. A képzett bőrgyógyász általában vizuális vizsgálattal azonosíthatja a növekedést, amely magában foglalhatja a dermatoszkópiát.

További vizsgálatok tartalmazhatnak bőrbiopsziát, hogy kizárják az egyéb betegségeket, például a bőrrákot.

Hogyan kezelik a dermatofibromákat?

Jellemzően a dermatofibromák krónikusak és spontán nem oldódnak meg önmagukban. Mivel ártalmatlanok, a kezelés általában kizárólag kozmetikai okokból történik.

A dermatofibromák kezelési lehetőségei a következők:

• fagyasztás (folyékony nitrogénnel)
• lokalizált kortikoszteroid injekció
• lézeres terápia
• borotválja a tetejét, hogy ellapítsa a növekedést

Ezek a terápiák nem biztos, hogy teljesen sikeresek a dermatofibroma eltávolításában, mert a szövet újra felhalmozódhat az elváltozáson belül, amíg a terápia előtt vissza nem tér a méretére.

A dermatofibroma széles sebészeti kimetszéssel teljesen eltávolítható, de nagy a valószínűsége annak, hogy a hegképződés csúnyábbnak tekinthető, mint maga a dermatofibroma.

Soha ne kísérelje meg a növekedés eltávolítását otthon. Ez fertőzéshez, hegesedéshez és felesleges vérzéshez vezethet.

Mi a kilátás a dermatofibromákra?

Mivel a növekedések szinte mindig ártalmatlanok, a dermatofibromák nem befolyásolják negatívan az ember egészségét. Az eltávolítási módszerek, mint például a fagyasztás és a kivágás, változó mértékben sikeresek. Sok esetben ezek a növekedések vissza tudnak nőni.

Hogyan lehet megakadályozni a dermatofibromákat?

A kutatók jelenleg nem tudják pontosan, miért fordulnak elő a dermatofibromák egyes embereknél.

Mivel az ok ismeretlen, nincs biztos módszer a dermatofibromák kialakulásának megakadályozására.