A jobb kar fájdalmának 5 oka és mit kell tenni

Tartalom

• 1. Erőfeszítés
• 2. íngyulladás
• 3. A carpalis alagút szindróma
• 4. Gyenge keringés
• 5. Szívroham

A jobb kar fájdalma több okból is kialakulhat, amelyek közül a leggyakoribbak a kar szerkezetének ütései vagy sérülései, például rossz testtartás, ismétlődő erőfeszítések vagy például a kar fölött történő alvás.

A karfájdalom bármely régióban megjelenhet, a válltól a csuklóig, általában azért, mert olyan helyekre hat, mint az izmok, inak, idegek, ízületek, erek és a bőr. Csak ritka esetekben jelenthet komolyabb problémát, például neurológiai betegséget vagy akár szívrohamot.

Így a fájdalom pontos okának felismeréséhez orvoshoz kell fordulni, amely felméri a tünetek felmérését, a régió fizikai vizsgálatát, és ha szükséges, teszteket kér az ok megállapításához és a leghelyesebb kezelés kijelzéséhez. .

Sokak ellenére a jobb kar fájdalmának fő okai a következők lehetnek:

1. Erőfeszítés

Az edzőterembe járó vagy valamilyen sportot gyakorló embereknél gyakori intenzív karfeszítés kisebb sérüléseket okozhat a kar, izmok vagy a váll, a könyök vagy a csukló ízületeiben, ami fájdalmat okoz, amely általában néhány nap pihenés után javul.

Ha az erőfeszítés megismétlődik, különösen a karmozgással dolgozó embereknél, például a táblára író tanároknál, a gépmunkásoknál, a zenészeknél vagy a sportolóknál, megtapasztalható a munkával kapcsolatos izom-csontrendszeri rendellenesség (WMSD), amelyet ismétlődő sérülésként is ismert Erőfeszítés (RSI).

Mit kell tenni: Az ilyen típusú sérülések megelőzése érdekében útmutatást kell kapnia az orvostól és a gyógytornásztól a mozgások során betartandó helyes testtartásról, a karszerkezetek elhasználódásának elkerülése érdekében, és akut fájdalom esetén az orvos jelezze a gyulladáscsökkentő gyógyszereket és pihenjen. Nézze meg a természetes gyulladáscsökkentők receptjeit, amelyek segítenek a fájdalom elleni küzdelemben.

2. íngyulladás

Az íngyulladás az ín gyulladása, az izomot a csontokkal összekötő szövet, amely olyan tüneteket generál, mint lokalizált fájdalom és az izomerő hiánya. Könnyebben megjelenhet azoknál az embereknél, akik ismétlődő erőfeszítéseket tesznek vállával vagy karjával, vagy sportolóknál.

Mit kell tenni: íngyulladás kezelésére célszerű kerülni az érintett végtaggal való erőfeszítéseket, az orvos által jelzett fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését és a fizioterápiás foglalkozásokat. Nézze meg az íngyulladás kezelési lehetőségeit.

3. A carpalis alagút szindróma

A carpalis alagút szindróma a kartól a kézig terjedő ideg összenyomásával jön létre, az úgynevezett medián ideg. Ezt a szindrómát a tűk bizsergése és érzése jellemzi főleg a hüvelykujjban, a mutató- vagy a középső ujjban.

A carpalis alagút szindróma gyakoribb azoknál a szakembereknél, akik a kezükkel és az öklükkel dolgoznak, például gépírók, fodrászok vagy programozók, és a tünetek fokozatosan jelentkeznek, sőt fogyatékossá válhatnak.

Mit kell tenni: a kezelést ortopéd vagy reumatológus irányítja, és magában foglalja a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását, a pihenést és a fizikoterápiát. Nézze meg az alábbi videót a gyógytornász útmutatásához a fájdalom enyhítésére ezekben az esetekben:

4. Gyenge keringés

A kar vérkeringésében bekövetkező változások, amelyeket például az erek elzáródása, vagy a vénák vagy artériák trombózisa okozhat, fájdalomérzetet, bizsergést, súlyt és az érintett végtag duzzadását okozhatják.

Gyenge vérkeringést kell gyanítani, ha a kezek vége nagyon sápadt vagy lilás, a kar vagy a kéz duzzanata vagy bizsergő érzés jelentkezik.

Mit kell tenni: konzultálni kell a háziorvossal vagy az angiológussal, aki részletes értékelést készít és olyan vizsgálatokat kér, mint például ultrahang a kar doplerjével. A kezelés okától függ, folyadékfogyasztással, testmozgással vagy a legsúlyosabb esetekben gyógyszerek használatával járhat a keringés megkönnyítése érdekében. Tudjon meg többet a gyenge keringés kezeléséről.

5. Szívroham

Az akut miokardiális infarktus vagy angina mellkasi fájdalmat okozhat, amely a kar felé sugárzik, és bár gyakoribb a bal kar, a jobb kar felé is sugározhat. Ez az infarktus tünet ritka, de főleg időseknél, cukorbetegeknél vagy nőknél fordulhat elő, akiknél gyakrabban jelentkezhetnek atipikus tünetek.

A szívrohamra utaló karfájdalom általában mellkasi fájdalom, légszomj, hányinger vagy verejtékezés mellett égő vagy feszes érzéssel jár.

Mit kell tenni: ha szívinfarktus gyanúja merül fel, javasoljuk, hogy az orvoshoz menjen az ügyeletre, hogy felmérje a tüneteket és rendeljen vizsgálatokat, amelyek megerősíthetik a problémát, vagy nem. Tanulja meg a szívinfarktus fő tüneteinek azonosítását.