Hemoglobin elektroforézis: mi ez, hogyan készül és mire szolgál
Tartalom
A hemoglobin elektroforézis olyan diagnosztikai módszer, amelynek célja a vérben keringő hemoglobin különböző típusainak azonosítása. A hemoglobin vagy a Hb a vörösvértestekben található fehérje, amely felelős az oxigénhez való kötődésért, lehetővé téve a szövetekbe történő transzportot. Tudjon meg többet a hemoglobinról.
A hemoglobin típusának azonosítása alapján ellenőrizhető, hogy a személynek van-e valamilyen, a hemoglobin szintézissel összefüggő betegsége, például talaszémiája vagy sarlósejtes vérszegénysége. A diagnózis megerősítéséhez azonban egyéb hematológiai és biokémiai vizsgálatok elvégzése szükséges.
Mire való
A hemoglobin-elektroforézist a hemoglobin-szintézissel kapcsolatos strukturális és funkcionális változások azonosításához kérjük. Így az orvos javasolhatja például a sarlósejtes vérszegénység, a hemoglobin C betegség diagnosztizálását és a thalassemia differenciálását.
Ezenkívül kérhető azzal a céllal, hogy genetikailag tanácsot adjon a gyermekvállalni vágyó pároknak, például tájékoztassák őket arról, hogy van-e esély arra, hogy a gyermeknek valamilyen típusú vérbetegsége legyen a hemoglobinszintézissel kapcsolatban. A hemoglobin-elektroforézis rutinvizsgálatként is rendelhető azoknak a betegeknek a megfigyelésére, akiknél már diagnosztizálták a különböző típusú hemoglobint.
Újszülöttek esetében a hemoglobin-típust a sarokszúrás-teszt segítségével azonosítják, ami fontos például a sarlósejtes vérszegénység diagnosztizálásához. Nézze meg, mely betegségeket észleli a sarokszúrás teszt.
Hogyan történik
A hemoglobin-elektroforézist vérminta összegyűjtésével végezzük, amelyet egy speciális laboratóriumban képzett szakember végez, mert a helytelen gyűjtés hemolízist, vagyis a vörösvértestek elpusztulását eredményezheti, ami megzavarhatja az eredményt. Értse meg, hogyan gyűlik össze a vér.
A gyűjtést a beteg legalább 4 órán át tartó éheztetésével kell elvégezni, és a mintát laboratóriumba kell küldeni elemzésre, amelyben azonosítják a betegben jelenlévő hemoglobin típusait. Egyes laboratóriumokban nem szükséges böjtölni a gyűjtéshez. Ezért fontos, hogy útmutatást kérjen a laboratóriumtól és az orvostól a vizsga böjtjével kapcsolatban.
A hemoglobin típusát lúgos pH-n (8,0–9,0 körüli) elektroforézissel azonosítják, amely technika a molekula migrációs sebességén alapul, amikor elektromos áramnak van kitéve, a sávok megjelenítésével a a molekula. A kapott sávminta alapján összehasonlítást végzünk a normál mintával, és így azonosítjuk a kóros hemoglobinokat.
Hogyan értelmezzük az eredményeket
A bemutatott sávminta alapján azonosítani lehet a beteg hemoglobin típusát. A hemoglobin A1 (HbA1) molekulatömege nagyobb, ezért a migráció nem figyelhető meg, míg a HbA2 könnyebb, egyre mélyebbé válik a gélben. Ezt a sávmintát a laboratóriumban értelmezik, és az orvosnak és a páciensnek szóló jelentésben adják ki, tájékoztatva a talált hemoglobin típusát.
A magzati hemoglobin (HbF) nagyobb koncentrációban van jelen a csecsemőben, azonban a fejlődés következtében a HbF koncentrációja csökken, míg a HbA1 növekszik. Így az egyes hemoglobin-koncentrációk életkoruktól függően változnak, és általában:
Hemoglobin típus | Normálérték |
HbF | 1–7 napos kor: legfeljebb 84%; 8-60 napos kor: legfeljebb 77%; 2–4 hónapos kor: legfeljebb 40%; 4–6 hónapos: legfeljebb 7,0% 7–12 hónapos kor: legfeljebb 3,5%; 12-18 hónapos kor: legfeljebb 2,8%; Felnőtt: 0,0 - 2,0% |
HbA1 | Legalább 95% |
HbA2 | 1,5 - 3,5% |
Néhány embernél azonban strukturális vagy funkcionális változások vannak a hemoglobin szintézissel kapcsolatban, amelyek kóros vagy variáns hemoglobinokat eredményeznek, például HbS, HbC, HbH és Barts 'Hb.
Így a hemoglobinelektroforézis segítségével azonosítani lehet a kóros hemoglobinok jelenlétét, és egy másik diagnosztikai technika, az úgynevezett HPLC segítségével ellenőrizni lehet a normális és kóros hemoglobinok koncentrációját, ami a következőkre utalhat:
Hemoglobin eredmény | Diagnosztikai hipotézis |
Jelenléte HbSS | Sarlósejtes vérszegénység, amelyet a vörösvértest alakjának változása jellemez a hemoglobin béta-láncának mutációja miatt. Ismerje a sarlósejtes vérszegénység tüneteit. |
Jelenléte HbAS | Sarlósejt-tulajdonság, amelyben a személy hordozza a sarlósejtes vérszegénységért felelős gént, de nem mutat tüneteket, azonban ezt a gént átadhatja más generációknak is: |
Jelenléte HbC | Hemoglobin C-betegségre utal, amelyben a vérkenetben HbC-kristályok figyelhetők meg, különösen akkor, ha a beteg HbCC-s, amelyben a személynek különböző mértékű hemolitikus anaemia van. |
Jelenléte Barts hb | Az ilyen típusú hemoglobin jelenléte a hydrops fetalis néven ismert súlyos állapotra utal, amely a magzat halálát és ennek következtében vetélést okozhat. Tudjon meg többet a magzati hidropákról. |
Jelenléte HbH | Hemoglobin H betegségre utal, amelyet csapadék és extravaszkuláris hemolízis jellemez. |
Sarlósejtes vérszegénység diagnosztizálása esetén a sarokszúrás teszttel a normális eredmény HbFA (vagyis a csecsemőnek HbA és HbF egyaránt van, ami normális), míg a HbFAS és HbFS eredmények a sarlósejt tulajdonságára és a sarlóra utalnak sejtes vérszegénység, ill.
A thalassemiák differenciáldiagnosztikája elvégezhető a HPLC-hez társított hemoglobin elektroforézissel is, amelyben az alfa-, béta-, delta- és gamma-láncok koncentrációit igazolják, igazolva ezen globin-láncok hiányát vagy részleges jelenlétét, és az eredmény szerint , meghatározza a thalassemia típusát. Megtanulják, hogyan lehet azonosítani a thalassémiát.
A hemoglobinnal kapcsolatos betegségek diagnózisának megerősítéséhez a teljes vérkép mellett más vizsgálatokat is el kell rendelni, például vasat, ferritint, transzferrin adagolást. Nézze meg, hogyan kell értelmezni a vérképet.