Epehólyag-betegség

Tartalom

• Melyek az epehólyag-betegség típusai?
• Epekövek
• Kolecisztitisz
• Choledocholithiasis
• Acalculous epehólyag-betegség
• Biliáris diszkinézia
• Szklerotizáló cholangitis
• Epehólyagrák
• Epehólyag-polipok
• Az epehólyag gangrénje
• Az epehólyag tályogja
• Hogyan diagnosztizálják az epehólyag betegségét?
• Részletes kórtörténet
• Fizikai vizsga
• Mellkas és hasi röntgen
• Ultrahang
• HIDA vizsgálat
• Egyéb vizsgálatok
• Hogyan kezelik az epehólyag betegségét?
• Életmódváltások
• Orvosi kezelés
• Sebészet
• Az epehólyag-betegség lehetséges hosszú távú szövődményei
• Megelőzhető-e az epehólyag-betegség?

Az epehólyag betegség áttekintése

Az epehólyag betegség kifejezést többféle állapotra használják, amelyek befolyásolhatják az epehólyagját.

Az epehólyag egy kis körte alakú tasak, amely a máj alatt helyezkedik el. Az epehólyagod fő feladata a máj által termelt epe tárolása és a vékonybélbe ürülő csatornán való áthaladása. Az epe segít megemészteni a zsírokat a vékonybélben.

A gyulladás az epehólyag-megbetegedések többségét okozza az epehólyag falainak irritációja miatt, amely kolecisztitiszként ismert. Ez a gyulladás gyakran annak köszönhető, hogy az epekövek elzárják a vékonybélbe vezető csatornákat, és az epe felhalmozódását okozzák. Végül nekrózishoz (szöveti roncsoláshoz) vagy gangrénához vezethet.

Melyek az epehólyag-betegség típusai?

Az epehólyag-betegségnek sokféle típusa van.

Epekövek

Az epekövek akkor fejlődnek ki, amikor az epében lévő anyagok (például koleszterin, epesók és kalcium) vagy a vérből származó anyagok (például bilirubin) kemény részecskéket képeznek, amelyek elzárják az epehólyag és az epeutak átjáróit.

Az epekövek akkor is szoktak kialakulni, ha az epehólyag nem ürül ki teljesen vagy elég gyakran. Kicsiek lehetnek, mint egy homokszem, vagy akkorák, mint egy golflabda.

Számos tényező járul hozzá az epekövek kockázatához. Ezek tartalmazzák:

• túlsúlyos vagy elhízott
• cukorbetegségben szenved
• 60 éves vagy idősebb
• ösztrogént tartalmazó gyógyszerek szedése
• amelynek családi kórtörténetében epekövek szerepelnek
• nő lévén
• Crohn-kór és más olyan körülmények, amelyek befolyásolják a tápanyagok felszívódását
• cirrhosisban vagy más májbetegségben szenved

Kolecisztitisz

A kolecisztitisz az epehólyag-betegség leggyakoribb típusa. Aktuális vagy krónikus epehólyag-gyulladásként jelentkezik.

Akut kolecisztitisz

Az akut kolecisztitist általában az epekövek okozzák. De lehet daganatok vagy más egyéb betegségek következménye is.

Fájdalommal járhat a has jobb felső részén vagy a felső középső részén. A fájdalom általában közvetlenül étkezés után jelentkezik, és az éles fájdalomtól az unalmas fájdalomig terjed, amely a jobb vállába sugározhat. Az akut kolecisztitisz a következőket is okozhatja:

• láz
• hányinger
• hányás
• sárgaság

Krónikus kolecisztitisz

Az akut kolecisztitisz többszörös rohama után az epehólyag összezsugorodhat, és elveszítheti az epét tároló és felszabadító képességét. Hasfájás, hányinger és hányás jelentkezhet. A műtét gyakran a krónikus kolecisztitisz szükséges kezelése.

Choledocholithiasis

Az epekövek az epehólyag nyakába vagy az epevezetékbe kerülhetnek. Ha az epehólyag ilyen módon van bedugva, az epe nem léphet ki. Ez ahhoz vezethet, hogy az epehólyag gyulladásos vagy kitágult.

A bedugult epeutak tovább megakadályozzák az epe átjutását a májból a belekbe. A choledocholithiasis a következőket okozhatja:

• rendkívüli fájdalom a has felső részén
• láz
• hidegrázás
• hányinger
• hányás
• sárgaság
• sápadt vagy agyag színű széklet

Acalculous epehólyag-betegség

Az acalculous epehólyag-betegség az epehólyag gyulladása, amely epekövek jelenléte nélkül jelentkezik. Kimutatták, hogy jelentős krónikus betegség vagy súlyos egészségi állapot kiváltja az epizódot.

A tünetek hasonlóak az epekövekkel járó akut kolecisztitishez. Az állapot néhány kockázati tényezője:

• súlyos fizikai trauma
• szívsebészet
• hasi műtét
• súlyos égési sérülések
• autoimmun állapotok, mint a lupus
• véráram fertőzések
• intravénás táplálkozás (IV)
• jelentős bakteriális vagy vírusos megbetegedések

Biliáris diszkinézia

Biliáris diszkinézia akkor fordul elő, ha az epehólyag a szokásosnál alacsonyabb funkcióval rendelkezik. Ez az állapot összefüggésben lehet az epehólyag folyamatos gyulladásával.

A tünetek közé tartozhat az étkezés utáni felső hasi fájdalom, émelygés, puffadás és emésztési zavar. A zsíros étel fogyasztása tüneteket válthat ki. Biliáris diszkinéziával járó epehólyagban általában nincs epekő.

Lehet, hogy orvosának egy HIDA-vizsgálatnak nevezett tesztet kell használnia az állapot diagnosztizálásához. Ez a teszt az epehólyag működését méri. Ha az epehólyag csak a tartalmának 35-40 százaléka vagy annál kevesebb képes felszabadulni, akkor általában az epe dyskinesiát diagnosztizálják.

Szklerotizáló cholangitis

Folyamatos gyulladás és az epevezeték károsodása hegesedéshez vezethet. Ezt az állapotot szklerotizáló cholangitisnek nevezik. Nem ismert azonban, hogy pontosan mi okozza ezt a betegséget.

Az ilyen állapotú emberek közel felének nincsenek tünetei. Ha tünetek jelentkeznek, a következők lehetnek:

• láz
• sárgaság
• viszkető
• felső hasi kellemetlenség.

Az ebben az állapotban szenvedő emberek hozzávetőlegesen fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek. Ennek az állapotnak a növekedése a májrák kockázatát is növeli. Jelenleg az egyetlen ismert gyógymód a májtranszplantáció.

Az immunrendszert elnyomó és a megvastagodott epe lebontását segítő gyógyszerek segíthetnek a tünetek kezelésében.

Epehólyagrák

Az epehólyag rákja viszonylag ritka betegség. Különböző típusú epehólyagrákok léteznek. Nehezen kezelhetők, mert gyakran csak a betegség előrehaladásának késői szakaszában diagnosztizálják őket. Az epekövek az epehólyagrák gyakori kockázati tényezői.

Az epehólyagrák az epehólyag belső falaiból átterjedhet a külső rétegekbe, majd a májba, a nyirokcsomókba és más szervekbe. Az epehólyagrák tünetei hasonlóak lehetnek az akut cholecystitis tüneteihez, de előfordulhatnak egyáltalán nem is tünetek.

Epehólyag-polipok

Az epehólyag-polipok olyan elváltozások vagy növekedések, amelyek az epehólyagban jelentkeznek. Általában jóindulatúak és nincsenek tüneteik. Az 1 centiméternél nagyobb polipok esetén azonban gyakran javasoljuk az epehólyag eltávolítását. Nagyobb esélyük van rákos megbetegedésre.

Az epehólyag gangrénje

A gangrén akkor fordulhat elő, ha az epehólyag nem megfelelő véráramlást fejleszt. Ez az akut kolecisztitisz egyik legsúlyosabb szövődménye. A komplikáció kockázatát növelő tényezők a következők:

• férfi és 45 év feletti
• cukorbetegségben szenved

Az epehólyag gangréna tünetei a következők lehetnek:

• tompa fájdalom az epehólyag régiójában
• láz
• hányinger vagy hányás
• dezorientáció
• alacsony vérnyomás

Az epehólyag tályogja

Az epehólyag tályogja akkor alakul ki, amikor az epehólyag gennybe gyullad. A genny a fehérvérsejtek, az elhalt szövetek és a baktériumok felhalmozódása. A tünetek közé tartozhat a jobb felső oldali fájdalom a hasban, láz és remegő hidegrázás.

Ez az állapot akut cholecystitis során fordulhat elő, amikor az epekő teljesen elzárja az epehólyagot, lehetővé téve az epehólyag gennyének kitöltését. Ez gyakoribb cukorbetegségben és szívbetegségben szenvedőknél.

Hogyan diagnosztizálják az epehólyag betegségét?

Az epehólyag-betegség diagnosztizálásához orvosa megkérdezi Önt az anamnéziséről és hasi vizsgálatot végez. Ez magában foglalja a hasi fájdalom ellenőrzését. Az alábbi vizsgálatok és eljárások közül egy vagy több alkalmazható:

Részletes kórtörténet

Fontos a felmerülő tünetek listája, valamint az epehólyag betegség személyes vagy családi kórtörténete. Általános állapotfelmérés is elvégezhető annak megállapítására, hogy vannak-e hosszú távú epehólyag-betegség jelei.

Fizikai vizsga

Orvosa speciális manővert hajthat végre a hasi vizsga során, hogy megkeresse az úgynevezett „Murphy-jelet”.

E manőver során orvosa a hasára fogja tenni a kezét az epehólyag területén. Ezután megkérik, hogy vegyen egy levegőt, miközben megvizsgálja és megérzi a környéket. Ha jelentős fájdalmat érez, az epehólyag-betegségre utalhat.

Mellkas és hasi röntgen

A tüneti kolecisztitisz néha köveket mutat a hasi röntgensugarakon, ha a kövek kalciumot tartalmaznak. A mellkas röntgenfelvétele mellhártyagyulladást vagy tüdőgyulladást mutathat.

A röntgen azonban nem a legjobb teszt az epehólyag-betegség azonosítására. Gyakran használják a fájdalom egyéb lehetséges okainak kizárására, amelyek nem kapcsolódnak az epekövekhez, az epehólyaghoz vagy a májhoz.

Ultrahang

Az ultrahang hanghullámok segítségével képeket képez a testben. Ez a teszt az orvos egyik fő módszere az epehólyag-betegség diagnosztizálásához. Az ultrahang segítségével ki lehet értékelni az epehólyag epekövek, megvastagodott falak, polipok vagy tömegek jelenlétét. Ez a májban felmerülő problémákat is azonosíthatja.

HIDA vizsgálat

A HIDA-vizsgálat az epehólyag és a máj csatornarendszerét vizsgálja. Gyakran használják, ha az embernek epehólyag-tünetei vannak, de az ultrahang nem mutatta a tünetek okát. HIDA-vizsgálat is használható az epevezeték-rendszer alaposabb értékeléséhez.

Ez a teszt ártalmatlan radioaktív anyag segítségével értékelheti az epehólyag működését. Az anyagot egy vénába fecskendezik, majd figyelik, ahogy halad az epehólyagon. Más vegyi anyag is beadható, amely az epehólyag epének felszabadulását okozza.

A HIDA-vizsgálat azt mutatja be, hogy az epehólyag hogyan mozgatja az epét az epevezeték-rendszeren keresztül. Meg tudja mérni az epének az epehólyagból való kimozdulásának sebességét is. Ezt ejekciós frakciónak nevezik. Az epehólyag normális kilökődési frakciója 35-65 százalék között van.

Egyéb vizsgálatok

Más képalkotó tesztek, például CT és MRI vizsgálat is használhatók. Vérvizsgálatokat is végeznek a megnövekedett fehérvérsejtszám és a kóros májműködés ellenőrzésére.

Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatography (ERCP) invazívabb, de hasznosabb teszt. Rugalmas kamerát helyeznek a szájba, a gyomor mellett pedig a vékonybélbe. Kontrasztos festéket injektálnak, hogy az epevezeték-rendszert egy speciális röntgensugárral mutassák be.

Az ERCP különösen hasznos teszt, ha az epekövek okozta elzáródás gyanúja merül fel. Bármely elzáródást okozó epekő gyakran eltávolítható ezen eljárás során.

Hogyan kezelik az epehólyag betegségét?

Életmódváltások

Mivel bizonyos egészségi állapotok növelik az epekő képződésének kockázatát, az életmód megváltoztatása segíthet az epehólyag betegség kezelésében tünetek nélkül. A túlsúly és a cukorbetegség növeli az epekövek valószínűségét. A fogyás és a cukorbetegség megfelelő ellenőrzése csökkentheti a kockázatát.

A gyors fogyás azonban kiválthatja az epekő képződését is. Beszéljen orvosával a fogyás biztonságos módjairól.

A fizikai aktivitás növelése úgy tűnik, hogy csökkenti az epekő képződését, valamint csökkenti a magas trigliceridszintet, amely a vér egyik zsírtartalma. Gyakran ajánlott leszokni a dohányzásról és korlátozni az alkoholfogyasztást is.

Orvosi kezelés

Az epehólyag-gyulladás első epizódját gyakran fájdalomcsillapítókkal kezelik. Mivel a fájdalom gyakran súlyos, vényköteles gyógyszerekre van szükség. Orvosa gyógyszereket írhat fel kodeinnel vagy hidrokodonnal. IV. Vényköteles gyulladáscsökkentőket vagy erősebb fájdalomcsillapítókat, például morfiumot írhatnak fel.

A vény nélkül kapható gyógyszerek, mint például az ibuprofen (Advil) és a naproxen (Aleve), nem alkalmazhatók olyan gyakran az émelygés és a hányás fokozott veszélye miatt. Ha kiszáradt, a gyulladáscsökkentők súlyos veseproblémákat is okozhatnak.

A legtöbb embernek nehézségei vannak a fájdalom és az azt kísérő tünetek kezelésével otthon. Beszéljen orvosával, hogy megvitassa az Ön számára legmegfelelőbb kezelést.

A folyamatban lévő kutatások az ezetimib gyógyszeres kezelésének és szerepének a koleszterin epekövek képződésének csökkentésében történő vizsgálatát vizsgálják. Ez a gyógyszer megváltoztatja, hogy a szervezet hogyan szívja fel a koleszterint a bélrendszerből.

Sebészet

Műtét ajánlott az epehólyag eltávolítására, ha több gyulladásos epizódot tapasztalt. Az epehólyag-műtét továbbra is a leghatékonyabb módszer az aktív epehólyag-betegség kezelésében.

A műtét elvégezhető a has hasának metszéssel történő kinyitásával vagy laparoszkóposan. Ez magában foglalja a lyukasztást a hasfalon keresztül és a kamera behelyezését. A laparoszkópos műtét lehetővé teszi a gyorsabb gyógyulást. Ezt a módszert előnyben részesítik azoknál az embereknél, akiknek nincsenek jelentős epehólyag-betegség szövődményei.

Az epehólyag-műtét bármelyik módszerrel nem ritka, hogy az emberek némi hasmenést tapasztalnak. A Mayo Klinika szerint 10 emberből legfeljebb 3 hasmenhet az epehólyag-műtét után.

A legtöbb ember számára a hasmenés csak néhány hétig tart. De néhány esetben ez évekig is eltarthat. Ha a hasmenés a műtét után több mint két hétig tart, beszéljen kezelőorvosával. Más tünetektől függően szükség lehet utóvizsgálatra.

Az epehólyag-betegség lehetséges hosszú távú szövődményei

Az epehólyag rendellenes járatot vagy fisztulát képezhet az epehólyag és a belek között, hogy elősegítse a máj epe feldolgozását. Ez leggyakrabban az epekövekkel kapcsolatos krónikus gyulladás szövődménye.

Egyéb szövődmények lehetnek:

• a bél elzáródása
• gyulladás és hegesedés
• perforáció (lyuk az epehólyagban)
• a has bakteriális szennyeződése, peritonitis néven ismert
• rosszindulatú transzformáció (a sejtek rákos daganattá válnak)

Megelőzhető-e az epehólyag-betegség?

Az epehólyag-betegség bizonyos kockázati tényezői, például a nem és az életkor, nem változtathatók meg. Az étrend azonban szerepet játszhat az epekövek kialakulásában. Az Országos Diabétesz, emésztőrendszeri és vesebetegségek intézete (NIDDK) szerint a magas rosttartalmú és egészséges zsírtartalmú ételek segíthetnek az epekövek megelőzésében.

A finomított gabonák (cukros gabonafélékben, fehér rizsben, kenyérben és tésztában találhatók) és a cukros édességek az epehólyag betegségének nagyobb kockázatával járnak. Teljes kiőrlésű gabonák, például barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér, valamint halból és olívaolajból származó zsírok egyaránt ajánlottak.

Minél korábban ismerik fel és kezelik az epehólyag problémáit, annál kevésbé valószínű, hogy jelentős szövődmények jelentkeznek. Fontos, hogy beszéljen orvosával, ha az epehólyag betegségének jeleit vagy tüneteit tapasztalja.