Bukdácsolás

Tartalom

• Mi a titubálás?
• Melyek a titubálás tünetei?
• Mi okozza a titubálást?
• Hogyan diagnosztizálják a titubálást?
• Hogyan kezelik a titubálást?
• Mi a titubálás kilátása?

Mi a titubálás?

A titubálás egyfajta akaratlan remegés, amely a következőkben fordul elő:

• fej
• nyak
• csomagtartó területe

Leggyakrabban neurológiai rendellenességekkel társul. A titubálás az esszenciális remegés egyik típusa, amely egy idegrendszeri rendellenesség, amely kontrollálhatatlan, ritmikus remegést okoz.

A fej remegése az akaratlan izomösszehúzódásokhoz kapcsolódik. Az ezt követő rázás állandó lehet, vagy egész nap spurtsban fordulhat elő. A fejremegés kezelése mögöttes okuktól függ.

Melyek a titubálás tünetei?

A remegés (ellenőrizhetetlen rázás) a titubálás fő tünete. Az alapvető remegés általában jobban befolyásolja a kezét, mint bármely más testrész. Az esszenciális remegés legtöbb formájától eltérően azonban a titubáláshoz kapcsolódó remegés hatással van a fejedre és a nyakadra.

A legjelentősebb tünetek az önkéntelen rázás, amely „igen” vagy „nem” mozdulatnak tűnik. Ezek a remegések bármikor előfordulhatnak - előfordulhat, hogy mozdulatlanul ül, amikor előfordul, vagy felállhat egy tevékenységben.

A titubálás egyéb tünetei a következők:

• beszélési nehézségek
• hangos remegés
• étkezési vagy ivási nehézség
• bizonytalan álláspont járás közben

Ezek a tünetek súlyosbodhatnak, ha:

• stressz vagy szorongás van
• füst
• koffeint fogyaszt
• forró időjárású területeken élnek
• éhesek vagy fáradtak

Mi okozza a titubálást?

A titubálást leggyakrabban idősebb felnőtteknél tapasztalják. A neurológiai állapotok kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekedhet, de a titubálás minden életkorban előfordulhat - még kisgyermekeknél is.

A neurológiai állapotok titubálást okozhatnak. Gyakran tapasztalható olyan embereknél, akik a következő feltételekkel rendelkeznek:

• agyi sérülések vagy stroke
• sclerosis multiplex (SM) előrehaladott esetei
• Parkinson-kór, bár az emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak remegést az áll és a száj körül
• Joubert-szindróma, amelyet gyakran csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban diagnosztizálnak, és összefüggésbe hozható hipotóniával (alacsony izomtónus) is; a Joubert-szindrómás gyermekek vízszintes ritmusban rázzák a fejüket
• anyagcsere problémák

Bizonyos esetekben a titubálásnak nincs oka. Ezeket szórványos remegésnek nevezik.

Hogyan diagnosztizálják a titubálást?

A titubálást neurológiai tesztek sorozatával diagnosztizálják. De először az egészségügyi szolgáltató megnézi az Ön kórtörténetét és fizikai vizsgálatot végez.

Mivel a neurológiai rendellenességek és a remegés előfordulhat a családokban, fontos, hogy elmondja egészségügyi szolgáltatójának, ha van olyan rokona, akinek ilyen betegségei vannak.

Ha a kinevezése során fejremegést tapasztal, az egészségügyi szolgáltató meg fogja mérni azok tartományát és gyakoriságát. Azt is megkérdezik Öntől, hogy milyen gyakran vannak ilyen remegései, valamint azt az időtartamot, ameddig a rázás átlagosan tart.

A neurológiai tesztek képalkotó vizsgálatokat foglalhatnak magukban, például nyaki ultrahang vagy agyi képalkotó tesztet. Ezek a tesztek segíthetnek kizárni egy másik olyan állapotot, amely remegést okozhat.

Egészségügyi szolgáltatója tesztelheti:

• járás (hogyan jársz)
• izomerő
• testtartás
• reflexek

A beszéd rendellenességeit is felmérik.

Hogyan kezelik a titubálást?

Maga a titubálás nem gyógyítható. A mögöttes ok kezelése azonban segíthet a fejremegés kezelésében. Egészségügyi szolgáltatója gyógyszereket és terápiákat, vagy akár műtétet is ajánlhat az Ön állapotával kapcsolatos tünetek kezelésére.

A remegés gyógyszerei a következők lehetnek:

• rohamok elleni gyógyszerek
• benzodiazepinek (Valium, Ativan)
• bétablokkolók
• botulinum toxin (Botox) injekciók

Néha a remegés nem kezelhető könnyen a szokásos terápiákkal.

Az egészségügyi szolgáltató más gyógyszereket is fontolóra vehet a titubálás szabályozására, különösen akkor, ha más egészségügyi állapota is van.

Fizikoterapeutához is utalhatnak. Ez a fajta szakember izomkezelő gyakorlatokkal segíthet a fejremegés csökkentésében. Idővel a koordinációja is javulhat.

A stimulánsok, például a koffein és bizonyos növényi kiegészítők elkerülése segíthet csökkenteni a fejremegés gyakoriságát.

A titubálás súlyos eseteiben az egészségügyi szolgáltató egyfajta műtétet ajánlhat, amelyet mély agyi stimulációnak (DBS) neveznek.

A DBS segítségével egy sebész nagyfrekvenciás elektródákat ültet be az agyába, hogy segítsen a remegés szabályozásában. Az Országos Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet szerint a DBS a legtöbb ember számára biztonságos.

Mi a titubálás kilátása?

Csakúgy, mint más típusú remegéseknél, a titubálás sem veszélyezteti az életet. Az ilyen típusú remegések azonban kihívást jelenthetnek a mindennapi feladatok és tevékenységek terén. A fejremegés gyakoriságától függően a titubálás néhány ember számára akadályozhatja. A tünetek az életkor előrehaladtával is súlyosbodhatnak.

A fejremegés kiváltó okainak kezelése csökkentheti azok gyakoriságát, miközben javítja a napi tevékenységekben való részvétel képességét.

Beszéljen orvosával, ha már neurológiai rendellenesség miatt kezelik Önt, és ha a fejremegése fokozódott vagy nem javult.