Delírium

A delírium hirtelen súlyos zavartság az agy működésének gyors megváltozása következtében, amely fizikai vagy mentális betegségekkel jár.

A delíriumot leggyakrabban testi vagy lelki betegségek okozzák, és általában átmeneti és visszafordítható. Sok rendellenesség okoz delíriumot. Gyakran ezek nem teszik lehetővé az agy oxigénhez vagy más anyagokhoz jutását. Emellett veszélyes vegyi anyagok (toxinok) felhalmozódását okozhatják az agyban. A delírium gyakori az intenzív osztályon, különösen az idősebb felnőtteknél.

Az okok a következők:

• Alkohol vagy gyógyszer túladagolása vagy megvonása
• Kábítószer-használat vagy túladagolás, beleértve az intenzív osztályon történő szedálást is
• Elektrolit vagy egyéb testkémiai zavarok
• Fertőzések, például húgyúti fertőzések vagy tüdőgyulladás
• Súlyos alváshiány
• Mérgek
• Általános érzéstelenítés és műtét
  

A delírium magában foglalja a mentális állapotok gyors váltását (például letargiáról agitációra és vissza letargiára).

A tünetek a következők:

• Az éberség változása (általában reggel jobban éber, éjszaka kevésbé éber)
• Az érzés (szenzáció) és az észlelés változásai
• A tudatosság vagy a tudatosság szintjének változásai
• A mozgás változásai (például lassúak vagy hiperaktívak lehetnek)
• Változások az alvási szokásokban, álmosság
• Zavar (dezorientáció) az idő vagy a hely körül
• A rövid távú memória és a felidézés csökkenése
• Rendezetlen gondolkodás, például úgy, hogy nincs értelme
• Érzelmi vagy személyiségi változások, például harag, izgatottság, depresszió, ingerlékenység és túlságosan boldog
• Inkontinencia
• Az idegrendszer változásai által kiváltott mozgások
• Koncentrációs probléma

A következő teszteknek lehetnek abnormális eredményei:

• Az idegrendszer vizsgálata (neurológiai vizsgálat), beleértve az érzés (szenzáció), a mentális állapot, a gondolkodás (kognitív funkció) és a motoros működés tesztjét
• Neuropszichológiai vizsgálatok

A következő tesztek is elvégezhetők:

• Vér- és vizeletvizsgálatok
• Mellkas röntgen
• Cerebrospinalis folyadék (CSF) elemzése (gerinccsap vagy ágyéki szúrás)
• Elektroencefalogram (EEG)
• Fej CT vizsgálata
• Fej MRI vizsgálat
• Mentális állapot teszt

A kezelés célja a tünetek kiváltása vagy visszafordítása. A kezelés a delíriumot okozó állapottól függ. Lehet, hogy az illetőnek rövid ideig a kórházban kell tartózkodnia.

A zavartságot súlyosbító vagy nem szükséges gyógyszerek abbahagyása vagy megváltoztatása javíthatja a mentális funkciókat.

A zavartságot elősegítő rendellenességeket kezelni kell. Ezek a következők lehetnek:

• Anémia
• Csökkent oxigén (hipoxia)
• Szív elégtelenség
• Magas szén-dioxid-szint (hiperkapnia)
• Fertőzések
• Veseelégtelenség
• Májelégtelenség
• Táplálkozási rendellenességek
• Pszichiátriai állapotok (például depresszió vagy pszichózis)
• Pajzsmirigy rendellenességek

Az orvosi és mentális rendellenességek kezelése gyakran nagymértékben javítja a mentális funkciókat.

Gyógyszerekre lehet szükség az agresszív vagy izgatott viselkedés szabályozásához. Ezeket általában nagyon alacsony dózisokkal kezdik, és szükség szerint módosítják.

Néhány delíriumban szenvedő ember számára előnyös lehet hallókészülék, szemüveg vagy szürkehályog műtét.

Egyéb hasznos kezelések:

• Viselkedésmódosítás az elfogadhatatlan vagy veszélyes magatartások ellenőrzésére
• Valóságorientáció a dezorientáció csökkentésére

A delíriumot okozó akut állapotok hosszú távú (krónikus) rendellenességekkel fordulhatnak elő, amelyek demenciát okoznak. Az akut agyi szindrómák visszafordíthatók az ok kezelésével.

A delírium gyakran körülbelül 1 hétig tart. A mentális működés normalizálódása több hétig is eltarthat. A teljes gyógyulás gyakori, de a delírium mögöttes okától függ.

A delírium okozhatja a következőket:

• Funkcióvesztés vagy öngondoskodás elvesztése
• A kölcsönhatás képességének elvesztése
• Haladás kábulatba vagy kómába
• A rendellenesség kezelésére alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai

Hívja egészségügyi szolgáltatóját, ha a mentális állapot gyorsan változik.

A delíriumot okozó állapotok kezelése csökkentheti annak kockázatát. Kórházi betegeknél az alacsony nyugtatók adagjának elkerülése vagy alkalmazása, az anyagcsere-rendellenességek és fertőzések gyors kezelése, valamint a valóságorientációs programok használata csökkenti a delírium kockázatát a magas kockázatúaknál.

Akut zavart állapot; Akut agyi szindróma

• Központi idegrendszer és perifériás idegrendszer
• Agy

Guthrie PF, Rayborn S, Hentes HK. Bizonyítékokon alapuló gyakorlati útmutató: delírium. J Gerontol Nurs. 2018; 44 (2): 14–24. PMID: 29378075 www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29378075.

Inouye SK. Delírium az idősebb betegben. In: Goldman L, Schafer AI, szerk. Goldman-Cecil orvostudomány. 26. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2020: 25. fejezet.

Mendez MF, Padilla CR. Delírium. In: Daroff RB, Jankovic J, Mazziotta JC, Pomeroy SL, szerk. Bradley neurológiája a klinikai gyakorlatban. 7. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2016: 4. fejezet.