A stressz okozhat rákot?

Tartalom

• Különböző típusú stressz
• Akut stressz
• Krónikus stressz
• Népszerű elméletek a stresszről és a rákról
• Amit a kutatás mond
• A stressz hatása a meglévő rákra
• Tippek a stressz csökkentésére
• Alsó vonal

A stressz a test normális reakciójának része egy észlelt fenyegetéssel szemben. És ez nem feltétlenül rossz dolog. Segíthet a dolgok végrehajtásában, és segít elkerülni a potenciálisan veszélyes helyzeteket.

De a túl sok stressz nagy hatással lehet a testi és érzelmi egészségére, arra késztetve néhány szakértőt, hogy vizsgálja meg a stressz lehetséges szerepét a rák kialakulásában.

Így, tud stressz okoz rákot? A válasz még nem egyértelmű. Olvassa tovább, hogy megismerje a rák és a stressz közötti kapcsolat elméleteit, a meglévő bizonyítékokat és azt, hogy a stressz hogyan befolyásolhatja a meglévő rákot.

Különböző típusú stressz

Mielőtt belemerülnénk a stressz és a rák kapcsolatába, fontos megérteni, hogy mihez tartozik a stressz és milyen formák léphetnek fel.

Amikor az agyad felismer valamit lehetséges veszélyként vagy veszélyként, az ideg- és hormonjelek kombinációja eljut a mellékvesékbe. Ezek a mirigyek hormonokat termelnek, beleértve az adrenalint és a kortizolt, amelyek elindítják a stresszreakciót.

Akut stressz

Az akut stressz az, amit a legtöbb ember elképzel, amikor a stresszről beszél. Ez általában rövid élettartamú és speciális helyzetek által kiváltott.

Ide tartozhatnak:

• be kell csapnia a fékeket, hogy el ne kerüljön az autója, amelyet előtted húztak
• érvelés egy családtaggal vagy barátommal
• a forgalomban való részvétel miatt késni kell a munkába
• nyomást érez a fontos határidő betartására

Az akut stressz számos fizikai tünetet okozhat, többek között:

• gyors pulzus
• megnövekedett vérnyomás
• gyors légzés
• izomfeszültség
• fokozott izzadás

Ezek a hatások általában átmeneti jellegűek, és a stresszes helyzet végeztével oldódnak meg.

Krónikus stressz

A krónikus stressz akkor fordul elő, ha a stresszválasz hosszú ideig aktiválódik. Ez elfedhet téged mind fizikailag, mind érzelmileg.

Példák a krónikus stresszt okozó dolgokra:

• diszfunkcionális vagy bántalmazó otthoni helyzetben él
• olyan munkát végez, amelyet utálsz
• gyakori pénzügyi nehézségeik vannak
• krónikus betegséggel élve, vagy egy szeretett ember gondozása, aki ezt teszi

Az akut stresszhez képest a krónikus stressz hosszú távú hatást gyakorolhat fizikai és érzelmi egészségére.

Idővel a krónikus stressz hozzájárulhat a következőkhöz:

• szívbetegség
• emésztési problémák
• szorongás és depresszió
• súlygyarapodás
• alvási problémák
• nehézségek a dolgok koncentrálásában vagy emlékezésében
• termékenységi problémák
• gyengült immunrendszer

Népszerű elméletek a stresszről és a rákról

Sok elmélet létezik arról, hogy a stressz hogyan járulhat hozzá az ember rák kialakulásának kockázatához.

Itt egy pillantás néhány nagyra:

• A stresszválasz folyamatos aktiválása és a kapcsolódó hormonoknak való kitettség elősegítheti a daganatok növekedését és terjedését.
• Az immunrendszer fontos lehet a rákos sejtek megtalálásában és eltávolításában. De a krónikus stressz megnehezítheti immunrendszerének ezen feladatok elvégzését.
• Az elhúzódó stressz olyan gyulladásos állapothoz vezethet, amely hozzájárulhat a rák kockázatához.
• A stressz arra készteti az embereket, hogy egészségtelen megküzdési mechanizmusokhoz forduljanak, például a dohányzáshoz, a túlzott mennyiségű alkoholfogyasztáshoz vagy a túladagoláshoz. Mindez növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Amit a kutatás mond

A stressz és a rák közötti kapcsolat számos folyamatban lévő tanulmány forrása. Itt van egy pillanatkép a releváns megállapításokról.

A 12 tanulmány egyik 2013. évi áttekintése a munkahelyi stresszt és annak kapcsolatát a rák kockázatával értékelte. Megállapították, hogy a munkahelyi stressz nem kapcsolódik az általános rákkockázathoz. Ezenkívül a munkahelyi stressz nem volt összefüggésben olyan specifikus rák kialakulásával, mint például a prosztata, a tüdő és az emlő.

Egy újabb, 2017. évi tanulmány azonban a 2000-ben újonnan prosztata rákban diagnosztizált férfiak által tapasztalt munkahelyi stressz múltbeli szintjét és időtartamát vizsgálta. Megállapította, hogy az érzékelt munkahelyi stressz a prosztata rák nagyobb kockázatával jár.

Az Egyesült Királyságban egy 106 000 nővel végzett 2016-os nagyszabású tanulmány azt vizsgálta, hogy a gyakori stressz vagy a negatív élet események befolyásolják-e az emlőrák kockázatát. Végül a tanulmány nem talált konzisztens bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a gyakori stresszhatások befolyásolhatják valaki emlőrákjának kockázatát.

Összességében még mindig nincs elegendő meggyőző bizonyíték annak meghatározására, hogy a stressz rákot okoz-e, vagy akár növeli-e valaki kockázatát.

Még azokban az esetekben is, amikor úgy tűnik, hogy van kapcsolat a stressz és a rák között, továbbra sem világos, hogy a stressz közvetlenül vagy közvetetten járul hozzá-e.

Például:

• Valaki krónikus stressz alatt szenved a dohányzásról, mint megkönnyebbülésről. A stressz vagy a dohányzás növeli a rák kockázatát? Vagy mindkettő?
• Valaki évekig krónikus stresszt szenved, miközben a rákos családtagot gondozza. A vonalakban maguk is kialakulnak a rák. A stressz volt a tényező? Vagy genetika volt?

Amint a szakértők egyre jobban megértik mind a rákot, mind a stresszt, valószínűleg többet megtudunk arról, hogy a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz, ha egyáltalán.

A stressz hatása a meglévő rákra

Bár nem világos, hogy a stressz okoz-e rákot, vannak bizonyítékok arra, hogy a stressz a daganatok növekedésének és metasztázisának felgyorsításával hatással lehet a meglévő rákra. Metasztázis akkor fordul elő, amikor a rák az eredeti helyén terjed.

A hasnyálmirigy-rák egér modelljével végzett 2016. évi vizsgálat egereket krónikus stressznek tette ki. A vizsgálók azt találták, hogy öt hét után a stresszes egerekben nagyobb daganatok és csökkent túlélési arányuk volt. Immunrendszerük szintén jelentősen meggyengült.

Egy 2019. évi tanulmányban egerekbe implantált humán emlődaganat-sejteket vizsgáltak. A kutatók azt találták, hogy a stresszhormonok receptorának aktivitása megnövekedett az olyan helyeken, ahol áttétek fordulnak elő. Ez arra utal, hogy ezen receptorok stresszhormonok általi aktiválása szerepet játszhat a metasztázisban.

Tippek a stressz csökkentésére

Függetlenül attól, hogy a stressz rákot okoz-e, nem kétséges, hogy a stressz befolyásolja egészségi állapotát.

Védje testi és érzelmi jólétét az alábbi tippekkel:

• Állítsa be a prioritásokat és a határokat. Határozza meg, mit kell tennie most, és mi várhat egy kicsit. Tanulja meg olyan új feladatok elvetését, amelyek túlsúlyosak vagy túlterheltek.
• Szánjon időt a szeretteivel való kapcsolatok ápolására.
• Hagyja el a gőzt, hogy rendszeres testmozgással egészséges legyen a szíve.
• Próbálja ki olyan relaxációs technikákat, mint a jóga, a mély légzés vagy a meditáció.
• Tegye prioritássá az alvást. Célja hét-nyolc óra éjszakánként.

Ha ezek a tippek nem csökkentik azt, ne feledje, hogy legtöbbünk időről időre igénybe vehet egy kis segítséget. Ne habozzon kapcsolatba lépni egy mentálhigiénés szakemberrel, ha túlterheltek. Íme öt megfizethető lehetőség az induláshoz.

Alsó vonal

A stressz egy természetes válasz, amelyet a testének észlelnie kell a fenyegetésekkel kapcsolatban. A stressz lehet akut vagy krónikus. A krónikus stressz a sokféle egészségügyi állapot, például szívbetegség és depresszió kockázatát teheti ki.

Nem tisztázott, hogy a krónikus stressz veszélyezteti-e a rák kialakulását, vagy okoz-e rákot. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy igen, mások pedig nem. A stressz a rák kialakulását előidéző ​​tényezők egyike lehet.