Mi az a krónikus pitvarfibrilláció?
Tartalom
- Áttekintés
- A régóta fennálló, fennmaradó AFib tünetei
- Ki van kitéve a tartós, kitartó AFib kockázatának?
- Régóta fennálló, állandó AFib diagnosztizálása
- Régóta fennmaradó AFib kezelés
- Kilátások a régóta fennálló, állandó AFib-ről
- Az AFib megelőzése
- tippek
Áttekintés
A pitvarfibrilláció (AFib) egy olyan szívritmuszavar, mely a szíved felső kamráinak, a pitvaroknak a remegését és szabálytalanságát okozza. Az AFib korábban krónikus vagy akut volt, és a krónikus AFib egy hétnél hosszabb ideig tartott.
Az új irányelvek 2014-es kiadása után a krónikus AFib-t ma már régóta tartósan fennmaradó AFib-nek hívják. A régóta fennálló, állandó AFib 12 hónapnál hosszabb ideig tart.
Az AFib egyéb típusai:
- rohamokban fellépő: Az AFib szakaszos és kevesebb, mint egy hétig tart
- kitartó: Az AFib folyamatos egy héten át, de legfeljebb 12 hónapig
- állandó: Az AFib folyamatos és nem reagál a kezelésre
A régóta fennálló, fennmaradó AFib tünetei
Az AFib nem okozhat tüneteket. Ha tapasztal tüneteket, ezek a következők lehetnek:
- fáradtság
- csapkodott a mellkasában
- szívdobogás
- szédülés
- légszomj
- szorongás
- gyengeség
- ájulás
- mellkasi fájdalom
- izzadó
Az AFib tünetek utánozzák a szívroham tüneteit. Ha ezeknek a tüneteknek először jelentkezik, kérjen sürgősségi orvosi segítséget. Sürgősségi segítséget kell kapnia, ha az AFib-et diagnosztizálták, de tünetei szokatlannak vagy súlyosnak tűnnek.
Ki van kitéve a tartós, kitartó AFib kockázatának?
Bárki fejlesztheti az AFib-et bármikor. Fennáll az AFib kialakulásának kockázata, ha:
- 60 év felettiek
- magas vérnyomásuk van
- szívbetegség vagy strukturális szívprobléma van
- beteg sinus szindrómája van
- már szívműtétük volt
- egy ittas ital
- családjának AFib családja van
- alvási apnoe van
- krónikus egészségi állapotai vannak, például hyperthyreosis, cukorbetegség vagy tüdőbetegség
Az AFib kialakulásának kockázatának felméréséhez végezze el ezt az online AFib kockázatértékelést. Beszélje meg az eredményeket orvosával.
Régóta fennálló, állandó AFib diagnosztizálása
Mivel az AFib nem mindig okoz tüneteket, nehéz lehet diagnosztizálni. Lehet, hogy hosszú ideje van AFib-je, és nem ismeri azt, amíg rutinszerű ellenőrzéshez vagy más betegséghez nem fordul orvosához.
Ha orvosa arra gyanakszik, hogy AFib-e van, akkor áttekinti a tüneteket és az anamnézist.
Elektrokardiogram néven tesztet kell végezni a szív elektromos aktivitásának felmérésére. Ennek a tesztnek ki kell választania a régóta fennálló, tartós AFib-et. Azonban nem fog paroxysmal AFib-et mutatni, hacsak nem tapasztalja meg a teszt idején.
További megrendelhető tesztek:
- egy eseménymonitor, például egy Holter-monitor, amely egy ideig rögzíti a szív elektromos aktivitását
- stresszteszt annak értékelésére, hogyan működik a szíved edzés közben
- echokardiogram, amely megmutatja a szív struktúráját és azt, hogy mennyire jól pumpál
- mellkasi röntgen, hogy folyadékot keressen a szívében vagy a tüdőben
- transzesophagealis echocardiogram, hogy közelebbről megvizsgálja a szívét a nyelőcsőn keresztül
- vérvizsgálat hyperthyreosis vagy egyéb állapotok ellenőrzésére, amelyek kiválthatják az AFib-et
Régóta fennmaradó AFib kezelés
A régóta fennmaradó, állandó AFib-et szinte mindig agresszíven kezelik, hogy csökkentsék a vérrögök kialakulásának kockázatát. További kezelési célok a normál pulzus és ritmus helyreállítása, valamint az AFib-et okozó mögöttes állapotok kezelése.
A kezelés első vonalát gyakran a pulzus csökkentésére szolgáló gyógyszerek képezik, például béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók vagy digitalisok. Szívritmus normalizálására gyógyszert is lehet alkalmazni. Ezek antiaritmiás szerekként ismertek, és magukban foglalhatják:
- flekaidin
- sotalol (Betapace)
Az antiaritmiás szerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak. Gyakran kezdik el őket, amíg kórházban tartózkodik, így megfigyelhetők.
A vérhígítókat általában felírják a vérrög kialakulásának kockázatának csökkentésére. Ezek tartalmazzák:
- dabigatran (Pradaxa)
- rivaroxaban (Xarelto)
- apixaban (Eliquis)
- edoxaban (Savaysa)
- warfarin (Coumadin)
- heparin
Ha a régóta fennálló, tartósan fennmaradó AFib gyógyszerekkel nem kezelhető, akkor invazív kezeléseket lehet kipróbálni:
- electrocardioversion: hogy visszaverje a szívét a normál ritmusba
- katéter abláció: hogy megsemmisítse a rendellenes szívszövet, amely hibás elektromos jeleket okoz
Kilátások a régóta fennálló, állandó AFib-ről
Az AFib nem gyógyítható. Gyakran gyógyszeres kezeléssel és életmód-változással kezelhető. Az AFib általában progresszív állapot. Minél tovább tart, annál nehezebb lehet ellenőrizni.
Fontos az AFib rendszeres orvosi ellátása. Az American Heart Association szerint ötször nagyobb a valószínűsége, hogy stroke-ban szenved, ha AFib-je van. Az AFib-szel rendelkező emberek harmincöt százaléka, akik nem tesznek lépéseket az állapotuk kezelésére, egy időben stroke-ban szenvednek.
A kutatások szerint az AFib kockázati tényezőinek kezelése hozzájárulhat a katéter abláció utáni hosszú távú siker esélyének növeléséhez.
Az AFib megelőzése
Az AFib egyes eseteit nem lehet megakadályozni. Ha az AFib-hez kapcsolódó betegség, például alvási apnoe vagy hyperthyreosis, kezelése megelőzheti a további epizódokat. Az olyan általános AFib-kiváltók, mint a stressz, a koffein és a túlzott alkohol elkerülése szintén megakadályozhatja a betegséget.
A szív egészséges életmód hozzájárul a szívproblémák kockázatának csökkentéséhez. Ha még nem törődik a szívével, tegye a következőket:
tippek
- Kerülje a magas telített vagy transz-zsírtartalmú ételeket.
- Egyél sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát.
- Adjon hozzá egészséges zsírokat étrendjének, például omega-3-okat, olívaolajat és avokádót.
- Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást, például az alkoholfogyasztást.
- Ne cigarettázz.
- Kerülje a koffeint.
- Legyen aktív és rendszeresen gyakoroljon.
- Kezelje a stresszt.
- Ellenőrizze a vércukorszintjét.
- Ellenőrizze a vérnyomását.
- Fenntartani az egészséges súlyt.
Ha meg akarja változtatni az életmódját, de nem tudja, hol kezdje, kérjen segítséget orvosától. Táplálkozási vagy pszichoterapeutahoz fordulhatnak. Segíthetnek a dohányzásról való leszokásban és a biztonságos testmozgás program kidolgozásában.