Kognitív torzulások: mik ők, mik és mit kell tenni

Tartalom

• 1. Katasztrofizálás
• 2. Érzelmi érvelés
• 3. Polarizáció
• 4. Szelektív absztrakció
• 5. Mentális olvasás
• 6. Betűk
• 7. Minimalizálás és maximalizálás
• 8. Megkövetelések
• Mit kell tenni

A kognitív torzulások torz módok, amelyekkel az embereknek meg kell értelmezniük a mindennapi helyzeteket, negatív következményekkel járva életükre, felesleges szenvedést okozva.

A kognitív torzulásoknak több típusa létezik, amelyek közül sok ugyanabban a személyben nyilvánulhat meg, és bár ez különböző esetekben előfordulhat, gyakrabban fordul elő azoknál, akik depresszióban szenvednek.

Ezeknek a helyzeteknek a felderítése, elemzése és megoldása pszichoterápiás foglalkozásokkal, nevezetesen kognitív-viselkedési terápiával végezhető.

1. Katasztrofizálás

A katasztrofáltság a valóság olyan torzulása, amelyben az illető pesszimista és negatív egy bekövetkezett vagy bekövetkező helyzethez képest, anélkül, hogy figyelembe venné más lehetséges eredményeket.

Példák: "Ha elveszítem a munkámat, soha nem fogok tudni másikat találni", "Hibáztam a vizsgán, kudarcot vallok".

2. Érzelmi érvelés

Az érzelmi okfejtés akkor következik be, amikor egy személy feltételezi, hogy érzelmei tények, vagyis abszolút igazságnak tekinti azt, amit érez.

Példák: "Úgy érzem, kollégáim a hátam mögött beszélnek rólam", "Úgy érzem, hogy már nem szeret engem".

3. Polarizáció

A polarizáció, más néven mindent vagy semmit gondolkodás, olyan kognitív torzulás, amelyben az ember csak két kizárólagos kategóriában látja a helyzeteket, abszolút értelemben értelmezve a helyzeteket vagy az embereket.

Példák: "Minden rosszul ment a mai találkozón", "mindent rosszul tettem".

4. Szelektív absztrakció

Alagútlátásként is ismert, szelektív absztrakciót adnak azoknak a helyzeteknek, amelyekben az adott helyzetnek csak egy aspektusát emelik ki, különösen a negatívumot, figyelmen kívül hagyva a pozitív szempontokat.

Példák: "Senki sem szeret engem", "A nap rosszul telt".

5. Mentális olvasás

A mentális olvasás egy kognitív absztrakció, amely abból áll, hogy kitaláljuk és bizonyíték nélkül hiszünk abban, amit mások gondolnak, elvetve más hipotéziseket.

Példák: "Nem figyel arra, amit mondok, hanem azért, mert nem érdekli."

6. Betűk

Ez a kognitív torzulás abból áll, hogy egy személyt felcímkéznek és meghatároznak egy adott, elszigetelt helyzetben.

Példák: "Rossz ember", "Ez a személy nem segített nekem, önző".

7. Minimalizálás és maximalizálás

A minimalizálást és maximalizálást a személyes jellemzők és tapasztalatok minimalizálása, valamint a hibák és / vagy negatív szempontok maximalizálása jellemzi.

Példák: "Jó osztályzatom volt a teszten, de voltak jobb osztályzatok, mint az enyémek", "Sikerült részt venni a tanfolyamon, mert könnyű volt".

8. Megkövetelések

Ez a kognitív torzulás abból áll, hogy a helyzetekről gondolkodunk úgy, ahogy kellett volna, ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, hogy a dolgok a valóságban vannak.

Példák: "otthon kellett volna maradnom a férjemmel", "nem kellett volna eljönnöm a buliba".

Mit kell tenni

Általában az ilyen típusú kognitív torzulások megoldása érdekében ajánlott pszichoterápiát, pontosabban kognitív-viselkedési terápiát végezni.