A Dunning-Kruger-effektus magyarázata

Tartalom

• Mi a Dunning-Kruger-effektus?
• Idézetek a tudásról
• Példák a Dunning-Kruger-effektusra
• Munka
• Politika
• Késés
• A kutatásról
• A Dunning-Kruger-effektus okai
• Hogyan lehet felismerni
• A Dunning-Kruger-effektus legyőzése
• Az elvitel

A David Dunning és Justin Kruger pszichológusokról elnevezett Dunning-Kruger-effektus egyfajta kognitív elfogultság, amely az embereket túlbecsüli tudásukat vagy képességeiket, különösen azokon a területeken, amelyekkel alig vagy egyáltalán nincs tapasztalatuk.

A pszichológiában a „kognitív elfogultság” kifejezés olyan megalapozatlan hiedelmekre utal, amelyek sokunkban vannak, gyakran anélkül, hogy észrevennénk. A kognitív torzítások olyanok, mint a vakfoltok.

Olvassa tovább, hogy többet tudjon meg a Dunning-Kruger-effektusról, beleértve a mindennapos példákat, és hogyan ismerje fel azt a saját életében.

Mi a Dunning-Kruger-effektus?

A Dunning-Kruger-effektus azt sugallja, hogy amikor valamit nem tudunk, akkor nem vagyunk tisztában a saját ismeretek hiányával. Más szóval, nem tudjuk, amit nem tudunk.

Gondolkozz el róla. Ha még soha nem tanult kémia, nem repült repülővel vagy épített házat, hogyan lehet pontosan azonosítani, amit nem tud erről a témáról?

Ez a koncepció ismerősnek tűnhet, még akkor is, ha még soha nem hallotta a Dunning vagy a Kruger neveket. Valójában a következő népszerű idézetek azt sugallják, hogy ez az ötlet már egy ideje létezik:

Idézetek a tudásról

• „Az igazi tudás az, hogy ismerjük a tudatlanság mértékét.” - Konfuciusz
• "A tudatlanság gyakrabban kelt bizalmat, mint a tudás."
  - Charles Darwin
• "Minél többet tanulsz, annál jobban rájössz, hogy nem tudsz." - Ismeretlen
• - Egy kis tanulás veszélyes dolog. - Sándor pápa
• "A bolond azt hiszi, hogy bölcs, de a bölcs ember bolondnak tudja magát."
  - William Shakespeare

Egyszerűen fogalmazva legalább egy ismerettel kell rendelkeznünk egy témáról, hogy pontosan azonosítani tudjuk azt, amit nem tudunk.

De Dunning és Kruger egy lépéssel előbbre viszik ezeket az ötleteket, és azt sugallják, hogy minél kevésbé vagyunk kompetensek egy adott területen, annál valószínűbb, hogy öntudatlanul eltúlozzuk saját kompetenciánkat.

A kulcsszó itt „öntudatlanul”. Az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogy túlértékelik saját képességeiket.

Példák a Dunning-Kruger-effektusra

Munka

A munkahelyen a Dunning-Kruger-effektus megnehezítheti az emberek számára, hogy felismerjék és kijavítsák saját gyenge teljesítményüket.

Éppen ezért a munkáltatók teljesítményértékeléseket végeznek, de nem minden alkalmazott fogadja az építő jellegű kritikákat.

Csábító kifogáshoz nyúlni - például a véleményező nem kedvel téged -, szemben azzal, hogy felismeri és kijavítja azokat a hibákat, amelyekről nem tudsz.

Politika

Az egymással szemben álló politikai pártok támogatói gyakran gyökeresen eltérő nézeteket vallanak. Egy 2013-as tanulmány arra kérte a politikai partizánokat, hogy értékeljék a különféle szociálpolitikákkal kapcsolatos ismereteiket. A kutatók azt találták, hogy az emberek inkább bizalmat fejeznek ki saját politikai szakértelmük iránt.

A konkrét politikákról és ezekről az elképzelésekről később kiderült, mennyire keveset tudnak, amit legalább részben a Dunning-Kruger-effektus magyarázhat.

Késés

Túlságosan optimista vagy valaha a napod megtervezésekor? Sokan tervezzük a termelékenység maximalizálását, és akkor úgy találjuk, hogy nem tudjuk teljesíteni mindazt, amit kitűztünk.

Ennek oka részben a Dunning-Kruger-effektus lehet, amelyben úgy gondoljuk, hogy bizonyos feladatokban jobban járunk, és ezért gyorsabban el tudjuk látni őket, mint valójában.

A kutatásról

Dunning és Kruger eredeti kutatásait a Journal of Personality and Social Psychology publikálta 1999-ben.

Kutatásuk négy tanulmányt tartalmazott, amelyekben értékelték a résztvevők tényleges és észlelt képességeit a humor, a logikai gondolkodás és az angol nyelvtan terén.

A nyelvtani tanulmányban például 84 Cornell-hallgatót kértek fel egy teszt elvégzésére, amelyben értékelték az American Standard Written English (ASWE) tudását. Ezután arra kérték őket, hogy értékeljék saját nyelvtanukat és tesztelési teljesítményüket.

Akik a teszten a legkevesebbet értékelték (10. percentilis), hajlamosak voltak drasztikusan túlbecsülni mind az észlelt nyelvtani képességüket (67. percentilis), mind a teszt pontszámukat (61. percentilis).

Ezzel szemben azok, akik a teszten a legtöbbet értékelték, hajlamosak voltak alábecsülik képességük és teszteredményük.

A tanulmány közzététele óta eltelt évtizedekben számos más tanulmány is hasonló eredményeket adott.

A Dunning-Kruger-hatást az érzelmi intelligenciától és a második nyelv elsajátításától kezdve a borismeretig és az oltásellenes mozgalomig terjedő területeken dokumentálták.

A Dunning-Kruger-effektus okai

Miért becsülik túl az emberek saját képességeiket?

A társadalmi kísérleti pszichológia fejlődéséről szóló 2011-es fejezetben Dunning egy „kettős terhet” javasol, amely az adott témában tapasztalható alacsony szakértelemhez kapcsolódik.

Szakértelem nélkül nehéz jól teljesíteni. És nehéz tud akkor nem teljesít jól, ha nincs hozzáértése.

Képzelje el, hogy egy feleletválasztós tesztet végez egy ismerős témában, a semmi mellett. Elolvassa a kérdéseket, és kiválasztja a legésszerűbbnek tűnő választ.

Hogyan állapíthatja meg, hogy melyik válasza helyes? A helyes válasz megválasztásához szükséges ismeretek nélkül nem tudja értékelni a válaszok pontosságát.

A pszichológusok metakogníciónak nevezik az ismeretek értékelésének képességét - és a tudásbeli hiányosságokat. Általánosságban elmondható, hogy azok az emberek, akik jártasak egy adott tartományban, jobb metakognitív képességekkel rendelkeznek, mint azok, akik nem értenek az adott tartományhoz.

Hogyan lehet felismerni

Az agyunk erősen fel van keresve mintákra és parancsikonokra, amelyek segítenek az információk gyors feldolgozásában és a döntések meghozatalában. Gyakran ugyanezek a minták és parancsikonok torzításokhoz vezetnek.

A legtöbb embernek nem okoz gondot felismerni ezeket az elfogultságokat - ideértve a Dunning-Kruger-hatást is - barátaiban, családtagjaiban és munkatársaiban.

De az az igazság, hogy a Dunning-Kruger-effektus mindenkit érint, beleértve Önt is. Senki sem igényelhet szakértelmet minden területen. Lehet, hogy számos területen szakértő vagy, és más területeken még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak.

Sőt, a Dunning-Kruger-effektus nem az alacsony intelligencia jele. Okos emberek is tapasztalják ezt a jelenséget.

Ennek a hatásnak a felismerése az első lépés, amit már csinálsz. Ha többet szeretne megtudni a Dunning-Kruger-effektusról, akkor pontosan meghatározhatja, hogy a saját életében mikor működhet.

A Dunning-Kruger-effektus legyőzése

1999-es tanulmányukban Dunning és Kruger megállapította, hogy a képzés lehetővé tette a résztvevők számára, hogy pontosabban felismerjék képességeiket és teljesítményüket. Más szóval, ha egy adott témáról többet megtud, segíthet azonosítani azt, amit nem tud.

Íme néhány további tipp, amelyeket akkor érdemes alkalmazni, ha úgy gondolja, hogy a Dunning-Kruger-effektus játszik szerepet:

• Nem kell kapkodni. Az emberek általában magabiztosabbak, ha gyorsan döntenek. Ha el akarja kerülni a Dunning-Kruger-hatást, álljon meg, és szánjon időt a pillanatnyi döntések kivizsgálására.
• Kihívja saját igényeit. Vannak feltételezései, melyeket általában természetesnek vesz? Ne bízzon a belében, hogy elmondja, mi a jó vagy a rossz. Játszd magaddal az ördög szószólóját: Kaphatsz-e ellenérvet vagy cáfolatot a saját elképzeléseidről?
• Változtassa meg az érvelését. Ugyanazt a logikát alkalmazza minden kérdésre vagy problémára, amellyel találkozik? Új dolgok kipróbálása segíthet kitörni azokból a mintákból, amelyek növelik az önbizalmát, de csökkentik a metakogníciót.
• Tanulj meg kritikát venni. Munka közben vegye komolyan a kritikát. Vizsgálja meg azokat az állításokat, amelyekkel nem ért egyet, és kérjen bizonyítékokat vagy példákat arra, hogyan javíthat.
• Kérdezzen önmagáról régóta fennálló nézeteket. Mindig is nagy hallgatónak tartotta magát? Vagy jó a matek? A Dunning-Kruger-effektus azt sugallja, hogy kritikusnak kell lenned, amikor felméred, miben vagy jó.

Legyen nyitott új dolgok megtanulására. A kíváncsiság és a továbbtanulás lehet a legjobb módja egy adott feladat, téma vagy koncepció megközelítésének és az olyan elfogultságok elkerülésére, mint a Dunning-Kruger-effektus.

Az elvitel

A Dunning-Kruger-effektus egyfajta kognitív elfogultság, amely azt sugallja, hogy rosszul értékeljük a saját ismereteink hiányosságait.

Mindenki tapasztalja valamikor. A kíváncsiság, a nyitottság és az egész életen át tartó elkötelezettség a tanulás iránt segít minimalizálni a Dunning-Kruger mindennapi életében jelentkező hatásait.