A csúcs lejárati áramlási sebessége
Tartalom
- Mikor javasolja az orvos a maximális kilégzési áramlási tesztet?
- Hogyan készüljek fel a maximális kilégzési áramlási tesztre?
- Hogyan adják meg a maximális kilégzési áramlási tesztet?
- Milyen gyakran kell elvégeznem a tesztet?
- Milyen kockázatokkal jár a maximális kilégzési áramlási teszt?
- Honnan tudhatom, hogy a maximális kilégzési áramlási sebességem normális-e?
- Mit jelent, ha abnormális eredményeket kapok?
Mi a maximális kilégzési áramlási teszt?
A maximális kilégzési áramlási sebesség (PEFR) teszt azt méri, hogy az ember milyen gyorsan tudja kilélegezni. A PEFR-tesztet csúcsáramlásnak is nevezik. Ezt a tesztet általában otthon végzik egy kézi készülékkel, az úgynevezett csúcsáramlásmérővel.
Ahhoz, hogy a PEFR teszt hasznos legyen, folyamatosan nyilvántartást kell vezetnie az áramlási sebességről. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem észlel mintákat, amelyek akkor fordulnak elő, ha az áramlási sebessége alacsony vagy csökken.
Ezek a minták segíthetnek megelőzni a tünetek súlyosbodását egy teljes körű asztmás roham előtt. A PEFR teszt segíthet abban, hogy felfedezze, mikor kell módosítania a gyógyszerét. Vagy segíthet meghatározni, hogy a környezeti tényezők vagy a szennyező anyagok befolyásolják-e a légzését.
Mikor javasolja az orvos a maximális kilégzési áramlási tesztet?
A PEFR-teszt egy gyakori teszt, amely segít diagnosztizálni és ellenőrizni a tüdőproblémákat, például:
- asztma
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- átültetett tüdő, amely nem működik megfelelően
Ezt a tesztet otthon is elvégezheti. Ez segít meghatározni, hogy a tüdőbetegség kezelése működik-e a tünetek súlyosbodásának megelőzésében.
Hogyan készüljek fel a maximális kilégzési áramlási tesztre?
A PEFR teszt nem igényel sok előkészítést. Érdemes meglazítani minden olyan szoros ruházatot, amely megakadályozhatja a mély lélegzést. Ügyeljen arra, hogy álljon vagy üljön fel egyenesen, amíg a tesztet végzi.
Hogyan adják meg a maximális kilégzési áramlási tesztet?
A PEFR teszt elvégzéséhez csúcs kilégzési áramlásmérőt használ. Ez egy kézi hangszer, amelynek egyik végén egy szájcső, a másikon mérleg található. Amikor levegőt fúj a szájrészbe, egy kis műanyag nyíl mozog. Ez méri a légáramlás sebességét.
A teszt elvégzéséhez:
- Lélegezzen be minél mélyebben.
- Fújjon a szájrészbe a lehető leggyorsabban és erősebben. Ne tegye a nyelvét a szájrész elé.
- Hajtsa végre a tesztet háromszor.
- Vegye figyelembe a három közül a legnagyobb sebességet.
Ha köhög vagy tüsszent a lélegzetvétel közben, akkor újra kell kezdenie.
Milyen gyakran kell elvégeznem a tesztet?
A „személyes legjobb” meghatározásához meg kell mérnie a maximális áramlási sebességet:
- legalább naponta kétszer két-három hétig
- reggel, ébredéskor és késő délután vagy kora este
- 15-20 perccel az inhalációs, gyorsan ható béta2-agonista alkalmazása után
Gyakori béta2-agonista gyógyszer az albuterol (Proventil és Ventolin). Ez a gyógyszer ellazítja a légutakat körülvevő izmokat, elősegítve számukra a tágulást.
Milyen kockázatokkal jár a maximális kilégzési áramlási teszt?
A PEFR teszt biztonságos elvégzése, és nem jár kapcsolódó kockázatokkal.Ritka esetekben kissé könnyedén érezheti magát, miután többször belélegezte a gépet.
Honnan tudhatom, hogy a maximális kilégzési áramlási sebességem normális-e?
A normál teszt eredményei koronként, nemtől és magasságtól függően változnak. A teszt eredményeit zöld, sárga és piros zónákba sorolják. A korábbi eredmények összehasonlításával meghatározhatja, hogy melyik kategóriába tartozik.
Zöld zóna: a szokásos áramlási sebesség 80–100 százaléka | Ez az ideális zóna. Ez azt jelenti, hogy állapotod ellenőrzött. |
Sárga zóna: a szokásos áramlási sebesség 50-80 százaléka | Lehet, hogy a légutak szűkülni kezdenek. Beszéljen orvosával arról, hogyan kell kezelni a sárga zóna eredményeit. |
Vörös zóna: a szokásos arány kevesebb mint 50 százaléka | A légutak erősen szűkülnek. Vegye be a mentő gyógyszereket és vegye fel a kapcsolatot a sürgősségi szolgálatokkal. |
Mit jelent, ha abnormális eredményeket kapok?
Az áramlási sebesség csökken, ha a légutak el vannak zárva. Ha jelentős csökkenést észlel a csúcsáramlás sebességében, azt a tüdőbetegség fellángolása okozhatja. Az asztmában szenvedők alacsony áramlási sebességet tapasztalhatnak, mielőtt légzési tünetek jelentkeznének.
Ha a következő tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal menjen az ügyeletre. Ezek az orvosi vészhelyzet tünetei:
- csökkent éberség - ez magában foglalja a súlyos álmosságot vagy zavartságot
- gyors légzés és a mellkas izmainak megfeszítése a lélegzéshez
- kékes színű az arc vagy az ajkak
- súlyos szorongás vagy pánik, amelyet a légzési képtelenség okoz
- izzadó
- gyors pulzus
- súlyosbodó köhögés
- légszomj
- zihálás vagy reszelős légzés
- rövid kifejezéseknél többet nem tud beszélni
Érdemes felkeresnie orvosát, és egy spirométerrel pontosabb leolvasást kapni, ha a teszt eredményei aggályosak. A spirométer egy fejlettebb csúcsáramlás-figyelő eszköz. Ehhez a teszthez belélegez egy olyan szájfájlt, amely spirométer géphez van csatlakoztatva, amely méri a légzési sebességét.