Stroke

Agyvérzés akkor fordul elő, amikor az agy egy részének véráramlása leáll. A stroke-ot néha "agyrohamnak" nevezik.

Ha a véráramlás néhány másodpercnél hosszabb ideig megszakad, az agy nem jut tápanyagokhoz és oxigénhez. Az agysejtek elpusztulhatnak, tartós károsodást okozva.

Agyvérzés akkor is előfordulhat, ha az agy belsejében felszakad egy ér, ami vérzéshez vezet a fej belsejében.

A stroke-nak két fő típusa van:

• Iszkémiás stroke
• Vérzéses stroke

Az iszkémiás stroke akkor fordul elő, ha az agyat vért ellátó ereket egy vérrög blokkolja.Ez kétféleképpen történhet:

• Alvadék alakulhat ki a már nagyon keskeny artériában. Ezt trombotikus stroke-nak hívják.
• Az alvadék letörhet az agyi erek másik helyéről vagy a test más részéből, és feljuthat az agyba. Ezt agyi embólia vagy embolikus stroke-nak hívják.

Az iszkémiás stroke-ot a tapadásnak nevezett ragacsos anyag is okozhatja, amely eltömítheti az artériákat.

Vérzéses stroke akkor fordul elő, amikor az agy egy részében lévő erek elgyengülnek és felszakadnak. Ez a vér szivárgását okozza az agyban. Vannak, akiknél az agy erekben olyan hibák vannak, amelyek ezt valószínűbbé teszik. Ezek a hibák a következők lehetnek:

• Aneurizma (az erek falának gyenge része, amely az erek kidudorodását vagy léggömbjét okozza)
• Arteriovenous malformáció (AVM; rendellenes kapcsolat az artériák és a vénák között)
• Agyi amiloid angiopátia (CAA; állapot, amelyben az amiloid nevű fehérjék felhalmozódnak az agy artériáinak falain)

Vérzéses stroke akkor is előfordulhat, ha valaki vérhígítót, például warfarint (Coumadin) szed. A nagyon magas vérnyomás az erek felrepedését okozhatja, ami vérzéses stroke-hoz vezethet.

Az iszkémiás stroke vérzést okozhat, és vérzéses stroke-vá válhat.

A magas vérnyomás a stroke fő kockázati tényezője. Egyéb fő kockázati tényezők:

• Szabálytalan szívverés, úgynevezett pitvarfibrilláció
• Cukorbetegség
• A stroke kórtörténete
• Férfi lévén
• Magas koleszterin
• Növekvő életkor, különösen 55 éves kor után
• Nemzetiség (az afrikai amerikaiak nagyobb valószínűséggel halnak meg agyvérzésben)
• Elhízottság
• Korábbi stroke vagy átmeneti iszkémiás roham története (akkor fordul elő, amikor az agy egy részének véráramlása rövid időre leáll)

A stroke kockázata szintén magasabb:

• Olyan emberek, akiknek szívbetegségük van vagy gyenge véráramlás van a lábukban, amelyet az artériák beszűkítése okoz
• Olyan emberek, akiknek egészségtelen életmódbeli szokásaik vannak, például dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, szabadidős kábítószer-fogyasztás, magas zsírtartalmú étrend és mozgáshiány
• Fogamzásgátló tablettákat szedő nők (különösen azok, akik dohányoznak és 35 évnél idősebbek)
• A terhes nőknél a terhesség alatt fokozott a kockázat
• Nők, akik hormonpótló kezelést kapnak
• Patent foramen ovale (PFO), lyuk a szív bal és jobb pitvara (felső kamrája) között

A stroke tünetei attól függenek, hogy az agy mely része sérült. Bizonyos esetekben egy személy nem tudja, hogy agyvérzés történt.

Legtöbbször a tünetek hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelentkeznek. De a tünetek be- és kikapcsolódhatnak az első egy-két napon. A tünetek általában a legsúlyosabbak, amikor a stroke először bekövetkezik, de lassan súlyosbodhatnak.

Fejfájás jelentkezhet, ha a stroke-ot az agy vérzése okozza. A fejfájás:

• Hirtelen kezdődik és súlyos lehet
• Rosszabb lehet, ha laposan fekszik
• Felébreszt az alvásból
• Rosszabbodik, ha helyzetet változtat, vagy ha meghajlik, megerőlteti vagy köhög

A többi tünet attól függ, hogy mennyire súlyos a stroke, és hogy az agy mely része érintett. A tünetek a következők lehetnek:

• Az éberség változása (beleértve az álmosságot, az eszméletlenséget és a kómát)
• A hallás vagy az íz változása
• Változások, amelyek befolyásolják az érintést és a fájdalom, a nyomás vagy a különböző hőmérsékletek érzésének képességét
• Zavar vagy memóriavesztés
• Nyelési problémák
• Írási vagy olvasási problémák
• Szédülés vagy rendellenes mozgásérzet (vertigo)
• Látásproblémák, például csökkent látás, kettős látás vagy teljes látásvesztés
• Az ellenőrzés hiánya a hólyag vagy a belek felett
• Az egyensúly vagy a koordináció elvesztése vagy a járási nehézségek
• Izomgyengeség az arcban, a karban vagy a lábban (általában csak az egyik oldalon)
• Zsibbadás vagy bizsergés a test egyik oldalán
• Személyiség, hangulat vagy érzelmi változások
• Probléma a beszédben vagy mások megértésében

Az orvos fizikai vizsgát tesz:

• Ellenőrizze a látással, mozgással, érzéssel, reflexekkel, megértéssel és beszéddel kapcsolatos problémákat. Orvosa és az ápolónők idővel megismétlik ezt a vizsgát, hogy lássák, rosszabbodik-e vagy javul-e a stroke.
• Hallgassa meg a nyaki nyaki artériákat sztetoszkóppal a rendellenes hang, az úgynevezett bruit miatt, amelyet a rendellenes véráramlás okoz.
• Ellenőrizze a magas vérnyomást.

A következő teszteken vehet részt a stroke típusának, helyének és okának megtalálásában, valamint egyéb problémák kizárásában:

• Az agy CT-vizsgálata annak megállapítására, hogy van-e vérzés
• Az agy MRI-je a stroke helyének meghatározásához
• A fej angiogramja eldugult vagy vérző erek keresésére
• Carotid duplex (ultrahang) annak megállapítására, hogy a nyaki carotis nem szűkült-e
• Echokardiogram, hogy megnézze, a stroke-ot a szívből származó vérrög okozhatja-e
• Mágneses rezonancia angiográfia (MRA) vagy CT angiográfia az agy rendellenes erek ellenőrzésére

Egyéb tesztek a következők:

• Vérvétel
• Elektroencefalogram (EEG) annak megállapítására, hogy vannak-e rohamok
• Elektrokardiogram (EKG) és a szívritmus monitorozása

A stroke orvosi vészhelyzet. Gyors kezelésre van szükség. Azonnal hívja a 911-es telefonszámot vagy a helyi segélyhívó számot, vagy sürgős orvosi ellátást kérjen a stroke első jeleire.

A stroke-tünetekkel küzdő embereknek a lehető leggyorsabban kórházba kell kerülniük.

• Ha a stroke-ot vérrög okozza, akkor az alvadék feloldására véralvadásgátló gyógyszert adhatunk.
• A hatékonyság érdekében ezt a kezelést a tünetek első megjelenésétől számított 3-4 órán belül el kell kezdeni. Minél hamarabb elkezdik ezt a kezelést, annál nagyobb az esély a jó eredményre.

A kórházban alkalmazott egyéb kezelések a stroke okától függenek. Ezek a következők lehetnek:

• Vérhígítók, például heparin, warfarin (Coumadin), aszpirin vagy klopidogrel (Plavix)
• A kockázati tényezők, például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint csökkentésére szolgáló gyógyszer
• Speciális eljárások vagy műtét a tünetek enyhítésére vagy az újabb stroke megelőzésére
• Tápanyagok és folyadékok

A fizikoterápia, a foglalkozási terápia, a logopédia és a nyelési terápia mind a kórházban kezdődik. Ha az illetőnek súlyos nyelési problémái vannak, akkor valószínűleg szükség lesz egy tápláló csőre a gyomorban (gastrostomia cső).

A stroke utáni kezelés célja, hogy segítsen a lehető legtöbb funkció helyreállításában, és megakadályozza a jövőbeli stroke-ot.

A stroke-ból való kilábalás akkor kezdődik, amikor még kórházban vagy egy rehabilitációs központban tartózkodik. Akkor folytatódik, amikor hazamegy a kórházból vagy a központból. Hazatérése után feltétlenül vegye fel a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltatóval.

Támogatás és források az American Stroke Association-től érhetők el - www.stroke.org/en/help-and-support.

Az, hogy az ember mennyire boldogul a stroke után, attól függ:

• A stroke típusa
• Mennyi agyszövet sérült
• Milyen testfunkciókat érintett
• Milyen gyorsan történik a kezelés

A mozgás, gondolkodás és beszélgetés problémái gyakran javulnak a stroke utáni hetekben-hónapokban.

Sok agyvérzésben szenvedő ember folyamatosan javul a stroke utáni hónapokban vagy években.

A stroke-ban szenvedők több mint fele képes otthonosan működni és élni. Mások nem képesek gondoskodni magukról.

Ha az alvadékbontó gyógyszerekkel történő kezelés sikeres, a stroke tünetei elmúlhatnak. Az emberek azonban gyakran nem jutnak el olyan hamar a kórházba, hogy megkapják ezeket a gyógyszereket, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják ezeket a gyógyszereket bevenni.

Azoknál a személyeknél, akiknél vérrög okozta stroke (iszkémiás stroke) van, nagyobb esélyük van a túlélésre, mint azoknak, akiknek agyvérzése van az agy vérzésétől (vérzéses stroke).

A második stroke kockázata a legmagasabb az első stroke utáni hetekben vagy hónapokban. A kockázat ezen időszak után csökkenni kezd.

A stroke olyan orvosi vészhelyzet, amelyet azonnal kezelni kell. Az F.A.S.T. rövidítés egy egyszerű módja annak, hogy emlékezzen a stroke jeleire, és mit tegyen, ha úgy gondolja, hogy agyvérzés történt. A legfontosabb teendő az, hogy azonnal hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot sürgősségi segítségért.

GYORS. jelentése:

• ARC. Kérje meg az embert, hogy mosolyogjon. Ellenőrizze, hogy az arc egyik oldala leereszkedett-e.
• FEGYVER. Kérje meg a személyt, hogy emelje fel mindkét karját. Nézze meg, hogy az egyik kar lefelé sodródik-e.
• BESZÉD. Kérje meg az illetőt, hogy ismételjen meg egy egyszerű mondatot. Ellenőrizze, hogy a szavak elmosódtak-e, és hogy a mondat megismétlődik-e.
• IDŐ. Ha egy személy ezen tünetek bármelyikét megmutatja, az idő elengedhetetlen. Fontos, hogy a lehető leggyorsabban eljussunk a kórházba. Hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot. Törvény F.A.S.T.

A stroke rizikófaktorainak csökkentése csökkenti a stroke esélyét.

Cerebrovascularis betegség; CVA; Agyi infarktus; Agyvérzés; Iszkémiás stroke; Stroke - iszkémiás; Agyi érrendszeri baleset; Stroke - vérzéses; Carotis carotis - stroke

• Angioplasztika és stent elhelyezése - carotis artéria - váladékozás
• Aktívnak lenni, ha szívbetegsége van
• Agy aneurizma helyreállítása - kisülés
• Vaj, margarin és étolajok
• Izomgörcsök vagy görcsök gondozása
• Carotis carotis műtét - váladékozás
• Kommunikáció valakivel afáziában
• Kommunikáció valakivel, akinek diszartriája van
• Székrekedés - öngondoskodás
• Demencia és vezetés
• Demencia - viselkedési és alvási problémák
• Demencia - napi ellátás
• Demencia - biztonságban tartása az otthonban
• Demencia - mit kérjen orvosától
• Extra kalóriák fogyasztása beteg állapotban - felnőttek
• Fejfájás - mit kérjen orvosától
• Magas vérnyomás - mit kérjen orvosától
• A bukások megelőzése
• Stroke - kisülés
• Nyelési problémák

• Agy
• Carotis stenosis - a bal artéria röntgenfelvétele
• Carotis stenosis - a jobb artéria röntgenfelvétele
• Stroke
• Agytörzsi funkció
• Cerebellum - funkció
• Willis-kör
• Bal agyfélteke - funkció
• Jobb agyfélteke - funkció
• Endarterectomia
• A plakk felépülése az artériákban
• Stroke - sorozat
• Carotis disszekció

Biller J, Ruland S, Schneck MJ. Ischaemiás cerebrovascularis betegség. Daroff RB-ben Jankovic J, Mazziotta JC, Pomeroy SL, szerk. Bradley neurológiája a klinikai gyakorlatban. 7. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2016: 65. fejezet.

Crocco TJ, Meurer WJ. Stroke. In: Walls RM, Hockberger RS, Gausche-Hill M, szerk. Rosen sürgősségi orvostudománya: fogalmak és klinikai gyakorlat. 9. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2018: 91. fejezet.

Január CT, Wann LS, Alpert JS és mtsai. 2014. évi AHA / ACC / HRS irányelv a pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelésére: összefoglaló: az American College of Cardiology / American Heart Association Task Force jelentése a gyakorlati irányelvekről és a Heart Rhythm Society-ről. Keringés. 2014; 130 (23): 2071-2104. PMID: 24682348 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24682348/.

Január CT, Wann LS, Calkins H és mtsai. 2019 AHA / ACC / HRS a pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelésére vonatkozó 2014. évi AHA / ACC / HRS irányelv aktualizálására összpontosított: az American College of Cardiology / American Heart Association Task Force jelentése a gyakorlati irányelvekről és a Heart Rhythm Society-ről. J AM Coll Cardiol. 2019; 74 (1): 104-132. PMID: 30703431 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30703431/.

Meschia JF, Bushnell C, Boden-Albala B és mtsai. Iránymutatások a stroke elsődleges megelőzéséhez: nyilatkozat az American Heart Association / American Stroke Association egészségügyi szakembereinek. Stroke. 2014; 45 (12): 3754-3832. PMID: 25355838 www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25355838.

Powers WJ, Rabinstein AA, Ackerson T és munkatársai; American Heart Association Stroke Council. 2018. évi irányelvek az akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek korai kezelésére: útmutató az American Heart Association / American Stroke Association egészségügyi szakembereinek. Stroke. 2018; 49 (3): e46-e110. PMID: 29367334 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29367334/.

Riegel B, Moser DK, Buck HG és munkatársai; Amerikai Szív Szövetség Tanácsa a szív- és érrendszeri és stroke ápolásról Tanács a perifériás érbetegségekről; és az ellátás minőségének és az eredménykutatásnak a Tanácsa. Öngondozás a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke megelőzésére és kezelésére: tudományos nyilatkozat az American Heart Association egészségügyi szakembereinek. J Am Heart Assoc. 2017; 6 (9). pii: e006997. PMID: 28860232 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28860232/.

Wein T, Lindsay képviselő, Côté R és mtsai. Kanadai stroke legjobb gyakorlati ajánlások: A stroke másodlagos megelőzése, a hatodik kiadás gyakorlati irányelvei, 2017. frissítés. Int J Stroke. 2018; 13 (4): 420-443. PMID: 29171361pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29171361/.

Whelton PK, Carey RM, Aronow WS és mtsai. 2017 ACC / AHA / AAPA / ABC / ACPM / AGS / APhA / ASH / ASPC / NMA / PCNA Útmutató a magas vérnyomás megelőzéséhez, kimutatásához, értékeléséhez és kezeléséhez felnőtteknél: az American College of Cardiology jelentése Heart Association munkacsoport a klinikai gyakorlatokról. J Am Coll Cardiol. 2018; 71 (19): e127-e248. PMID: 29146535 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29146535/.

Wilson PWF, Polonsky TS, Miedema MD, Khera A, Kosinski AS, Kuvin JT. Szisztematikus áttekintés a 2018. évi AHA / ACC / AACVPR / AAPA / ABC / ACPM / ADA / AGS / APhA / ASPC / NLA / PCNA iránymutatásról a vér koleszterinszintjének kezeléséről: az American College of Cardiology / American Heart Association Task Force Klinikai gyakorlati irányelvek [a közzétett javítás a J Am Coll Cardiol. 2019. június 25.; 73 (24): 3242]. J Am Coll Cardiol. 2019; 73 (24): 3210-3227. PMID: 30423394 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30423394/.

Winstein CJ, Stein J, Arena R és munkatársai. Iránymutatások a felnőttkori stroke rehabilitációjához és gyógyulásához: iránymutatás az American Heart Association / American Stroke Association egészségügyi szakembereinek. Stroke. 2016; 47 (6): e98-e169. PMID: 27145936 pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27145936/.