A szorongás és a pánikroham közötti fő különbségek

Tartalom

• Mi a szorongás
• Hogyan lehet megerősíteni, hogy szorongás-e?
• Hogyan kezeljük a szorongást
• Mi a pánikbetegség
• Hogyan lehet megerősíteni, ha pánikbetegségről van szó
• Hogyan kezeljük a pánikbetegséget

Sokak számára a pánikválság és a szorongásválság szinte ugyanannak tűnhet, azonban az okuktól az intenzitásig és gyakoriságig számos különbség van közöttük.

Ezért fontos tudni, hogyan lehet megkülönböztetni őket, hogy meghatározzuk a legjobb cselekvési módot, segítsük az orvost a gyorsabb diagnózis felállításában és a legmegfelelőbb kezeléstípust keressük. A szorongás és a pánikroham közötti különbségek intenzitása, időtartama, okai és az agorafóbia jelenléte vagy hiánya között változhatnak:

Az alábbiakban jobban leírjuk ezeknek a rendellenességeknek a főbb jellemzőit, hogy könnyebben megérthessük mindegyiket.

Mi a szorongás

A szorongást tartósan túlzott aggodalom jellemzi, és nehezen kezelhető. Ez az aggodalom az ember mindennapi életében legalább 6 hónapig vagy annál hosszabb ideig fennáll, és fizikai és pszichológiai tünetekkel jár, például:

• Remegés;
• Álmatlanság;
• Nyugtalanság;
• Fejfájás;
• Légszomj;
• Fáradtság;
• Túlzott izzadás;
• Szívdobogás;
• Emésztőrendszeri problémák;
• Nehézség ellazulni;
• Izomfájdalom;
• Ingerlékenység;
• Könnyű a változó hangulatban.

Gyakran összekeverhető a depresszió tüneteivel is, de a depresszióval ellentétben a szorongás elsősorban a jövőbeli események iránti túlzott aggodalomra összpontosít.

Tudjon meg többet a szorongás tüneteiről.

Hogyan lehet megerősíteni, hogy szorongás-e?

Annak érdekében, hogy megértsük, valóban szorongásos rendellenességről van-e szó, fontos egy pszichológust vagy pszichiátert keresni, aki a tünetek és egyes életesemények kiértékelése után képes megerősíteni az esetleges diagnózist és jobban meghatározni a követendő kezelést.

A diagnózist általában akkor erősítik meg, ha legalább 6 hónapja túlzott aggodalomra ad okot, olyan tünetek jelenlétével együtt, mint a nyugtalanság, a szélén való érzés, fáradtság, koncentrációs nehézség, ingerlékenység, izomfeszültség és alvászavarok.

Hogyan kezeljük a szorongást

A szorongásos rendellenességek kezeléséhez pszichológussal történő tanácsadás ajánlott a terápiás foglalkozások során, mivel ez segít az embernek abban, hogy jobban kezelje egyes mindennapi helyzeteket, például a pesszimizmus visszaszorítását, a tolerancia növelését és az önbizalom erősítését. Ha szükséges, a terápiás foglalkozásokkal együtt az orvos jelezheti a gyógyszeres kezelést is, amelyet mindig pszichiáternek kell irányítania.

Más kezelési módok, például relaxációs technikák, rendszeres testmozgás, útmutatás és tanácsadás szintén fontosak a kezelés elősegítésében. Nézze meg, mely kezelési lehetőségeket használják a szorongás kezelésére a legjobban.

Mi a pánikbetegség

A pánikbetegséget akkor veszik figyelembe, ha a személynek visszatérő pánikrohamai vannak, amelyek hirtelen és intenzív félelem epizódok, amelyek hirtelen kezdődő fizikai reakciók sorozatához vezetnek, amelyek a következők:

• Szívdobogás, erős vagy gyors szívverés;
• Túlzott izzadás;
• Remegés;
• Légszomj vagy légszomj érzése;
• Halvány érzés;
• Hányinger vagy kellemetlen érzés a hasban;
• Zsibbadás vagy bizsergés a test bármely részén;
• Mellkasi fájdalom vagy kényelmetlenség;
• Hidegrázás vagy forró érzés;
• Érezd magad;
• Félelem, hogy elveszíti az irányítást vagy megőrül;
• Félelem meghalni.

A pánikrohamot összetéveszthetjük szívrohammal, de szívroham esetén egy erősítő fájdalom jelentkezik a szívben, amely a test bal oldalára terjed, és idővel súlyosbodik. Ami a pánikrohamot illeti, a fájdalom szúróan helyezkedik el a mellkasban, bizsergés és néhány perc alatt javulás tapasztalható, ráadásul intenzitása 10 perc, és a roham legfeljebb 20-30 percig tarthat.

Ezekben az esetekben nagyon gyakori az agorafóbia kialakulása, amely egyfajta pszichológiai rendellenesség, amikor az illető a támadástól tartva kerüli azokat a helyzeteket, amelyekben nincs gyors segítség, vagy olyan helyeket, ahol nem lehet távozni gyorsan, például busz, repülőgépek, mozi, találkozók, többek között. Emiatt gyakran előfordul, hogy az ember nagyobb elszigeteltséget élvez otthon, a munkából való távolmaradással vagy akár a társasági eseményeken.

Tudjon meg egy kicsit többet a pánikrohamról, mit tegyen és hogyan kerülje el.

Hogyan lehet megerősíteni, ha pánikbetegségről van szó

Annak megerősítéséhez, hogy pánikbetegségről van-e szó, vagy még akkor is, ha az illető pánikrohamot kapott, pszichológus vagy pszichiáter segítségére van szüksége. Gyakran az a személy keres segítséget, amikor rájön, hogy már nem képes egyedül elhagyni a házat, mert attól tart, hogy pánikroham következik be.

Ebben az esetben az orvos a személy által elmondott jelentés alapján állapítja meg a diagnózist, és megpróbálja megkülönböztetni más fizikai vagy pszichológiai betegségektől. Nagyon gyakori, hogy a pánikbetegségben szenvedő emberek nagyon részletesen beszámolnak az ilyen típusú epizódokról, ami megmutatja, mennyire drámai az esemény egy ilyen élénk emlék megőrzéséig.

Hogyan kezeljük a pánikbetegséget

A pánikbetegség kezelése alapvetően abból áll, hogy a terápiás foglalkozásokat összekapcsolják a gyógyszerek alkalmazásával. Jelenleg a leggyakrabban antidepresszánsok, és a legtöbb esetben a tünetek a kezelés első heteiben jelentősen javulnak.