Mi a jóindulatú fasciculációs szindróma?

Tartalom

• Jóindulatú fasciculation szindróma tünetei
• A jóindulatú fasciculation szindróma okai
• A jóindulatú fasciculációs szindróma diagnosztizálása
• Jóindulatú fasciculation szindróma kezelése

Áttekintés

A fasciculation egy hosszú szó az izomrángásra. Nem árt, és nem lehet irányítani. Önkéntelen.

A legtöbb ember számára ismeretes fasciculation a szemhéj rángatózása. Saját neve van, beleértve:

• szemhéj görcs
• blepharospasmus
• myokymia

A fasciculációk sokféle betegség tünetei lehetnek. Az egészséges emberek körülbelül 70 százalékánál vannak ilyenek. Ritkán jelzik súlyos neuromuszkuláris rendellenességet. Mivel azonban ezek néhány pusztító rendellenesség tünetei, például az amiotróf laterális szklerózis (ALS), a fasciculációk jele lehet annak, hogy orvoshoz kell fordulni. Az orvosok általában alaposan értékelik őket.

A jóindulatú fasciculation szindróma ritka. A jóindulatú fasciculációs szindrómában szenvedő emberek rángatózhatnak:

• szem
• nyelv
• fegyver
• hüvelykujj
• láb
• combok
• borjak, ami különösen gyakori

Vannak, akiknek izomgörcsük van fasciculációkkal. Az ilyen állapotú emberek egyébként egészségesek. Nincsenek mögöttes rendellenességek vagy neurológiai okok ezeknek a görcsöknek és rángásoknak. Ennek ellenére a tünetek fizikailag és pszichológiailag is zavaróak lehetnek. Ha a görcsök súlyosak, zavarhatják a mindennapi tevékenységeket, például a munkát és a házimunkát.

Jóindulatú fasciculation szindróma tünetei

A jóindulatú fasciculation szindróma fő tünete a tartós izomrángás, bizsergés vagy zsibbadás. Ezek a tünetek akkor fordulnak elő, amikor az izom pihen. Amint az izom megmozdul, a rángatózás abbamarad.

A rángások leggyakrabban a combokban és a borjakban jelentkeznek, de a test több részén is előfordulhatnak. A rángatózás csak hébe-hóba fordulhat elő, vagy szinte folyamatosan.

Az emberek gyakran attól tartanak, hogy a fasciculációk egy olyan súlyos neuromuszkuláris állapothoz kapcsolódnak, mint az ALS. Érdemes megjegyezni, hogy a fasciculációk nem az egyetlen tünete az ALS-nek. A jóindulatú fasciculation szindrómában a fasciculációk a fő tünetek. Az ALS-ben a fasciculációkat más problémák is kísérik, például a gyengülés súlyosbodása, a kis tárgyak megragadásának problémája, valamint a járás, beszélgetés vagy nyelés nehézségei.

A jóindulatú fasciculation szindróma okai

A jóindulatú fasciculációs szindróma feltehetően a rángatózó izmokkal járó idegek túlműködésének tudható be. Az ok gyakran idiopátiás, ami azt jelenti, hogy ismeretlen.

Egyes tanulmányok rámutattak valamilyen összefüggésre a fasciculációk és:

• stresszes idő
• sérülés
• szorongás vagy depresszió
• nagy intenzitású, megerőltető gyakorlat
• fáradtság
• alkohol vagy koffein fogyasztása
• cigarettázni
• egy közelmúltbeli vírusfertőzés

Gyakran kapcsolódnak a stresszhez kapcsolódó tünetekhez, többek között:

• fejfájás
• gyomorégés
• irritábilis bél szindróma (IBS)
• az étkezési szokások megváltozása

Bizonyos vény nélkül kapható és vényköteles gyógyszerek is okozhatnak izgalmat, többek között:

• nortriptilin (Pamelor)
• klórfeniramin (Chlorphen SR, klór-trimeton allergia 12 óra)
• difenhidramin (Benadryl allergiafesték-mentes)
• asztma kezelésére alkalmazott béta-agonisták
• nagy dózisú kortikoszteroidok, majd alacsonyabb dózisok csökkentik őket

A jóindulatú fasciculációs szindróma diagnosztizálása

A fasciculációk számos egészségügyi probléma tünetei lehetnek. A súlyos neuromuszkuláris rendellenesség általában nem az oka. Egyéb gyakoribb okok lehetnek az alvási apnoe, a pajzsmirigy túlműködése (pajzsmirigy túlműködés), valamint a kóros és a foszfor kóros szintje a vérben.

Ennek ellenére a fasciculációk a súlyos izomgyengeséget mutató neuromuszkuláris problémák jelei lehetnek. Ezért az orvosok valószínűleg alaposan kiértékelik őket.

Az izomrángások értékelésének általános módja az elektromiográfia (EMG). Ez a teszt kis mennyiségű villamos energiával stimulálja az idegeket. Ezután rögzíti, hogy az izom hogyan reagál.

Az orvosok értékelhetik az általános egészségi állapotot és a fasciculációk kockázatát is:

• vérvétel
• egyéb idegvizsgálatok
• alapos neurológiai vizsgálat, beleértve az izomerő vizsgálatát
• alapos egészségi állapot, beleértve a pszichiátriai problémákat, a stressz okozta fizikai tüneteket és az életminőséggel kapcsolatos aggályokat

A jóindulatú fasciculációs rendellenességet akkor diagnosztizálják, amikor a fasciculációk gyakori, fő tünetek voltak, és nincsenek ideg- vagy izomzavarok vagy egyéb egészségügyi állapotok egyéb jelei.

Jóindulatú fasciculation szindróma kezelése

Nincs kezelés a jóindulatú fasciculációk csökkentésére. Önállóan képesek megoldani, különösen, ha a kiváltó okot felfedezik és megszüntetik. Néhány ember megkönnyebbült olyan gyógyszerekkel, amelyek csökkentik az idegek ingerlékenységét, beleértve:

• karbamazepin (Tegretol)
• gabapentin (Horizant, Neurontin)
• lamotrigin (Lamictal)
• pregabalin (Lyrica)

Előfordul, hogy az orvosok szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlót írnak elő, egyfajta gyógyszert, amelyet depresszió és szorongás kezelésére használnak. A tanácsadás is segíthet.

A görcsök nyújtási gyakorlatokkal és masszázzsal enyhíthetők. Ha a görcsök súlyosak, és más gyógyszer nem segít, az orvosok immunszuppresszív terápiát írhatnak fel prednizonnal.

Az orvosok más, a mindennapi életet zavaró súlyos izomrángások kezelését is kipróbálhatják.