Veserák: tünetek, diagnózis és kezelés
Tartalom
- A veserák tünetei
- A diagnózis megerősítése
- Hogyan történik a kezelés
- 1. Műtét
- 2. Biológiai terápia
- 3. Embolizáció
- 4. Sugárterápia
- Ki a leginkább veszélyeztetett
A veserák, más néven veserák, viszonylag gyakori daganattípus, amely főleg az 55 és 75 év közötti férfiakat érinti, és olyan tüneteket okoz, mint például a vér a vizeletben, az állandó fájdalom a hátban vagy a megnövekedett vérnyomás.
Általában a veserák leggyakoribb típusa a vesesejtes karcinóma, amelyet korai azonosítás esetén műtéttel könnyen meg lehet gyógyítani. Ha azonban a rák már áttéteket alakított ki, a kezelés nehezebb lehet, és a műtét mellett más kezelésekre is szükség lehet, például sugárterápiára.
A veserák tünetei
A veserák jelei és tünetei a betegség korai szakaszában nem gyakoriak, de a rák előrehaladtával néhány tünet megjelenhet, amelyek a következők:
- Vér a vizeletben;
- Duzzanat vagy tömeg a hasi régióban;
- Állandó fájdalom a hát alsó részén;
- Túlzott fáradtság;
- Állandó fogyás;
- Állandóan alacsony láz.
Ezen túlmenően, mivel a vesék felelősek a vérnyomás és az eritrociták termelésének szabályozásáért, gyakori a vérnyomásértékek hirtelen változása, valamint a vérvizsgálat során az eritrociták számának jelentős növekedése vagy csökkenése.
Ha ezek a tünetek jelentkeznek, fontos konzultálni egy háziorvossal vagy egy nefrológussal annak felmérése érdekében, hogy van-e olyan probléma, amely okozhatja a tüneteket, és ha mégis fennáll, korai stádiumban azonosítsa a rákot, megkönnyítve a kezelést.
A diagnózis megerősítése
A vesékben zajló események felmérése és a rák hipotézisének elemzése érdekében az orvos különféle vizsgálatokat rendelhet el, például ultrahangot, mellkasi röntgent, számítógépes tomográfiát vagy mágneses rezonanciát.
Az ultrahang rendszerint az első, amelyet el kell rendelni, mivel segít azonosítani és értékelni a vese lehetséges tömegeit és cisztáit, amelyek rákra utalhatnak. A többi teszt viszont elvégezhető a diagnózis megerősítésére vagy a betegség színpadra állítására.
Hogyan történik a kezelés
A veserák kezelése a daganat méretétől és fejlődésétől függ, de a kezelés fő formái a következők:
1. Műtét
Szinte minden esetben elvégzik, és segít eltávolítani a vese érintett részét. Ezért, amikor a rákot korai stádiumban azonosítják, a műtét lehet az egyetlen szükséges kezelési forma, mivel képes lehet eltávolítani az összes rákos sejtet és meggyógyítani a rákot.
A rák legfejlettebb eseteiben műtét alkalmazható sugárterápiával együtt, például a daganat méretének csökkentése és a kezelés megkönnyítése érdekében.
2. Biológiai terápia
Az ilyen típusú kezelés során olyan gyógyszereket alkalmaznak, mint a szunitinib, a pazopanib vagy az axitinib, amelyek erősítik az immunrendszert és megkönnyítik a rákos sejtek eliminációját.
Ez a fajta kezelés azonban nem minden esetben hatékony, ezért az orvosnak a kezelés során többször is értékelést kell végeznie a dózisok kiigazítása érdekében, és akár abba is hagyhatja e gyógyszerek alkalmazását.
3. Embolizáció
Ezt a technikát általában a rák előrehaladottabb eseteiben alkalmazzák, amikor az illető egészségi állapota nem teszi lehetővé a műtétet, és megakadályozza a vér átjutását a vese érintett régiójába, ami halálát okozza.
Ehhez a sebész egy kis, katéterként ismert csövet helyez be az ágyék artériájába, és a veséhez vezeti. Ezután olyan anyagot fecskendez be, amely lehetővé teszi az erek bezárását és a vér átjutásának megakadályozását.
4. Sugárterápia
A sugárterápiát általában áttétes rák esetén alkalmazzák, mivel sugárzással késlelteti a rák kialakulását és megakadályozza az áttétek tovább növekedését.
Ezt a fajta kezelést általában a műtét előtt alkalmazzák, hogy a daganatot kisebbé és könnyebben eltávolíthatóvá tegyék, vagy utólag a műtéttel nem sikerült eltávolítani a rákos sejteket.
Bár naponta csak néhány perc kezelésre van szükség, a sugárkezelésnek számos mellékhatása van, például túlzott fáradtság, hasmenés vagy mindig rosszullét.
Ki a leginkább veszélyeztetett
A veserák, amellett, hogy 60 éves kor után a férfiaknál gyakoribb, az embereknél is gyakoribb:
- BMI nagyobb, mint 30 Kg / m²;
- Magas vérnyomás;
- A vesetrák családi kórtörténete;
- Genetikai betegségek, például Von Hippel-Lindau szindróma;
- Dohányzók;
- Elhízottság.
Ezenkívül azok, akiknek a vese szűrésére dialízis kezelésre van szükségük, egyéb veseproblémák miatt, szintén fokozottan veszélyeztetettek az ilyen típusú rák kialakulásában.