Mire szolgál a Cordocentesis

Tartalom

• Mikor kell kordocentézist végezni
• Hogyan készül a kordocentézis
• Milyen kockázatokkal jár a kordocentézis

A kordocentézis vagy a magzati vérminta egy prenatális diagnosztikai teszt, amelyet 18 vagy 20 hetes terhesség után végeznek, és abból áll, hogy a csecsemő véréből mintát vesznek a köldökzsinórból, hogy kimutassák a kromoszóma hiányát. Szindróma vagy betegségek, például toxoplazmózis, rubeola, magzati vérszegénység vagy citomegalovírus.

A fő különbség a kordocentézis és az amniocentézis között, amelyek 2 prenatális diagnosztikai tesztet jelentenek, az, hogy a Cordocentesis a csecsemő köldökzsinórvérét elemzi, míg az Amniocentesis csak a magzatvizet elemzi. A kariotípus eredménye 2 vagy 3 nap alatt jelenik meg, ami az egyik előnye az amniocentézishez képest, amely körülbelül 15 napot vesz igénybe.

Mikor kell kordocentézist végezni

A kordocentézis indikációi közé tartozik a Down-szindróma diagnosztizálása, amikor ez nem érhető el amniocentézissel, amikor az ultrahang eredményei nem meggyőzőek.

A kordocentézis lehetővé teszi a DNS, kariotípus és olyan betegségek tanulmányozását, mint például:

• Vérbetegségek: thalassemia és sarlósejtes vérszegénység;
• Véralvadási rendellenességek: Hemophilia, Von Willebrand-kór, Autoimmun Thrombocytopenia, Thrombocytopenic Purpura;
• Metabolikus betegségek, például Duchenne izomdisztrófia vagy Tay-Sachs-betegség;
• Annak megállapítása, hogy a csecsemő miért akadozik meg, és
• Például a magzati hidropák azonosítására.

Ezenkívül nagyon hasznos a diagnózis felállításához is, hogy a csecsemő valamilyen veleszületett fertőzésben szenved, és jelezhetõ az intrauterin vérátömlesztés kezelésének egyik formájaként, vagy amikor szükség van gyógyszerek beadására például a magzati betegségek kezelésére.

Tanuljon meg más teszteket a Down-szindróma diagnosztizálásához.

Hogyan készül a kordocentézis

A vizsga előtt nincs szükség előkészítésre, azonban a nőnek a kordocentézist megelőzően ultrahangvizsgálatot és vérvizsgálatot kellett végeznie a vércsoport és a HR-tényező feltüntetésére. Ez a vizsga elvégezhető a klinikán vagy a kórházban, az alábbiak szerint:

1. A terhes nő a hátán fekszik;
2. Az orvos helyi érzéstelenítést alkalmaz;
3. Ultrahang segítségével az orvos tűt helyez be konkrétabban a köldökzsinór és a placenta csatlakozási helyére;
4. Az orvos kis mintát vesz a csecsemő véréből, körülbelül 2–5 ml-rel;
5. A mintát a laboratóriumba viszik elemzés céljából.

A vizsgálat során a terhes nő hasi görcsöket tapasztalhat, ezért a vizsgálat után 24–48 órán át pihennie kell, és a kordocentézist követően 7 napig nem lehet intim kapcsolatban.

A vizsgálat után olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a folyadékvesztés, hüvelyi vérzés, összehúzódások, láz és hasi fájdalom. A fájdalom és kényelmetlenség enyhítése érdekében hasznos lehet Buscopan tabletta bevétele orvosi tanácsadás mellett.

Milyen kockázatokkal jár a kordocentézis

A kordocentézis biztonságos eljárás, de kockázatai vannak, mint bármely más invazív vizsgálatnak, ezért az orvos csak akkor kéri, ha az anya vagy a baba szempontjából több előnye van, mint kockázata. A kordocentézis kockázata alacsony és kezelhető, de a következőket foglalja magában:

• Körülbelül 1 vetélés kockázata;
• Vérveszteség a tű behelyezésének helyén;
• Csökkent baba pulzusszám;
• A membránok idő előtti megrepedése, ami elősegítheti a korai szülést.

Általában az orvos kordocentézist rendel el, ha genetikai szindróma vagy betegség gyanúja merül fel, amelyet nem sikerült amniocentézissel vagy ultrahanggal azonosítani.