Székletürítési reflex

Tartalom

• Mi a székletürítési reflex?
• Hogyan működik a székletürítési reflex?
• Melyek a székletürítési reflex tünetei?
• Vannak olyan betegségek, amelyek befolyásolhatják a székletürítési reflexet?
• Kezelések
• Az elvitel

Mi a székletürítési reflex?

Függetlenül attól, hogy valaki székletürítésnek, széklet átadásának vagy kakilásnak hívja-e, a fürdőbe járás fontos funkció, amely segít a testnek megszabadulni a salakanyagoktól.

A széklet testből történő eltávolításának folyamata megköveteli a székletürítési reflex munkáját. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a székletürítési reflex nem úgy működik, mint rendelték. Szükség lehet kezelésre annak biztosítására, hogy ez a reflex úgy működjön, mint egykor.

Hogyan működik a székletürítési reflex?

Ha eszel, az étel a szájból a nyelőcsőbe a gyomorba kerül. Az étel ezután a vékonybélen át a vastagbélbe jut a végbélbe. A végbél a vastagbél utolsó része, amely csatlakozik a végbélnyíláshoz, vagy az a nyílás, ahol a test felszabadítja a székletet.

A székletürítési reflex akkor vált ki, ha:

1. A vastagbél izmai összehúzódnak, hogy a székletet a végbél felé mozgassák. Ezt „tömegmozgalomnak” nevezik.
2. Amikor elegendő széklet költözik a végbélbe, a széklet mennyisége miatt a végbél szövetei megnyúlnak vagy kitágulnak. Ezeknek a szöveteknek a belsejében speciális „stretch” receptorok vannak, amelyek arra szolgálnak, hogy jelezzék az agyat, amikor kinyújtják.
3. A székletürítési reflex kiváltja a két fő záróizmot az anális csatorna körül. Az első a belső anális záróizom, amely olyan izom, amelyet nem lehet önként irányítani. A második a külső anális záróizom, amely a vázizomzat, amelyet valamennyire ellenőrizhet.
4. A székletürítési reflex akkor jelentkezik, amikor a belső anális záróizom ellazul és a külső anális záróizom összehúzódik. A rectoanalis gátló reflex (RAIR) egy akaratlan belső anális záróizom-relaxáció a végbél megrándulására reagálva.
5. A székletürítési reflex kiváltása után késleltetheti vagy ürítheti. Késés akkor következik be, amikor egy személy nem megy azonnal a fürdőszobába. Az anális záróizomban vannak olyan izmok, amelyek miatt a széklet kissé hátrafelé mozog. Ez a hatás csökkenti a székletürítést. Ha a székletürítést választja, az agy aktiválja az önkéntes és akaratlan izmokat, hogy a székletet előre és ki mozgassa a testéből.

Két fő defekációs reflex van. Az myenterikus defekációs reflex felelős a perisztaltika fokozásáért és a széklet meghajtásáért a végbél felé. Ez végül jelzi a belső anális záróizom ellazulását és csökkenti a záróizom összehúzódását.

A székletürítési reflex második típusa a paraszimpatikus székletürítési reflex. Míg a széklet mozgásának mozgása hasonló, az ember önként irányíthatja a paraszimpatikus székletürítési reflexet, de a mienterikus nem.

Lehetséges, hogy egy személynek a paraszimpatikus reflex nélkül myenterikus defekációs reflexe lehet. Amikor ez bekövetkezik, a vécére való késztetés nem biztos, hogy olyan erős, mint amikor mindkét reflex működik.

Melyek a székletürítési reflex tünetei?

Amikor a belek kiváltják a székletürítési reflexet, nyomást érezhet a végbélben vagy akár kellemetlenséget érezhet. A székletürítési reflex 20-25 centiméter vízzel (cm H2O) növelheti a végbél nyomását, amely jelentősen eltérhet attól, amikor a végbélben nincs széklet.

Néha ez a reflex úgy érezheti, hogy a végbél kissé meghúzódik és felszabadul.

Vannak olyan betegségek, amelyek befolyásolhatják a székletürítési reflexet?

A székletürítési reflex nem mindig működik úgy, ahogy kellene. Számos különböző betegség áll fenn, amelyek károsíthatják a székletürítési reflexeket. Ezek tartalmazzák:

• Emésztőrendszeri irritáció. A gyomorhiba vagy más bélfertőzés egyes idegeket jobban irritálhat, mások kevésbé működhetnek.
• Neurológiai (agyi) rendellenességek. Az idegrendszer károsodása befolyásolhatja az üzenetek továbbítását az agyból az anális záróizom izmaiba és fordítva. Példaként említhető, ha egy személy stroke-ot szenvedett, sclerosis multiplexben vagy Parkinson-kórban szenved.
• Kismedencei rendellenességek. Ezek az állapotok akkor fordulnak elő, amikor a kismedencei izmok, amelyek felelősek a kakatásért, a pisilésért és a szexuális funkciókért, nem működnek olyan jól, ahogy kellene. Néhány betegség magában foglalja a rektális prolapsust vagy a rectocele-t.
• Gerincvelői sérülések. Amikor egy személynek gerincvelői sérülése volt, amely miatt paraplegis vagy quadriplegicus volt, az idegjelek nem mindig normálisan továbbítanak. Általános szabály, hogy a quadriplegiában szenvedőknek általában sokkal nehezebb a székletürítési reflex.

A károsodott székletürítési reflexnek számos lehetséges oka lehet, és mindegyiknek más a kezelése. Ha azonban az embernek nincs megfelelő székletürítési reflexe, akkor hajlamos olyan állapotokra, mint a székrekedés. Ez azt eredményezi, hogy a széklet megkeményedik és nehezen áthalad. A székletürítési reflex figyelmen kívül hagyása székrekedést is eredményezhet. A krónikus székrekedés növeli annak valószínűségét, hogy más bél mellékhatásokat tapasztalhat, például a bél elzáródását a felépített székletből.

Kezelések

Lehetőség szerint tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a széklet könnyen áthaladjon. Ez magában foglalhatja a sok víz fogyasztását és a magas rosttartalmú ételek, például gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kakilásra való késztetést sem, amikor úgy érzi, hogy bejön.

Néha az orvos javasolhatja a székletlágyítók szedését a széklet könnyebb áthaladása érdekében.

Egy másik kezelés a biofeedback. Neuromuszkuláris edzésnek is nevezik, ez magában foglalja a speciális érzékelők használatát, amelyek mérik a végbél nyomását, és jelzik, ha a nyomás elegendő ahhoz, hogy az ember használhassa a fürdőszobát. Ezeknek a nyomásérzékelőknek a rendelkezésre állása segíthet abban, hogy a személy felismerje azokat a jeleket, amelyek alapján a fürdőszobába kell mennie.

Az elvitel

Ha nehezen érzékeli, mikor kell mosdóba mennie, vagy krónikusan székrekedik (nehezen áthaladó széklet van és / vagy csak három vagy több naponta ürül a széklet), keresse fel orvosát. Ha végül székletürítési rendellenességet diagnosztizálnak nálad, orvosa segít az esetleges alapbetegségek kezelésében. Az étrendi és fizikai aktivitás megváltoztatása, valamint a gyógyszerek vagy a biofeedback is segíthet.