Nyelőcső-kultúra

Tartalom

• Mi az a nyelőcső-kultúra?
• Mi a nyelőcső-kultúra célja?
• Hogyan nyerhetők a nyelőcső kultúrák?
• Milyen kockázatokkal jár a nyelőcső tenyésztése és a biopsziás eljárás?
• Mire számíthatok az eljárás után?
• Mikor kell orvoshoz fordulnom?
• Mi fog történni, amikor megkapom az eredményeket?

Mi az a nyelőcső-kultúra?

A nyelőcső tenyészet olyan laboratóriumi vizsgálat, amely a nyelőcsőből származó szövetmintákat ellenőrzi fertőzés vagy rák jelei szempontjából. A nyelőcső a hosszú cső a torkod és a gyomrod között. Az ételt, folyadékokat és nyálat szállítja a szájából az emésztőrendszerbe.

Egy nyelőcső-tenyészet esetében a nyelőcsőből származó szövetet nyelőcső-gastroduodenoscopiának nevezett eljárás útján nyerik. Ezt gyakrabban EGD-nek vagy felső endoszkópiának nevezik.

Orvosa elrendelheti ezt a vizsgálatot, ha gyanítja, hogy fertőzése van a nyelőcsövében, vagy ha nem reagál a nyelőcső problémájának kezelésére.

Az endoszkópiákat általában járóbeteg-alapon, enyhe nyugtató alkalmazásával végzik. Az eljárás során orvosa behúz egy endoszkóp nevű műszert a torkába és a nyelőcsőbe, hogy szövetmintákat kapjon.

A legtöbb ember a tesztet követő néhány órán belül hazatérhet, és alig vagy egyáltalán nem számol be fájdalomról vagy kellemetlenségről.

A szövetmintákat laboratóriumba küldik elemzés céljából, és orvosa néhány napon belül felhívja Önt az eredményekről.

Mi a nyelőcső-kultúra célja?

Orvosa javasolhat nyelőcső-kultúrát, ha úgy gondolja, hogy a nyelőcső fertőzése van, vagy ha van olyan fertőzése, amely nem reagál a kezelésre, ahogy kellene.

Bizonyos esetekben orvosa biopsziát is készít az EGD során. A biopszia ellenőrzi a kóros sejtnövekedést, például a rákot. A biopsziához szükséges szöveteket ugyanazzal az eljárással lehet felvenni, mint a torkokultúráját.

A mintákat laboratóriumba küldik, és néhány napig tenyésztőedénybe helyezik, hogy megnézzék, nőnek-e baktériumok, gombák vagy vírusok. Ha semmi sem nő a laboratóriumi edényben, akkor normális eredménynek tekintik.

Ha fertőzésre utaló bizonyíték áll rendelkezésre, orvosának további vizsgálatokat kell rendelnie, amelyek segítenek meghatározni az okot és a kezelési tervet.

Ha biopsziát is készítenek, a patológus mikroszkóp alatt tanulmányozza a sejteket vagy szöveteket, hogy megállapítsa, hogy rákosak vagy rákot megelőzőek-e. A rákmegelőző sejtek olyan sejtek, amelyek képesek rákká fejlődni. A biopszia az egyetlen módszer a rák pontos azonosítására.

Hogyan nyerhetők a nyelőcső kultúrák?

A szövetminta megszerzéséhez orvosa EGD-t végez. Ehhez a teszthez egy kis kamerát vagy rugalmas endoszkópot helyeznek a torkába. A kamera képeket vetít a műtő képernyőjére, lehetővé téve az orvos számára, hogy tiszta képet nyújtson a nyelőcsőről.

Ez a teszt nem igényel túl sok felkészülést az Ön részéről. Előfordulhat, hogy a teszt elvégzése előtt néhány napig le kell állítania a vérhígítók, NSAID-ok vagy más gyógyszerek hatását, amelyek befolyásolják a véralvadást.

Orvosa azt is megkéri, hogy 6-12 órán át böjtöljön a tervezett tesztidő előtt. Az EGD általában járóbeteg-eljárás, vagyis azt követően azonnal hazamehet.

A legtöbb esetben egy intravénás (IV) vonal kerül behelyezésre a kar vénájába. Nyugtatót és fájdalomcsillapítót injektálnak a IV. Az egészségügyi szolgáltató helyi érzéstelenítőt is permetezhet a szájába és a torokba, hogy zsibbadjon a terület, és megakadályozza, hogy öklendezzen az eljárás során.

Szájvédőt helyeznek be a fogak és az endoszkóp védelme érdekében. Ha műfogsort visel, akkor azt előzetesen el kell távolítania.

A bal oldalán fog feküdni, és orvosa behelyezi az endoszkópot a szájába vagy az orrába, a torkába és a nyelőcsőjébe. Néhány levegőt is be kell helyezni, hogy az orvos könnyebben láthassa.

Orvosa vizuálisan megvizsgálja a nyelőcsövét, és megvizsgálhatja a gyomrot és a nyombél felső részét is, amely a vékonybél első része. Ezeknek sima és normál színűeknek kell lenniük.

Ha látható vérzés, fekély, gyulladás vagy daganat van, orvosa biopsziát készít ezekről a területekről. Bizonyos esetekben az orvos megpróbálja eltávolítani a gyanús szöveteket az endoszkóppal az eljárás során.

Az eljárás általában körülbelül 5-20 percig tart.

Milyen kockázatokkal jár a nyelőcső tenyésztése és a biopsziás eljárás?

E vizsgálat során kicsi a perforáció vagy a vérzés esélye. Mint minden orvosi eljárásnál, Önnek is lehet reakciója a gyógyszerekre. Ez a következőket eredményezheti:

• nehéz légzés
• túlzott izzadás
• a gége görcsei
• alacsony vérnyomás
• lassú szívverés

Beszéljen orvosával, ha aggódik, hogy a nyugtatók milyen hatással lehetnek rád.

Mire számíthatok az eljárás után?

Az eljárást követően távol kell maradnia az ételektől és italoktól, amíg a geg reflexe vissza nem tér. Valószínűleg nem fog fájdalmat érezni, és nem fog emlékezni a műtétre. Ugyanazon a napon térhet haza.

A torkod néhány napig kissé fájhat. Némi kisebb puffadást vagy gázérzetet is érezhet. Ennek oka, hogy az eljárás során levegő került be. Azonban a legtöbb ember kevés vagy egyáltalán nem érez fájdalmat vagy kényelmetlenséget az endoszkópia után.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Azonnal forduljon orvosához, ha a teszt után az alábbiak bármelyike ​​jelentkezik:

• fekete vagy véres széklet
• véres hányás
• nyelési nehézség
• láz
• fájdalom

Ezek a fertőzés és a belső vérzés tünetei lehetnek.

Mi fog történni, amikor megkapom az eredményeket?

Ha kezelőorvosa bármilyen gyanús szövetet vagy rákelőző sejtet eltávolított az eljárás során, akkor megkérheti Önt, hogy ütemezzen be nyomon követési endoszkópiát. Ez biztosítja, hogy az összes sejtet eltávolították, és hogy nincs szükség további kezelésre.

Orvosa néhány napon belül felhívja Önt, hogy megbeszélje az eredményeket. Ha fertőzést fedeztek fel, további vizsgálatokra lehet szüksége, vagy orvosa gyógyszereket írhat fel az Ön állapotának kezelésére.

Ha Önnek biopsziája volt, és rákos sejteket fedeztek fel, orvosa megpróbálja azonosítani a rák specifikus típusát, eredetét és egyéb tényezőket. Ez az információ segít meghatározni a kezelési lehetőségeket.