Agyi vérzés: tünetek, okok és lehetséges következmények

Tartalom

• Fő tünetek
• Az agyi vérzés következményeket hagy maga után?
• Az agyi vérzés okai
• A diagnózis felállítása
• Hogyan kell kezelni
• Az agyi vérzés fő típusai
• 1. Intraparenchymalis vagy intracerebrális vérzés
• 2. Intraventrikuláris vérzés
• 3. Subarachnoidális vérzés
• 4. Subduralis vérzés
• 5. Epidurális vérzés

Az agyi vérzés egy olyan típusú stroke, amelyet stroke-nak is neveznek, amikor a vérzés az agy körül vagy belül történik egy erek, általában az agy artériájának megrepedése miatt. Tudjon meg többet a vérzéses stroke-ról.

Ez egy súlyos esemény, amelyet általában a fejbe mért ütés okoz, és amely mély öntudatlansághoz vezethet az ember mellett émelygést, hányást, csökkent pulzusszámot és egyensúlyvesztést.

A diagnózist képalkotó vizsgálatokkal, például komputertomográfiával, mágneses rezonanciával és angiográfiával állítják fel kontrasztdal vagy anélkül. Más esetekben az orvos ágyéki szúrást is kérhet.

Az agyi vérzés kezelése általában műtéti, és célja a vér és az alvadék eltávolítása a vérzés okozta agyi nyomás csökkentése érdekében.

Fő tünetek

Az agyi vérzés tünetei a vérzés nagyságától függenek, és általában:

• Súlyos és hirtelen fejfájás, amely napokig is eltarthat;
• Zsibbadás vagy bizsergés a test bármely részén;
• Hányás;
• Egyensúlyvesztés;
• Remegés a kezekben;
• Csökkent pulzusszám;
• Általános gyengeség;
• A látóideg egy részének duzzanata, amely néhány másodpercig sötét látást, csökkent látómezőt vagy vakságot eredményezhet;

Súlyosabb körülmények között hirtelen epilepsziás rohamok vagy mély és tartós eszméletvesztés is előfordulhat, amelyben a személy nem képes reagálni az ingerekre.

Az agyi vérzés következményeket hagy maga után?

Vérzés után néhány embernek következményei lehetnek, például beszéd-, nyelési-, járási-, napi tevékenységi nehézségek, vagy megbénulhatnak.

Amint az agyi vérzés első tünetei megjelennek, azonnal orvoshoz kell fordulnia, hogy a kezelést meg lehessen kezdeni, mivel a következmények súlyossága a vérzés mértékétől függ.

Az agyi vérzések és következményeik következményeinek megelőzésének legjobb módja a fizikai tevékenységek végzése, valamint az egészséges és kiegyensúlyozott étrend, alacsony zsír- és sótartalom.

Az agyi vérzés okai

Az agyi vérzés fő oka a fej trauma, de még mindig vannak más feltételek, amelyek elősegíthetik a vérzést, mint például:

• Magas nyomású;
• Genetikai tényezők;
• Alkohol fogyasztás;
• Kábítószerek, például kokain és amfetamin használata;
• Amiloid angiopathia, amely az agy kis erének gyulladása;
• Az alvadási folyamatot gátló vérbetegségek, például trombocitémia és hemofília;
• Antikoagulánsok használata, mivel akadályozzák az alvadást, ami elősegítheti a vérzést;
• Agydaganatok.

Az agyi vérzés másik gyakori oka az aneurysma, amely az erek tágulata. Ez a tágulás miatt az edény falai vékonyakká és törékennyé válnak, és vérzéssel bármikor eltörhetnek.

Az aneurysma leggyakoribb tünete a fejfájás. Vannak, akik forróságról számolnak be, mintha valamilyen szivárgás lenne. Tudjon meg többet az agyi aneurizma jeleiről és kezeléséről.

A diagnózis felállítása

A diagnózist képalkotó vizsgálatokkal, például mágneses rezonanciával, komputertomográfiával és angiográfiával állítják elő kontrasztdal vagy anélkül.

A mágneses rezonancia képalkotás lehetővé teszi az elváltozás körüli ödéma megtekintését, és így megismerheti az elváltozás mértékét. A számítógépes tomográfia viszont fontos annak érdekében, hogy az orvos ellenőrizhesse a vérzést és így megkülönböztesse a vérzéses stroke-ot az ischaemiás stroke-tól. Nézze meg, mi okozza a stroke-ot és hogyan kerülhető el.

Az angiográfia az a diagnosztikai teszt, amely megkönnyíti az erek belsejének vizualizálását, és értékelhető a formák, a rendellenességek jelenléte, valamint például az aneurysma diagnosztizálására is. Értse meg, hogyan történik, és mire szolgál az angiográfia.

Néhány agyi vérzésben szenvedő ember azonban normál eredményt mutat MRI-n vagy számítógépes tomográfián. Ezért az orvos lumbális defektust kérhet, amely a cerebrospinalis folyadék eltávolítása a csípőcsontból annak érdekében, hogy értékelni tudja a CSF-t, mivel az agyi vérzésnek vére van a CSF-ben.

Hogyan kell kezelni

Az agyi vérzés kezelését általában műtéttel végezzük, hogy eltávolítsuk a vért és az alvadékot, és csökkentsük a vérzés által okozott nyomást az agyban.

A műtét mellett az orvos jelezheti a vérnyomás, görcsrohamok és esetleges fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszerekkel történő kezelést. Súlyosabb esetekben vérátömlesztés is jelezhető.

Az agyi vérzés utáni életminőség javítása és a sérülések elkerülése érdekében fontos, hogy fizikoterapeutához vagy foglalkozási terapeutához forduljon. Nézze meg, milyen a gyógyulás agyvérzés után.

Az agyi vérzés fő típusai

A túlzott vér irritálja az agyszövetet, és ödéma kialakulásához vezet, amely a folyadékok felhalmozódása. A felesleges vér és folyadék növeli az agyszövet nyomását, csökkenti az idegrendszeren keresztüli vérkeringést, és az agysejtek pusztulását okozza. Az agyi vérzés a következő helyek szerint osztályozható:

1. Intraparenchymalis vagy intracerebrális vérzés

Ez a fajta vérzés nagyobb valószínűséggel fordul elő időseknél, és akkor történik, amikor a vérzés az agy belsejében van. Ez a legkomolyabb típus, de a leggyakoribb a lakosság körében is. Általában daganatok, alvadási rendellenességek és rosszul formált erek miatt következik be.

2. Intraventrikuláris vérzés

Az intraventrikuláris vérzés az agykamrákban fordul elő, amelyek az agy üregei, amelyekben a cerebrospinalis folyadék képződik. Ez a fajta vérzés általában koraszülötteknél, a születés utáni első 48 órában fordul elő, és akiknek születésükkor voltak szövődményei, például légzési distressz szindróma, amelyben a csecsemő éretlen tüdővel, magas vérnyomással és tüdő összeomlással született, ami olyan légzési szövődmény, amelyben nincs elegendő légáteresztés. Tudjon meg többet a tüdő összeomlásáról.

3. Subarachnoidális vérzés

Ez a vérzés általában az aneurysma megrepedése miatt következik be, de lehet egy ütés eredménye is, és az agyhártya két rétege, az arachnoid és a pia mater közötti tér vérzése jellemzi.

A dura mater, az arachnoid és a pia mater az agyhártya alkotó rétegei, amelyek olyan membránok, amelyek a központi idegrendszert védik és védik. A subarachnoid vérzés általában 20 és 40 év közötti embereknél fordul elő.

4. Subduralis vérzés

A subduralis vérzés az agyhártya dura és arachnoid rétege közötti térben fordul elő, és a trauma leggyakoribb eredménye.

5. Epidurális vérzés

Ez a vérzés a dura és a koponya között jelentkezik, és gyermekeknél és serdülőknél gyakoribb a koponyatörés következtében.