Mell medulláris carcinoma

Tartalom
- Milyen tünetei vannak a mell medulláris carcinomájának?
- Mi okozza a mell medulláris karcinómáját?
- Melyek a medulláris carcinoma kockázati tényezői?
- Milyen kezelési lehetőségek vannak a mell medulláris karcinómájában?
- Hogyan diagnosztizálják a mell medulláris karcinómáját?
- Mi az előrejelzés a mell medulláris karcinómájára?
- Milyen kilátásokkal jár a mell medulláris carcinoma?
Áttekintés
A mell medulláris karcinóma az invazív ductalis carcinoma egyik altípusa. Ez egy olyan emlőrák, amely a tejcsatornákban kezdődik. Ezt az emlőrákot azért nevezték el, mert a daganat hasonlít az agy azon részéhez, amelyet velőnek neveznek. A mell medulláris karcinóma az összes diagnosztizált emlőrákos esetek becsült 3-5 százaléka.
A medulláris carcinoma általában kevésbé valószínű, hogy átterjed a nyirokcsomókra, és jobban reagál a kezelésre, mint az invazív emlőrák gyakoribb típusai. A legkorábbi stádiumban történő észlelése javíthatja a prognózist, és ideális esetben csökkenti a további kezelések szükségességét azon túl, hogy magát a daganatot eltávolítják.
Milyen tünetei vannak a mell medulláris carcinomájának?
Néha a medulláris carcinoma kevés tünetet okozhat. Egy nő először észrevehet egy csomót a mellében. A mell medulláris karcinómájában általában gyorsan osztódó rákos sejtek vannak. Ezért sok nő azonosíthat egy tömeget a mellében, amelynek mérete változhat. A csomó általában puha és húsos, vagy határozott határokkal határozott. A legtöbb medulláris karcinóma kisebb, mint 2 centiméter.
Néhány nő a medulláris karcinóma egyéb tüneteit tapasztalhatja, beleértve:
- emlőérzékenység
- fájdalom
- vörösség
- duzzanat
Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, orvoshoz kell fordulnia.
Mi okozza a mell medulláris karcinómáját?
Hagyományosan a mell rákos daganatai hormonális hatást gyakorolhatnak. Az emlő medulláris carcinoma azonban általában nincs hormonhatással. Ehelyett egy nő változást tapasztal a mellében lévő sejtek genetikai összetételében. Ez a sejtek kontrollálhatatlan növekedését okozza (rák). Az orvosok nem tudják pontosan, miért fordulnak elő ezek a mutációk, és hogy kapcsolódnak a mell medulláris karcinómájához.
Melyek a medulláris carcinoma kockázati tényezői?
A BRCA-1 génként ismert genetikai mutációval rendelkező nők egy részének nagyobb a kockázata annak, hogy diagnosztizálják az emlő medulláris karcinómáját a Johns Hopkins Medicine szerint. Ez a gén általában a családokban fut. Ezért, ha egy nő kórtörténetében emlőrák van közeli családtagjainál, nagyobb a kockázata a betegségnek. Ha azonban egy nő rendelkezik ezzel a génnel, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy medulláris carcinoma lesz a mellben.
A medulláris karcinómák diagnosztizálása 45 és 52 év között van. Ez általában valamivel fiatalabb, mint a medulláris carcinoma diagnosztizált nőknél, akiket 55 éves vagy annál idősebb diagnosztizálnak.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a mell medulláris karcinómájában?
Az orvos értékelheti a medulláris carcinoma különböző kezelési lehetőségeit. Figyelembe veszik a tumor méretét, a sejttípust, és ha a tumor átterjedt a közeli nyirokcsomókra. Mivel a daganatok hagyományosan kevésbé terjednek, egyes orvosok csak a daganat eltávolítását javasolhatják, és nem folytatnak további kezeléseket. Ez akkor igaz, ha a tumor „tiszta medulláris”, és csak sejtjei vannak, amelyek hasonlítanak a medulláris carcinomára.
Az orvos azonban javasolhatja a daganat eltávolítását, valamint más típusú rákkezeléseket is. Ez akkor igaz, ha a ráknak lehetnek „medulláris tulajdonságai”. Ez azt jelenti, hogy egyes sejtek medulláris karcinómának tűnnek, míg mások invazív ductalis sejtes karcinómának tűnnek. Az orvos további kezeléseket is javasolhat, ha a rák átterjedt a nyirokcsomókra. Ezek a kezelések magukban foglalhatják a kemoterápiát (a gyorsan növekvő sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek) vagy a sugárzást.
Néhány, az emlőrák kezelésére hagyományosan alkalmazott gyógyszer általában nem működik jól a mell medulláris karcinómáján. Ez magában foglalja a hormonokkal kapcsolatos terápiákat, például a tamoxifent vagy az aromatáz inhibitorokat. Számos medulláris emlőrák „tripla-negatív” rák. Ez azt jelenti, hogy a rák nem reagál a progeszteron és / vagy az ösztrogén hormonokra vagy más HER2 / neu fehérjeként ismert fehérjére.
Hogyan diagnosztizálják a mell medulláris karcinómáját?
Mivel a mell medulláris karcinóma nagyon ritka, az orvosoknak nehéz lehet kezdetben diagnosztizálni az adott rákfajtát. A mammográfián azonosíthatják a mell elváltozását, amely egy speciális típusú röntgen képalkotás, amelyet a mell megvizsgálására használnak. Az elváltozás általában kör alakú vagy ovális alakú, és nincsenek jól körülhatárolható szegélyei. Az orvos más képalkotó vizsgálatokat is rendelhet. Ezek lehetnek ultrahang vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
A mell medulláris karcinómái egyedülállóak lehetnek a diagnosztizálásban. Előfordulhat, hogy egy nő nagyobb valószínűséggel azonosítja a rákos elváltozást az érzés révén, mint ami egy képalkotó vizsgálatban látható. Emiatt fontos, hogy egy nő havonta végezzen mellellenőrzést, ahol érzi, hogy a mellszövet és a mellbimbó csomók vannak.
Ha az orvos tapintással vagy képalkotással azonosítja a csomót, javasolhatja a csomó biopsziáját. Ez magában foglalja a sejtek vagy maga a csomó eltávolítását tesztelés céljából. A rendellenességek sejtjeinek vizsgálatára szakosodott orvos patológus néven ismert. A patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a sejteket. A medulláris rákos sejtekben általában p53 genetikai mutáció is van. Ennek a mutációnak a vizsgálata támogathatja a medulláris carcinoma diagnózisát, bár nem minden medulláris rákban van p53 mutáció.
Mi az előrejelzés a mell medulláris karcinómájára?
A mell medulláris karcinómájának ötéves túlélési aránya általában 89 és 95 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy öt évvel a diagnózis után az ebben a rákban szenvedő nők 89 és 95 százaléka még mindig él.
Milyen kilátásokkal jár a mell medulláris carcinoma?
A mell medulláris karcinóma általában jobban reagál az emlőrák kezelésére, mint más típusú invazív ductalis carcinoma. Korai felismerés és kezelés esetén a prognózis és a túlélési arány kedvező.