Mi a tartós pitvarfibrilláció?

Tartalom

• A tartós AFib tünetei
• A tartós AFib kockázati tényezői
• A tartós AFib diagnosztizálása
• Tartós AFib kezelés
• Gyógyszerek a pulzus szabályozására
• A szívritmus szabályozására szolgáló gyógyszerek
• Vérrög gyógyszerek
• Egyéb módszerek
• Kilátás a tartós AFib-re

Áttekintés

A pitvarfibrilláció (AFib) egyfajta szívbetegség, amelyet szabálytalan vagy gyors szívverés jellemez. A tartós AFib az állapot három fő típusának egyike. A tartós AFib esetében a tünetei hét napnál tovább tartanak, és a szívritmusa már nem képes önmagát szabályozni.

Az AFib másik két fő típusa:

• paroxizmális AFib, amelyben a tünetei jönnek és mennek
• állandó AFib, amelyben a tünetei több mint egy évig tartanak

Az AFib progresszív betegség. Ez azt jelenti, hogy sok embernél először paroxizmális AFib alakul ki, tünetei jelentkeznek és mennek. Ha nem kezelik, akkor az állapot a tartós vagy állandó típusokká válhat. Az állandó AFib azt jelenti, hogy állapota krónikus a kezelés és a kezelés ellenére.

Az AFib tartós szakasza súlyos, de kezelhető. Tudja meg, mit tehet a perzisztens AFib ellen a további szövődmények megelőzésében.

A tartós AFib tünetei

Az AFib tünetei a következők:

• szívdobogás
• versenyző szívverés
• szédülés vagy szédülés
• fáradtság
• általános gyengeség
• légszomj

Amint az állapota krónikusabbá válik, naponta elkezdheti észrevenni a tüneteket. A tartós AFib-et olyan embereknél diagnosztizálják, akik ezen tünetek bármelyikével legalább hét napig tartanak. De az AFib tünetmentes is lehet, ami azt jelenti, hogy nincsenek tünetek.

Ha mellkasi fájdalmat tapasztal, sürgősségi orvosi segítséget kell kérnie. Ez a szívroham jele lehet.

A tartós AFib kockázati tényezői

Nem mindig ismert, hogy mi okozza az AFib-et, de a gyakori kockázati tényezők a következők:

• az AFib családtörténete
• előrehaladott kor
• magas vérnyomás, más néven magas vérnyomás
• szívrohamok története
• alvási apnoe
• alkoholfogyasztás, különösen a mértéktelen ivás
• stimulánsok, például koffein túlzott használata
• elhízottság
• pajzsmirigy rendellenességek
• cukorbetegség
• tüdő betegség
• súlyos fertőzések
• feszültség

A krónikus betegségek és életmódbeli szokások kezelése csökkentheti kockázatát. A Heart Rhythm Society olyan számológépet biztosít, amely értékeli az AFib kialakulásának kockázatát.

A perzisztens AFib kialakulásának esélye akkor is nagyobb, ha már fennálló szívbillentyű-rendellenessége van. A szívműtéten átesett embereknek fokozott a kockázata annak is, hogy az AFib összefüggő szövődményként jelentkezzen.

A tartós AFib diagnosztizálása

A tartós AFibet tesztek és fizikai vizsgák kombinációjával diagnosztizálják. Ha már diagnosztizálták paroxysmalis AFib-et, orvosa láthatja, hogyan fejlődött az állapota.

Míg az elektrokardiogramot ki lehet használni kezdeti diagnosztikai eszközként a korábbi AFib stádiumokban, addig más vizsgálatokat használnak a fejlettebb vagy tartósabb AFib esetében. Orvosa a következőket javasolhatja:

• vérvizsgálatok az AFib progressziójának kiváltó okainak, például a pajzsmirigy betegségének felderítésére
• mellkas röntgensugarak a szívedben lévő kamrák és szelepek megtekintésére, valamint annak általános állapotának figyelemmel kísérésére
• echokardiogram a szívkárosodás detektálására hanghullámokon keresztül
• eseményrögzítő, hordozható eszköz, például egy Holter-monitor használata, amelyet hazavisz a tünetek mérésére egy bizonyos idő alatt
• testmozgás stresszteszt a pulzus és a ritmus mérésére a fizikai aktivitás után

Tartós AFib kezelés

A tartós AFib esetén a szívritmusa annyira megszakad, hogy a szíved nem képes normalizálni azt orvosi beavatkozás nélkül. Fennáll a vérrögök kockázata is, amelyek szívrohamhoz vagy szélütéshez vezethetnek.

A kezelés magában foglalhatja a pulzus és a ritmus vagy a vér alvadásának szabályozására szolgáló gyógyszereket, valamint a gyógyszerekkel nem járó módszereket.

Gyógyszerek a pulzus szabályozására

A tartós AFib-kezelés egyik célja a gyors pulzus lelassítása. Orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, mint:

• bétablokkolók
• kalciumcsatorna-blokkolók
• digoxin (lanoxin)

Ezek úgy működnek, hogy a szíved felső kamrájában lévő elektromos tevékenységeket csökkentik az alsó kamráig.

Az állapotát gondosan ellenőrizni fogják a mellékhatások, például az alacsony vérnyomás és a súlyosbodó szívelégtelenség keresése érdekében.

A szívritmus szabályozására szolgáló gyógyszerek

A pulzusmérő gyógyszerek mellett más gyógyszerek is alkalmazhatók a szívritmus stabilizálásához. Ezek antiaritmiás gyógyszerek formájában fordulnak elő, például:

• amiodaron (Cordarone, Pacerone)
• dofetilid (Tikosyn)
• flekainid
• propafenon
• szotalol (Betapace)

Ezeknek a gyógyszereknek a mellékhatásai lehetnek:

• szédülés
• fáradtság
• gyomorrontás

Vérrög gyógyszerek

A stroke és a szívroham kockázatának csökkentése érdekében orvosa véralvadási gyógyszert írhat fel. A vérhígítók, úgynevezett antikoagulánsok segíthetnek. Az antikoagulánsok közé orvosa felírhatja a rivaroxabant (Xarelto) vagy a warfarint (Coumadin). Lehet, hogy figyelni kell ezekre a gyógyszerekre.

Egyéb módszerek

A műtéti eljárások, például a katéter abláció, szintén hozzájárulhatnak a szívritmus stabilizálásához a tartós AFib-ben. Ezek bemetszéseket jelentenek a szívedben a túlaktív területek megcélzásához.

Orvosa valószínűleg életmódbeli változásokat is javasol a gyógyszerek vagy bármilyen műtéti eljárás kiegészítése érdekében. Ezek a következők lehetnek:

• diéta változások
• stressz kezelés
• a krónikus betegségek kezelése
• gyakorlat

Kilátás a tartós AFib-re

Minél tovább tart az AFib detektálás nélkül, annál nehezebb kezelni. A kezeletlen tartós AFib állandó AFib-hez vezethet. Bármilyen AFib forma, beleértve a tartós AFibet is, növeli a stroke, a szívroham és a halál kockázatát.

Az AFib szövődményeinek megelőzésének legjobb módja annak gondos kezelése és kezelése. Ha tartós AFib-t diagnosztizálnak nálunk, beszéljen orvosával az összes lehetőségről. Ennek a szakasznak a legfontosabb eredménye az, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem halad-e tovább egy régóta fennálló vagy állandó szakaszba.