Mi az üres fészek szindróma és mik a tünetek

Tartalom

• Melyek a jelek és tünetek
• Mit kell tenni
• 1. Fogadja el a pillanatot
• 2. Kapcsolattartás
• 3. Kérjen segítséget
• 4. Gyakorolja a tevékenységeket

Az üres fészek szindrómát a szülők szerepének elvesztésével járó túlzott szenvedés jellemzi, amikor a gyerekek elhagyják otthonukat, amikor külföldre mennek tanulni, amikor házasok vagy egyedül élnek.

Úgy tűnik, hogy ez a szindróma kapcsolódik a kultúrához, vagyis azokban a kultúrákban, ahol az emberek, különösen a nők, kizárólag gyermeknevelésnek szentelik magukat, otthonuk elhagyása több szenvedést és magányérzetet okoz, azokhoz a kultúrákhoz viszonyítva, ahol a nők dolgoznak és más tevékenységet folytatnak a az ő életük.

Általában az emberek abban az időszakban, amikor gyermekeik elhagyják otthonukat, életciklusukban más változásokkal szembesülnek, például nyugdíjba vonulással vagy a nőknél a menopauza kezdetével, amelyek súlyosbíthatják a depresszió és az alacsony önértékelés érzését.

Melyek a jelek és tünetek

Az üres fészek szindrómában szenvedő apák és anyák általában a függőség, a szenvedés és a szomorúság tüneteit mutatják, depressziós állapotokkal, gyermekeik gondozói szerepének elvesztésével, különösen azoknál a nőknél, akik életüket kizárólag gyermekeik felnevelésének szentelték, nagyon nehéz látniuk őket. Megtanulják, hogyan lehet megkülönböztetni a szomorúságot a depressziótól.

Egyes tanulmányok szerint az anyák jobban szenvednek, mint az apák, amikor gyermekeik elhagyják otthonukat, mert jobban odaadják magukat nekik, csökken az önértékelésük, mert úgy érzik, hogy már nem hasznosak.

Mit kell tenni

Az a szakasz, amikor a gyerekek elhagyják otthonukat, nagyon nehézek lehetnek egyesek számára, azonban a helyzet kezelésére van néhány mód:

1. Fogadja el a pillanatot

El kell fogadni a gyermekeket, akik elhagyják az otthonukat anélkül, hogy ezt a fázist összehasonlítanák azzal a fázissal, amikor elhagyták szüleiket. Ehelyett a szülőknek segíteniük kell gyermeküket a változás ebben az időszakában, hogy sikeres legyen ebben az új szakaszban.

2. Kapcsolattartás

Bár a gyerekek már nem laknak otthon, ez nem azt jelenti, hogy továbbra sem látogatják szüleik otthonát. A szülők akkor is gyermekeik közelében maradhatnak, ha külön élnek, látogatást tesznek, telefonálnak vagy túrákat szerveznek együtt.

3. Kérjen segítséget

Ha a szülőknek nehéz ezt a fázist legyőzni, segítséget és támogatást kell kérniük a családtól és a barátoktól. A szindrómában szenvedőknek még kezelésre is szükségük lehet, ezért orvoshoz vagy terapeutához kell fordulniuk.

4. Gyakorolja a tevékenységeket

Általában abban az időszakban, amikor a gyerekek otthon élnek, a szülők kissé elveszítik életminőségüket, mert felhagynak néhány kedvelt tevékenységükkel, kevesebb minőségi idő áll rendelkezésükre párként, sőt még magukra is.

Tehát többletidővel és több energiával több időt fordíthat a házastársára, vagy akár elhalasztott tevékenységet is végezhet, például edzőterembe járni, festeni tanulni vagy hangszeren játszani.