Mi tekinthető jogilag vaknak?

Tartalom

• Vakság
• Mi a vak?
• Mi a látáskárosodás?
• Mi a funkcionális vakság?
• Melyek a látáskárosodás és vakság elsődleges típusai?
• Központi látásvesztés
• Csőlátás
• Vakfoltok
• Részleges látás
• Teljes vakság
• Elvitel

Vakság

A vakság látás hiánya vagy látásvesztés, amelyet nem lehet megjavítani. A részleges vakság kifejezés azt jelenti, hogy látása nagyon korlátozott, míg a teljes vakság kifejezés azt jelenti, hogy nem lát semmit, beleértve a fényt is.

Az Egyesült Államok az 1930-as évek közepe óta rendelkezik a vakság jogi meghatározásával. A teljes láthatatlanságon túl ez a meghatározás hozzájárul a látásvesztés szintjének meghatározásához, ami azt eredményezheti, hogy bizonyos mindennapi feladatokat segítség nélkül tud végrehajtani.

A Nemzeti Szem Intézet szerint 2015-ben körülbelül 1 millió amerikai volt vak és kb. 3,2 millió amerikai látáskárosult. Becslések szerint 2050-ig várhatóan megduplázódik a látássérültekkel vagy vakokkal rendelkezők száma az Egyesült Államokban, több mint 8 millióra.

Mi a vak?

A jogi vakság formális leírása: „Központi látásélesség 20/200 vagy kevesebb a jobb szemben, a legjobb korrekcióval, vagy a látótér legszélesebb átmérőjével, amely nem haladja meg a 20 fokot.”

Ez alapvetően azt jelenti, hogy még korrekciós lencsékkel vagy műtéttel is, ha egy objektum világosan látható, amelyet normál látású személy 200 láb távolságra láthat, 20 láb vagy annál közelebb kell lennie.

Mi a látáskárosodás?

Az a személy, akinek látása rossz vagy látássérült, akkor tekinthető, ha a legjobban korrigált látása 20/40 vagy annál rosszabb. Ezt a személyt nem tekintik jogilag vaknak, ám bizonyos vizuális környezetben nehézségekbe ütközhetnek.

Mi a funkcionális vakság?

Az ember funkcionálisan vak, ha alternatív technikákat kell használnia a feladatok elvégzéséhez, például olvasáshoz braille-írás segítségével.

Melyek a látáskárosodás és vakság elsődleges típusai?

Központi látásvesztés

Finom, részletes látás nagy része a látótér közepén helyezkedik el. Ide tartozik az olvasás. Azok a szembetegségek, amelyek zavarhatják a központi látását:

• makula degeneráció
• Stargardt-betegség

Csőlátás

Az alagút látása lehetővé teszi, hogy látása központi részében láthassa, de a periférián nem. Az alagút látása inkább befolyásolja az utazási látást, mint a látás olvasásakor. Az alagút látását okozó szembetegségek a következők:

• glaukóma
• retinitis pigmentosa

Vakfoltok

Vannak, akiknek vak látásuk van. Ezeket a szem üveges folyadékában lévő vérnyomok, amelyek bizonyos területeket blokkolhatnak, okozhatják. A látásromlás mértéke és helyzete naponta változhat. A vak területeket okozó állapotok a következők:

• diabéteszes retinopathia
• látóideg gyulladása

Részleges látás

Gyengénlátó néven is ismert, a részleges látás személyenként változik, olyan tényezőktől függően, mint:

• szín
• ragyogás
• mozgalom
• fáradtság
• világítás
• méret

Néhány, részleges látással rendelkező ember jogilag vaknak tekinthető. A részleges látást okozó állapotok a következők:

• szürkehályog
• retinitis pigmentosa
• koraszülött retinopathia

Teljes vakság

Míg néhány embernek nincs teljesen látása, egyeseknek, akiket teljesen vaknak tartanak, fény érzékelésük van, képesek látni élénk színeket vagy mozgást. A teljes vakságot okozó állapotok a következők:

• glaukóma
• diabéteszes retinopathia
• makula degeneráció

Elvitel

Bár hajlamosak a vakságot teljes vakon gondolkodni, az Egyesült Államokban vannak különböző definíciók a vakságról.

Ezek a definíciók, ideértve a jogilag vak jellegét is, részletezik a látásvesztés szintjét, amely még a korrekcióhoz is segítséget igényel bizonyos napi feladatok elvégzésében.