Égő füstölő
Tartalom
- A használat hosszú múltja
- Miből készül a füstölő?
- Hogyan kell füstölőt égetni
- A füstölő égése nyújt-e egészségügyi előnyeket?
- A tömjénfüst káros lehet az egészségre?
- Elvihető
A használat hosszú múltja
A füstölő olyan anyag, amely égett, hogy illatos illatot hozzon létre. Valójában a „tömjén” szó az „égni” latin szóból származik.
A füstölők az ókor óta működnek - az ókori Egyiptomban, Babilonban és Görögországban használták vallási szertartásokban. Az évszázadok során és a mai napig az emberek szerte a világon különféle okokból használtak füstölőt, többek között:
- a különféle vallási gyakorlatok alkotóeleme
- eszköz a rossz vagy kellemetlen szagok ellensúlyozására
- a démonok vagy a gonosz szellemek visszaszorításának módja
Olvassa tovább, hogy többet megtudjon erről a népszerű anyagról.
Miből készül a füstölő?
A füstölőt általában aromás anyagból állítják elő, amely illatot eredményez, és éghető kötőanyagból, amely egy adott alakban tartja össze.
A tömjén készítéséhez használt aromás anyagok tipikusan növényi alapúak és különféle gyantákat, ugat, magvakat, gyökereket és virágokat tartalmazhatnak.
A tömjénben felhasznált különleges összetevők régiónként és gyártónként változhatnak. Néhány egyedi példa az aromás összetevőkre, amelyeket felismerhet:
- fahéj
- fenyőtömjén
- pézsma
- mirha
- pacsuli
- szantálfa
A füstölőben található éghető kötőanyag meggyullad, lehetővé téve a füstölő égését és füstképződését. Az alkalmazott anyagok különböznek, de magukban foglalhatnak például szént vagy faport.
Hogyan kell füstölőt égetni
A füstölőnek különféle formái vannak, többek között:
- tekercsek
- kúp
- porok
- pálca
A tömjén elégetése érdekében először óvatosan meg kell gyújtani. Például egy tömjénbot elégetéséhez öngyújtót vagy gyufát használjon a hegy meggyújtásához. Miután a füstölő meggyulladt, akkor óvatosan eloltja a lángot, általában úgy, hogy fújja ki. A tömjén ezután megvilágul, és illatos füstöt termel.
A füstölő égési ideje formájától függ. Például egy tömjénfüst 50 és 90 perc között lehet. Amikor a füstölő égni kezd, az önmagát eloltja.
A füstölő természetesen tűzveszélyt jelent. Néhány tömjéngyártó szerint:
- Használjon füstölőt vagy állványt füstölő égésekor. Ez segít visszatartani az égő füstölőt és hamuit.
- Helyezze a füstölőtartókat tűzálló felületre.
- Soha ne hagyja felügyelet nélkül az égő füstölőt.
Az interneten füstölők, tekercsek és tartók találhatók.
A füstölő égése nyújt-e egészségügyi előnyeket?
A füstölőt évszázadok óta használják az egész világon, de van-e valamilyen előnye az egészségnek vagy a wellnessnek?
Korlátozottan vannak kutatások a lehetséges egészségügyi előnyökről. A rendelkezésre álló tanulmányok nagy része a füstölő és a mirha füstölő alkotóelemeire összpontosít.
A füstölő égése régóta kapcsolódik a vallási gyakorlatokhoz és a meditációhoz. De vajon a tömjénnek van-e megnyugtató vagy pszichoaktív hatása?
Egy 2008. évi, sejttenyészetekkel és egerekkel végzett vizsgálat során azonosítottak egy vegyületet a frankincense gyantában, amely az antidepresszánshoz hasonló választ okozhat. Ezenkívül a vegyületre adott választ az agy szorongással és depresszióval járó területein is megfigyelték. A receptorokat aktiválja a melegségérzettel együtt.
Egy 2017. évi tanulmány megállapította, hogy a frankincense és a mirha gyantákból izolált egyes vegyületek gyulladásgátló hatást mutattak egerekben. A kutatók több vegyületet izoláltak a gyantákból, és megállapították, hogy ezek közül néhány az adagotól függően képes gátolni az egerekben a gyulladásos választ.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ezekben a vizsgálatokban a kutatók a frankincense gyantából tisztított vegyületekkel dolgoztak. További vizsgálatokra lesz szükség annak meghatározásához, hogy jelen vannak-e füstölőfüstben, és hogy ugyanaz a válasz kivált-e az embereket.
A tömjénfüst káros lehet az egészségre?
Noha vannak olyan adatok, amelyek azt sugallják, hogy a tömjén összetevőinek lehetséges egészségügyi előnyei lehetnek, mi lenne az ellenkezője? A füstölő füst belélegzése káros lehet?
A füstölő füst számos összetevőből áll. Ide tartoznak a füstölő égéséből származó apró részecskék és különféle gázok, köztük a szén-monoxid.
Különböző tanulmányok összekapcsolták a füstölő égését vagy a füstölő füst belélegzését a különféle káros hatásokkal. Néhány példa a következő:
- A szingapúri felnőttekkel végzett 2008. évi tanulmány megállapította, hogy a tömjén hosszú távú elégetése fokozott kockázatot jelent a laphámsejtes tüdőrák kialakulásának.
- Az ománi gyermekekkel foglalkozó, 2009. évi tanulmány, amelyben a füstölő égése asztmás gyermekekben zihálót váltott ki. A tömjénégés azonban nem jár az asztma gyakoribb előfordulásával. A füstölő nem okoz asztmát, hanem rohamot válthat ki.
- Egy 2015. évi tanulmány megállapította, hogy a tömjénfüst alkotóelemei a tenyésztett sejtek számára alacsonyabb koncentrációban mérgezőek voltak, mint a cigarettafüst. Meg kell jegyezni, hogy ebben a tanulmányban csak négy füstölőpálca és egy cigaretta füstjét értékelték.
- Egy kínai felnőttekkel végzett 2017. évi tanulmány bizonyítékokat talált arra, hogy a füstölő égése szerepet játszhat a magas vérnyomás fokozott kockázatában.
Elvihető
A füstölők már régóta működnek, és különféle célokra használják őket, ideértve a vallási gyakorlatokat, a kellemetlen szagok semlegesítését és a kényelmet. Számos anyag, általában növényi alapú, bocsátja ki az illatot a füstölőre.
Annak ellenére, hogy a tömjén már évszázadok óta létezik, az egészségre gyakorolt hatásáról szóló információk vegyesek. Egyes tanulmányok a füstölőkomponensek lehetséges antidepresszáns és gyulladáscsökkentő hatásaira utalnak. Más tanulmányok összefüggéseket találtak a tömjénégés és a negatív egészségügyi hatások, például a rák között.
Ha úgy dönt, hogy füstölőt éget, akkor ezt mindenképpen tegye biztonságosan, hogy minimalizálja a tűzveszélyt.