Carpalis alagút szindróma

A carpalis alagút szindróma olyan állapot, amelyben túlzott nyomás nehezedik a középső idegre. Ez az az ideg a csuklóban, amely lehetővé teszi az érzést és a mozgást a kéz egyes részein. A carpalis alagút szindróma zsibbadáshoz, bizsergéshez, gyengeséghez vagy izomkárosodáshoz vezethet a kézben és az ujjakban.

A középső ideg érzést és mozgást biztosít a kéz hüvelykujj oldalán. Ide tartozik a tenyér, a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj hüvelykujja.

A csuklójának azt a területét, ahol az ideg bejut a kézbe, carpalis alagútnak nevezzük. Ez az alagút általában keskeny. Bármely duzzanat megszoríthatja az ideget, és fájdalmat, zsibbadást, bizsergést vagy gyengeséget okozhat. Ezt carpalis alagút szindrómának hívják.

Néhány ember, akinek carpalis alagút szindróma alakul ki, egy kis carpalis alagútnál született.

A carpalis alagút szindróma oka lehet az is, hogy ugyanazt a kéz- és csuklómozgást végezzük újra és újra. Rezgő kéziszerszámok használata carpal tunnel szindrómához is vezethet.

Tanulmányok nem igazolták, hogy a carpalis alagutat számítógéppel történő gépelés, egér használata vagy mozgások megismétlése okozta munka közben, hangszeren vagy sportolás közben. Ezek a tevékenységek azonban tendinitist vagy bursitist okozhatnak a kézben, ami beszűkítheti a carpalis alagutat és tünetekhez vezethet.

A carpalis alagút szindróma leggyakrabban a 30-60 év közötti embereknél fordul elő. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál.

Egyéb tényezők, amelyek carpalis alagút szindrómához vezethetnek:

• Alkoholfogyasztás
• Csonttörések és a csukló ízületi gyulladása
• Ciszta vagy daganat, amely a csuklóban növekszik
• Fertőzések
• Elhízottság
• Ha teste extra folyadékot tart terhesség vagy menopauza alatt
• Rheumatoid arthritis
• Olyan betegségek, amelyek kóros fehérje lerakódásokkal rendelkeznek a testben (amiloidózis)

A tünetek a következők bármelyikét tartalmazhatják:

• A kéz esetlensége tárgyak megfogásakor
• Zsibbadás vagy bizsergés a hüvelykujjban és az egyik vagy mindkét kéz következő két vagy három ujjában
• A kézfej zsibbadása vagy bizsergése
• A könyökig terjedő fájdalom
• Fájdalom a csuklóban vagy az egyik vagy mindkét kézben
• Finom ujjmozgások (koordináció) problémái az egyik vagy mindkét kézben
• A hüvelykujj alatti izom elvesztése (előrehaladott vagy hosszú távú esetekben)
• Gyenge fogás vagy nehézség a táskák hordozásában (gyakori panasz)
• Gyengeség az egyik vagy mindkét kézben

A fizikai vizsga során az egészségügyi szolgáltató a következőket találhatja:

• Zsibbadás a tenyér, hüvelykujj, mutatóujj, középső és hüvelykujj oldalán
• Gyenge fogás
• A középső ideg megérintése a csuklóján fájdalmat okozhat a csuklóról a kezére (ezt Tinel jelnek hívják)
• A csuklóját 60 másodpercig előre hajlítva általában zsibbadást, bizsergést vagy gyengeséget eredményez (ezt Phalen-tesztnek hívják)

A megrendelhető tesztek a következők:

• Csukló röntgensugarak más problémák, például a csukló ízületi gyulladásának kizárására
• Elektromiográfia (EMG, teszt az izmok és az őket irányító idegek ellenőrzésére)
• Idegvezetési sebesség (teszt annak megvizsgálására, hogy az elektromos jelek milyen gyorsan mozognak az idegen keresztül)

Szolgáltatója a következőket javasolhatja:

• Sínt visel éjjel több hétig. Ha ez nem segít, akkor lehet, hogy a sínt napközben is viselnie kell.
• Ne aludjon a csuklóján.
• Meleg és hideg borogatás elhelyezése az érintett területen.

A munkahelyén elvégezhető változtatások a csukló stresszének csökkentése érdekében a következők:

• Speciális eszközök, például billentyűzetek, különféle típusú számítógépes egerek, párnázott egérpadok és billentyűzetfiókok használata.
• Ha valaki áttekinti azt a pozíciót, amelyben van, amikor munkáját végzi. Például győződjön meg arról, hogy a billentyűzet elég alacsonyan van-e, hogy a csuklója ne legyen felfelé hajlítva gépelés közben. Szolgáltatója javasolhat foglalkozási terapeutát.
• Változtatás a munkaköri feladatokban vagy az otthoni és sporttevékenységekben. A carpalis alagút szindrómához kapcsolódó munkák között vannak olyanok is, amelyek rezgő eszközökkel járnak.

GYÓGYSZEREK

A carpalis alagút szindróma kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibuprofen vagy a naproxen. A carpalis alagút területére adott kortikoszteroid injekciók egy ideig enyhíthetik a tüneteket.

SEBÉSZET

A carpalis alagút felszabadulása olyan sebészeti beavatkozás, amely bevágja az ideget nyomó szalagot. A műtét legtöbbször sikeres, de attól függ, mennyi ideig volt idegtömörítésed és annak súlyossága.

A tünetek gyakran műtét nélkül javulnak. De az esetek több mint felének műtétre van szüksége. Még akkor is, ha a műtét sikeres, a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe.

Ha az állapotot megfelelően kezelik, általában nincsenek komplikációk. Kezelés nélkül az ideg károsodhat, állandó gyengeséget, zsibbadást és bizsergést okozva.

Hívjon időpontot a szolgáltatóval, ha:

• A carpalis alagút szindróma tünetei vannak
• A tünetei nem reagálnak a rendszeres kezelésre, például pihenésre és gyulladáscsökkentőkre, vagy ha úgy tűnik, hogy az ujjai körül izomtömeg csökken
• Az ujjaid egyre több érzést veszítenek

Használjon olyan eszközöket és felszereléseket, amelyek megfelelően vannak kialakítva a csukló sérülésének kockázatának csökkentésére.

Ergonomikus segédeszközök, például osztott billentyűzetek, billentyűzet tálcák, gépelési betétek és csuklómerevítők használhatók a csukló testtartásának javítására a gépelés közben. Tartson gyakori szüneteket gépelés közben, és mindig hagyja abba, ha bizsergést vagy fájdalmat érez.

Medián idegi diszfunkció; Medián idegragadás; Medián neuropátia

• A középső ideg összenyomódása
• Felszíni anatómia - normál csukló
• A carpalis alagút sebészeti beavatkozása
• Carpalis alagút szindróma

Calandruccio JH. Karpális alagút szindróma, ulnáris alagút szindróma és szűkülő tenosynovitis. In: Azar FM, Beaty JH, Canale ST, szerk. Campbell operatív ortopédiája. 13. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2017: 76. fejezet.

Zhao M, Burke DT. Medián neuropathia (carpalis alagút szindróma). In: Frontera WR, Silver JK, Rizzo TD Jr, szerk. A fizikai orvoslás és a rehabilitáció alapjai: A mozgásszervi betegségek, a fájdalom és a rehabilitáció. 4. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2019: 36. fejezet.