Adrenalin rohanás: Minden, amit tudnod kell

Tartalom

• Mi történik a testben, amikor adrenalin-rohamot tapasztal?
• Adrenalin-rohanást okozó tevékenységek
• Melyek az adrenalin-roham tünetei?
• Éjszaka adrenalin-rohanás
• Hogyan lehet ellenőrizni az adrenalint
• Mikor kell orvoshoz fordulni

Mi az adrenalin?

Az adrenalin, más néven epinefrin, a mellékvesék és egyes idegsejtek által felszabadított hormon.

A mellékvesék minden vese tetején helyezkednek el. Számos hormon, köztük az aldoszteron, a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin termeléséért felelősek. A mellékveséket egy másik mirigy, az agyalapi mirigy szabályozza.

A mellékvesék két részre oszlanak: külső mirigyekre (mellékvese kéreg) és belső mirigyekre (mellékvesék). A belső mirigyek adrenalint termelnek.

Az adrenalin „harc vagy menekülési hormon” néven is ismert. Stresszes, izgalmas, veszélyes vagy fenyegető helyzetre adott válaszként szabadul fel. Az adrenalin segít a testének gyorsabban reagálni. Gyorsabban dobog a szív, növeli az agy és az izmok véráramlását, és ösztönzi a testet, hogy cukrot készítsen üzemanyagként.

Amikor az adrenalin hirtelen felszabadul, gyakran adrenalin-rohamnak nevezik.

Mi történik a testben, amikor adrenalin-rohamot tapasztal?

Adrenalin-roham kezdődik az agyban. Amikor veszélyes vagy stresszes helyzetet észlel, ezt az információt az agy amygdalának nevezett részére továbbítják. Ez az agyterület szerepet játszik az érzelmi feldolgozásban.

Ha a veszélyt észleli az amygdala, az jelet küld az agy másik régiójának, az úgynevezett hipotalamusznak. A hipotalamusz az agy parancsközpontja. A test többi részével a szimpatikus idegrendszeren keresztül kommunikál.

A hipotalamusz autonóm idegeken keresztül továbbítja a jelet a mellékvesemagba. Amikor a mellékvesék megkapják a jelet, válaszként adrenalint bocsátanak ki a véráramba.

A véráramba kerülve adrenalin:

• kötődik a májsejtek receptoraihoz, hogy nagyobb cukormolekulákat, az úgynevezett glikogént bontsa fel egy kisebb, könnyebben használható cukorrá, glükóznak; ez energiát ad az izmainak
• a tüdő izomsejtjein lévő receptorokhoz kötődik, ezáltal gyorsabban lélegezhet
• a szív sejtjeit gyorsabb ütemre serkenti
• kiváltja az ereket, hogy összehúzódjanak és irányítsák a vért a fő izomcsoportok felé
• összehúzza az izomsejteket a bőr felszíne alatt, hogy stimulálja az izzadást
• kötődik a hasnyálmirigy receptoraihoz, hogy gátolja az inzulin termelését

Az adrenalin vérben történő keringésekor bekövetkező testi változásokat általában adrenalin-rohamnak nevezik, mivel ezek a változások gyorsan bekövetkeznek. Valójában olyan gyorsan történnek, hogy még azt sem lehet teljesen feldolgozni, ami történik.

Az adrenalin rohanása az, ami lehetőséget ad arra, hogy elkerülje a szembejövő autó útját, mielőtt még lehetősége lenne gondolkodni rajta.

Adrenalin-rohanást okozó tevékenységek

Bár az adrenalin evolúciós célja van, néhány ember csak az adrenalin-rohanás miatt vesz részt bizonyos tevékenységekben. Az adrenalin-rohanást kiváltó tevékenységek a következők:

• horrorfilmet néz
• ejtőernyőzés
• sziklaugrás
• bungee jumping
• kalitka merülés cápákkal
• cipzáras bélés
• vadvizi evezés

Melyek az adrenalin-roham tünetei?

Az adrenalin-rohamot néha az energia fellendülésének írják le. Egyéb tünetek a következők:

• gyors pulzus
• izzadó
• felfokozott érzékek
• gyors légzés
• csökkent fájdalomérzékenység
• fokozott erő és teljesítmény
• kitágult pupillák
• ideges vagy ideges

Miután a stressz vagy a veszély elmúlt, az adrenalin hatása akár egy órán át is fennállhat.

Éjszaka adrenalin-rohanás

Míg a harc vagy menekülés válasz nagyon hasznos, ha el kell kerülni egy autóbalesetet vagy elmenekülni egy veszett kutya elől, problémát okozhat, ha a mindennapi stressz hatására aktiválják.

A gondolatokkal, szorongással és aggodalommal teli elme arra is ösztönzi a testét, hogy felszabadítsa az adrenalint és más, a stresszhez kapcsolódó hormonokat, például a kortizolt (más néven stresszhormont).

Ez különösen igaz éjszaka, amikor ágyban fekszik. Egy csendes és sötét szobában néhány ember nem hagyhatja abba a hangsúlyt, hogy összpontosítson egy aznap történt konfliktusra, vagy aggódjon a holnapi események miatt.

Míg az agyad ezt stresszként érzékeli, a valós veszély valójában nincs jelen. Tehát az adrenalin-rohanásból származó extra energiának nincs haszna. Ez nyugtalanságot és ingerlékenységet okozhat, és lehetetlenné teheti az elalvást.

Adrenalin felszabadulhat a hangos zajokra, az erős fényekre és a magas hőmérsékletre adott válaszként is. A televíziónézés, a mobiltelefon vagy a számítógép használata, vagy a hangos zene hallgatása lefekvés előtt szintén hozzájárulhat az éjszakai adrenalin-növekedéshez.

Hogyan lehet ellenőrizni az adrenalint

Fontos, hogy megtanulja a test stresszreakciójának ellensúlyozására szolgáló technikákat. Némi stressz átélése normális, és néha még az egészségére is jót tesz.

De az idő múlásával az adrenalin tartós emelkedése károsíthatja az ereket, növelheti a vérnyomást, és növelheti a szívroham vagy a stroke kockázatát. Ez szorongást, súlygyarapodást, fejfájást és álmatlanságot is eredményezhet.

Az adrenalin kontrolljának aktiválásához aktiválnia kell paraszimpatikus idegrendszerét, más néven „pihenés és emésztés rendszerét”. A pihenés és emésztés válasz ellentétes a harc vagy menekülés válaszával. Segít elősegíteni az egyensúlyt a testben, és lehetővé teszi a testének a pihenést és a kijavítást.

Próbálja ki a következőket:

• mély légzési gyakorlatok
• elmélkedés
• jóga vagy tai chi gyakorlatok, amelyek kombinálják a mozgásokat a mély légzéssel
• beszéljen barátaival vagy családjával stresszes helyzetekről, így kevésbé valószínű, hogy éjszakázik rájuk; hasonlóan naplót is vezethet érzéseiről vagy gondolatairól
• kiegyensúlyozott, egészséges étrendet fogyasztani
• Rendszeres testmozgás
• korlátozza a koffein és az alkoholfogyasztást
• Kerülje a mobiltelefonokat, az erős fényeket, a számítógépeket, a hangos zenét és a tévét közvetlenül lefekvés előtt

Mikor kell orvoshoz fordulni

Ha krónikus stressze vagy szorongása van, és ez megakadályozza az éjszakai pihenést, beszéljen orvosával vagy pszichológussal a szorongás elleni gyógyszerekről, például a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlókról (SSRI-k).

Az adrenalin túltermelését okozó betegségek nagyon ritkák, de lehetségesek. A mellékvese daganata például túlstimulálhatja az adrenalin termelését, és adrenalin-rohanást okozhat.

Ezenkívül a poszttraumás stressz-rendellenességben (PTSD) szenvedő betegeknél a trauma emlékei emelhetik az adrenalinszintet a traumatikus esemény után.