Influenza elleni vakcina: ki vegye be, gyakori reakciók (és egyéb kétségek)

Tartalom

• 1. Ki kapja meg az oltást?
• 2. Véd a vakcina a H1N1 vagy a koronavírus ellen?
• 3. Hol kaphatok oltást?
• 4. Minden évben szednem kell?
• 5. Kaphatok influenzás oltást?
• 6. Melyek a leggyakoribb mellékhatások?
• Fejfájás, izmok vagy ízületek
• Láz, hidegrázás és túlzott izzadás
• Az alkalmazás helyének reakciói
• 7. Ki ne kapja meg az oltást?
• 8. Kaphatnak-e terhes nők influenza oltást?

Az influenza vakcina véd az influenza kialakulásáért felelős influenza vírus különböző típusaitól. Mivel azonban ez a vírus az idő múlásával számos mutáción megy keresztül, egyre ellenállóbbá válik, és ezért a vakcinát évente át kell dolgozni, hogy megvédje a vírus új formáit.

A vakcinát a karba adott injekcióval adják be, és segíti a testet az influenza elleni immunitás kialakításában, megakadályozva a kórházi kezelésen és a halálon kívül a súlyos szövődmények, például a tüdőgyulladás és más légzési problémák megjelenését. Ehhez az oltóanyag az inaktivált influenzavírus kis dózisának teszi ki az embert, ami elegendő ahhoz, hogy "kiképezze" a védelmi rendszert a védekezésre, ha valaha is kapcsolatba kerülne élő vírussal.

Az oltást az Egységes Egészségügyi Rendszer (SUS) ingyenesen hozzáférhetővé teszi azok számára, akik veszélyeztetett csoportokba tartoznak, de megtalálhatók a magán oltási klinikákon is.

1. Ki kapja meg az oltást?

Ideális esetben az influenza elleni oltást olyan embereknek kell beadni, akik a legnagyobb valószínűséggel érintkezésbe kerülnek az influenza vírussal, és tüneteik és / vagy szövődményeik alakulnak ki. Így a vakcinát az Egészségügyi Minisztérium a következő esetekben javasolja:

• A 6 és 6 év közötti gyermekek hiányosak (5 és 11 hónap);
• 55 és 59 év közötti felnőttek;
• 60 év feletti idősek;
• Terhes nők;
• Szülés után legfeljebb 45 napos nők;
• Egészségügyi szakemberek;
• Tanárok;
• Bennszülött lakosság;
• Emberek, akiknek sérült immunrendszere van, például HIV vagy rák;
• Krónikus betegségben szenvedők, például cukorbetegség, hörghurut vagy asztma;
• Triszómiás betegek, például Down-szindróma;
• Szocio-oktatási intézményekben élő serdülők.

Ezen túlmenően a foglyokat és a szabadságuktól megfosztott más személyeket is be kell oltani, különösen a tartózkodási helyük körülményei miatt, ami megkönnyíti a betegség terjedését.

2. Véd a vakcina a H1N1 vagy a koronavírus ellen?

Az influenza elleni vakcina véd az influenza vírus különböző csoportjai, köztük a H1N1 ellen. A SUS által ingyen beadott vakcinák esetében a vírus 3 típusától védenek: influenza A (H1N1), A (H3N2) és Influenza B típusú, háromértékűként ismert. A magánklinikákon megvásárolható és beadható vakcina általában négyértékű, egy másik vírustípus ellen is véd Influenza B.

Mindenesetre a vakcina nem véd semmiféle koronavírus ellen, beleértve a COVID-19 fertőzés okát sem.

3. Hol kaphatok oltást?

Az SUS által a veszélyeztetett csoportoknak felajánlott influenza elleni vakcinát általában az egészségügyi központokban, az oltási kampányok során adják be. Ezt az oltást azonban azok is elkészíthetik, akik nem tartoznak a kockázati csoportba, magánklinikákon, az oltás befizetése után.

4. Minden évben szednem kell?

Az influenza elleni oltás időtartama 6 és 12 hónap között változhat, ezért évente, különösen ősz folyamán kell beadni. Ezen túlmenően, mivel az influenzavírusok gyors mutációkon mennek keresztül, az új vakcina biztosítja a szervezet védelmét az év során megjelent új típusok ellen.

A beadást követően az influenza elleni vakcina 2–4 ​​hét múlva kezd hatni, és ezért nem képes megakadályozni a már kialakuló influenzát.

5. Kaphatok influenzás oltást?

Ideális esetben a vakcinát legfeljebb 4 héttel kell beadni, mielőtt bármilyen influenza tünet megjelenne. Ha azonban az illető már influenzás, az oltás megkezdése előtt tanácsos megvárni a tünetek eltűnését, annak elkerülése érdekében, hogy a természetes influenzás tünetek összekeveredjenek például a vakcinára adott reakcióval.

Az oltás megvédi a testet az influenza vírus újabb lehetséges fertőzésétől.

6. Melyek a leggyakoribb mellékhatások?

A vakcina alkalmazása után a leggyakoribb mellékhatások a következők:

• Fejfájás, izmok vagy ízületek

Néhány ember fáradtságot, testfájdalmat és fejfájást tapasztalhat, amelyek az oltás után körülbelül 6-12 órával jelentkezhetnek.

Mit kell tenni: pihenjen és fogyasszon sok folyadékot. Ha a fájdalom súlyos, fájdalomcsillapítókat, például paracetamolt vagy dipiront szedhetünk, mindaddig, amíg orvos azt jelzi.

• Láz, hidegrázás és túlzott izzadás

Néhány embernél az oltás után a szokásosnál is magasabb láz, hidegrázás és izzadás tapasztalható, de ezek általában átmeneti tünetek, amelyek az oltás után 6–12 órával jelentkeznek, és körülbelül 2 nap alatt eltűnnek.

Mit kell tenni:ha sok kellemetlenséget okoznak, fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót, például paracetamolt vagy dipiront szedhet, mindaddig, amíg az orvos utasítja.

• Az alkalmazás helyének reakciói

A másik leggyakoribb mellékhatás a vakcina beadásának helyén bekövetkező változások, például fájdalom, bőrpír, induráció vagy enyhe duzzanat.

Mit kell tenni: egy kevés jeget tiszta ruhával lehet a védett területre felhordani. Ha azonban nagyon kiterjedt sérülések vannak, vagy mozgása korlátozott, azonnal forduljon orvoshoz.

7. Ki ne kapja meg az oltást?

Ez a vakcina ellenjavallt vérzéssel, guillain-barré szindrómával, véralvadási problémákkal, például hemofíliával vagy a bőrön kialakuló, könnyen felmerülő véraláfutásokkal, neurológiai rendellenességgel vagy agyi betegséggel küzdő emberek számára.

Ezenkívül nem alkalmazható olyan emberek számára is, akik allergiásak a tojásra vagy a latexre, gyengített immunrendszerre, mint például a rákkezeléseknél, vagy ha véralvadásgátlót szed, valamint terhesség és szoptatás alatt.

8. Kaphatnak-e terhes nők influenza oltást?

A terhesség alatt a nő teste sebezhetőbb a fertőzésekkel szemben, ezért nagy esélye van az influenza kialakulásának. Így a terhes nő az influenza kockázati csoportjába tartozik, ezért ingyen kell beoltania a SUS egészségügyi posztokon.