Autizmus: mi ez, tünetei, okai és kezelése
Tartalom
Az autizmus, tudományosan Autism Spectrum Disorder néven ismert, olyan szindróma, amelyet a kommunikáció, a szocializáció és a viselkedés problémái jellemeznek, általában 2-3 éves kor között diagnosztizálják.
Ez a szindróma a gyermeknek bizonyos sajátosságokat mutat, mint például a beszéd nehézségei és az ötletek és érzések kifejezése, a rossz közérzet és a kevés szemkontaktus, az ismétlődő minták és a sztereotip mozgások mellett, például hosszú ideig ülve rázza vissza a testet és tovább.
Fő tünetek
Az autizmus leggyakoribb tünetei és jellemzői a következők:
- A társas interakció nehézségei, például szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok, barátkozási nehézségek, érzelmek kifejezésének nehézségei;
- A kommunikáció elvesztése, például a beszélgetés megkezdésének vagy fenntartásának nehézségei, a nyelv ismétlődő használata;
- Viselkedési változásokpéldául nem tudják, hogyan kell színlelt, ismétlődő viselkedési mintákat játszani, sok "divat" van, és intenzív érdeklődés mutatkozik valami konkrét iránt, például egy repülőgép szárnya iránt.
Ezek a jelek és tünetek enyhék, amelyek akár észrevétlenek is maradhatnak, de lehetnek mérsékeltek és súlyosak is, amelyek nagymértékben megzavarják a gyermek viselkedését és kommunikációját.
Így ismerheti fel az autizmus fő tüneteit.
A diagnózis megerősítése
Az autizmus diagnózisát a gyermekorvos vagy pszichiáter állapítja meg, a gyermek megfigyelésével és néhány diagnosztikai vizsgálat elvégzésével, 2 és 3 éves kor között.
Megerősíthető az autizmus, amikor a gyermeknek jellemzői vannak a szindrómában érintett 3 területre: társas interakció, viselkedésváltozás és kommunikációs kudarcok. Az orvosnak nem szükséges kiterjedt tünetjegyzéket felmutatnia a diagnózis felállításához, mert ez a szindróma különböző mértékben nyilvánul meg, ezért a gyermeknél például enyhe autizmus diagnosztizálható. Ellenőrizze az enyhe autizmus jeleit.
Így az autizmus néha szinte észrevehetetlen, és összetéveszthető a félénkséggel, a figyelem hiányával vagy az excentrikussággal, mint például az Asperger-szindróma és a magasan működő autizmus esetében. Ezért az autizmus diagnózisa nem egyszerű, és gyanú esetén fontos orvoshoz fordulni, hogy felmérhesse a gyermek fejlődését és viselkedését, jelezhesse, mi van és hogyan kell kezelni.
Mi okozza az autizmust
Bármely gyermeknél kialakulhat az autizmus, ennek okai még mindig nem ismertek, bár egyre több kutatást dolgoznak ki ennek kiderítésére.
Egyes tanulmányok már képesek rámutatni a valószínű genetikai tényezőkre, amelyek örökletesek lehetnek, de az is lehetséges, hogy környezeti tényezők, például bizonyos vírusok általi fertőzés, bizonyos típusú élelmiszerek fogyasztása vagy bódító anyagokkal, például ólommal és higanygal való érintkezés, például nagy hatással lehet a betegség kialakulására.
Néhány fő lehetséges ok:
- Fogyatékosság és kognitív rendellenességek genetikai és örökletes oka, mivel megfigyelték, hogy egyes autistáknak nagyobb és nehezebb az agyuk, és hogy sejtjeik közötti idegkapcsolat hiányos volt;
- Környezeti tényezők, például a családi környezet, a terhesség vagy a szülés alatti szövődmények;
- Biokémiai változások a test túlzott szerotoninszintje a vérben;
- Kromoszóma-rendellenesség a 16. kromoszóma eltűnése vagy megkettőződése bizonyítja.
Ezenkívül vannak olyan tanulmányok, amelyek rámutatnak bizonyos oltásokra vagy a felesleges folsav terhesség alatti pótlására, azonban ezekről a lehetőségekről még mindig nincsenek végleges következtetések, és még további kutatásokat kell végezni ennek a kérdésnek a tisztázása érdekében.
Hogyan történik a kezelés
A kezelés a gyermek autizmusának típusától és a károsodás mértékétől függ, de megtehető:
- Az orvos által felírt gyógyszerek alkalmazása;
- Logopédiai foglalkozások a beszéd és a kommunikáció javítása érdekében;
- Viselkedésterápia a mindennapi tevékenységek megkönnyítésére;
- Csoportterápia a gyermek szocializációjának javítása érdekében.
Noha az autizmusnak nincs gyógyírja, a kezelés helyesen végrehajtva megkönnyítheti a gyermek gondozását, megkönnyítve ezzel a szülők életét. A legenyhébb esetekben nem mindig szükséges a gyógyszer bevitele, és a gyermek a normális életéhez nagyon közel álló életet élhet, korlátozások nélkül tanulhat és dolgozhat. Nézze meg az autizmus kezelésének további részleteit és lehetőségeit.