Milyen mellékhatásai vannak a béta-blokkolóknak?

Tartalom

• Mire írják fel a béta-blokkolókat?
• Melyek a különféle béta-blokkolók?
• Nem szelektív béta-blokkolók
• Kardioszelektív béta-blokkolók
• Harmadik generációs béta-blokkolók
• Melyek a mellékhatások?
• A béta-blokkolók kölcsönhatásba lépnek-e más gyógyszerekkel?
• Iszik alkoholt béta-blokkolók szedése közben?
• Ki ne vegyen be béta-blokkolókat?
• Milyen információkat érdemes megosztani orvosával?
• Biztonságos abbahagyni a béta-blokkolók használatát?
• Alsó vonal

A béta-blokkolók segítenek csökkenteni a szívverés sebességét és erejét, miközben csökkentik a vérnyomást is. Úgy működnek, hogy megakadályozzák az adrenalin hormon (epinefrin) kötődését a béta receptorokhoz.

A legtöbb gyógyszerhez hasonlóan a béta-blokkolók is kiválthatnak mellékhatásokat. Általában az orvosok azért írják fel ezeket a gyógyszereket, mert egy adott állapothoz kapcsolódó kockázatok meghaladják a béta-blokkolók által okozott mellékhatásokat.

Olvassa tovább, hogy többet tudjon meg a béta-blokkolók lehetséges mellékhatásairól és gyógyszerkölcsönhatásairól, valamint a meghozandó óvintézkedésekről.

Mire írják fel a béta-blokkolókat?

A béta-blokkolókat gyakran szívvel kapcsolatos állapotokra írják fel, beleértve:

• mellkasi fájdalom (angina)
• pangásos szívelégtelenség
• magas vérnyomás (magas vérnyomás)
• szabálytalan szívverés (aritmia)
• poszturális tachycardia szindróma (POTS)
• a szívrohamok (miokardiális infarktus) megelőzése azoknál az embereknél, akiknek már volt szívrohama

Béta-receptorok vannak az egész testben, nemcsak a szívedben. Ennek eredményeként a béta-blokkolókat néha más állapotokra írják fel, például migrénre, szorongásra és glaukómára.

Melyek a különféle béta-blokkolók?

Nem minden béta-blokkoló jön létre egyenlően. Sokféle béta-blokkoló létezik, és mindegyik kissé másképp működik.

Az orvosok sok tényezőt vesznek figyelembe, amikor eldöntik, melyik béta-blokkolót írják fel. Ezek tartalmazzák:

• a kezelendő állapot
• a mellékhatások kockázata
• egyéb feltételei vannak
• egyéb szedett gyógyszerek

A béta-blokkolóknak három fő típusa van, amelyek mindegyikét az alábbiakban ismertetjük részletesebben. Ők:

• nem szelektív
• kardioszelektív
• harmadik generáció

Nem szelektív béta-blokkolók

Az 1960-as években jóváhagyott első béta-blokkolók nem szelektívek voltak. Más szavakkal, a test összes béta-receptorára hatottak, beleértve:

• béta-1 receptorok (szív- és vesesejtek)
• béta-2 receptorok (tüdő, erek, gyomor, méh, izom és máj sejtek)
• béta-3 receptorok (zsírsejtek)

Mivel ezek a béta-blokkolók nem tesznek különbséget a különféle béta receptorok között, kissé nagyobb a mellékhatások kockázata.

Ez különösen igaz azokra az emberekre, akik dohányoznak vagy tüdőbetegségben szenvednek, például asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD).

Néhány általános nem szelektív béta-blokkoló a következők:

• nadolol (Corgard)
• oxprenolol (Trasicor)
• pindolol (Visken)
• propranolol (Inderal, InnoPran XL)
• szotalol (Betapace)

Kardioszelektív béta-blokkolók

Az újabb béta-blokkolókat úgy tervezték, hogy csak a szívsejtekben lévő béta-1 receptorokat célozzák meg. Nem befolyásolják a többi béta-2 receptorokat, ezért biztonságosabbak a tüdőbetegek számára.

Néhány gyakori kardioszelektív béta-blokkoló a következőket tartalmazza:

• acebutolol (Sectral)
• atenolol (Tenormin)
• bizoprolol (Zebeta)
• metoprolol (Lopressor, Toprol XL)

Harmadik generációs béta-blokkolók

A harmadik generációs béta-blokkolók további hatást fejtenek ki, amelyek segítenek az erek további ellazításában és a magas vérnyomás enyhítésében.

Néhány általános harmadik generációs béta-blokkoló a következőket tartalmazza:

• karvedilol (Coreg)
• labetalol (Normodyne)
• nebivolol (bizisztolikus)

A harmadik generációs béta-blokkolók használatának kutatása folyamatos. Egyes tanulmányok szerint ezek a gyógyszerek biztonságos alternatívát jelenthetnek a metabolikus szindrómában szenvedők számára.

Például egy 2017-es tanulmányi áttekintés szerint a nebivolol megfelelő kezelési lehetőség lehet azoknak az embereknek, akiknek magas a vérnyomása, a cukor (glükóz) és a zsíranyagcsere károsodása mellett.

Az egereken végzett A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a karvedilol növeli a glükóz toleranciát és az inzulin iránti érzékenységet. Mindkettő kulcsfontosságú tényező a cukorbetegségben. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a karvedilol ugyanolyan hatással van-e az emberre.

Melyek a mellékhatások?

A béta-blokkolók viszonylag hatékonyak, biztonságosak és megfizethetőek. Ennek eredményeként gyakran a szívbetegségek első kezelési vonala.

A béta-blokkolók leggyakoribb mellékhatásai:

• Fáradtság és szédülés. A béta-blokkolók lassítják a pulzusszámot. Ez kiválthatja az alacsony vérnyomás (hipotenzió) tüneteit.
• Rossz vérkeringés. A szíved lassabban dobog, ha béta-blokkolókat szed. Ez megnehezíti a vér elérését a végtagokon. Hideget vagy bizsergést tapasztalhat a kezén és a lábán.
• Emésztőrendszeri tünetek. Ezek közé tartozik a gyomorrontás, émelygés és hasmenés vagy székrekedés. A béta-blokkolók étellel történő bevétele segíthet enyhíteni a gyomor tüneteit.
• Szexuális diszfunkció. Néhány ember erektilis diszfunkcióról számol be, amikor béta-blokkolókat szed. Ez gyakori mellékhatás a vérnyomást csökkentő gyógyszereknél.
• Hízás. Ez néhány régebbi, nem szelektív béta-blokkoló mellékhatása. Az orvosok nem tudják, miért történik, de összefüggésben lehet azzal, hogy a béta-blokkolók hogyan befolyásolják az anyagcserét.

Egyéb kevésbé gyakori mellékhatások a következők:

• Nehéz légzés. A béta-blokkolók tüdőizomgörcsöket okozhatnak, amelyek megnehezítik a légzést. Ez gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akik tüdőbetegségben szenvednek.
• Magas vércukorszint (hiperglikémia). A béta-blokkolók magas vércukorszintet válthatnak ki cukorbetegeknél.
• Depresszió, álmatlanság és rémálmok. Ezek a mellékhatások gyakoribbak az idősebb, nem szelektív béta-blokkolóknál.

Azonnal forduljon orvoshoz, ha a következő mellékhatások bármelyikét tapasztalja béta-blokkolók szedése közben:

• A szívprobléma jelei: légszomj, testmozgással súlyosbodó köhögés, mellkasi fájdalom, szabálytalan szívverés, lábak vagy bokák duzzanata
• A tüdőprobléma jelei: légszomj, szoros mellkas, zihálás
• Májprobléma jelei: sárga bőr (sárgaság) és sárga szemfehérje

A béta-blokkolók kölcsönhatásba lépnek-e más gyógyszerekkel?

Igen, a béta-blokkolók kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel. Ezek egy része a következőket tartalmazza:

• allergiás gyógyszerek
• érzéstelenítők
• fekélyellenes gyógyszerek
• antidepresszánsok
• koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek (sztatinok)
• dekongesztánsok és egyéb megfázás elleni gyógyszerek
• inzulin és más cukorbetegség elleni gyógyszerek
• asztma és COPD gyógyszerek
• gyógyszer a Parkinson-kór ellen (levodopa)
• izomlazítók
• nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), beleértve az ibuprofent is
• egyéb gyógyszerek, amelyeket magas vérnyomás, mellkasi fájdalom és szabálytalan szívverés kezelésére használnak
• néhány antibiotikum, beleértve a rifampicint (Rifampin)

Tájékoztassa kezelőorvosát az összes alkalmazott gyógyszerről és kiegészítésről.

Iszik alkoholt béta-blokkolók szedése közben?

A legjobb, ha kerüli az alkoholfogyasztást, ha béta-blokkolókat szed.

A béta-blokkolók és az alkohol egyaránt csökkentheti a vérnyomását. A kettő kombinálásával a vérnyomása túl gyorsan csökkenhet. Ez gyengeséget, szédülést vagy könnyedségérzetet okozhat. Még elájulhat, ha túl gyorsan áll fel.

Természetesen ezek a mellékhatások mind az előírt béta-blokkolók adagjától, mind az ivástól függenek. Bár nincs teljesen biztonságos kombináció, alkalmi alkoholos italok fogyasztása kevésbé kockázatos lehet. De a legjobb, ha először orvosával fordul.

Beszéljen orvosával is, ha az alkohol elkerülése nehéz. Egyéb gyógyszerek is elérhetők lehetnek.

Ki ne vegyen be béta-blokkolókat?

A béta-blokkolók nem mindenkinek szólnak. Nagyobb kockázatot jelenthetnek a következő feltételekkel küzdő emberek számára:

• asztma, COPD és más tüdőbetegségek
• cukorbetegség
• alacsony vérnyomás (hipotenzió) vagy lassú pulzus (bradycardia)
• metabolikus acidózis
• súlyos vérkeringési állapotok, például Raynaud-jelenség
• súlyos pangásos szívelégtelenség
• súlyos perifériás artériás betegség

Ha a fent felsorolt ​​egészségügyi állapotok valamelyike ​​fennáll, orvosa valószínűleg mérlegel más lehetőségeket, mielőtt felírja a béta-blokkolót.

Milyen információkat érdemes megosztani orvosával?

Ha beszél az orvosával az egészségéről és az egészségi állapotról, elkerülheti a negatív mellékhatásokat.

• Mondja el orvosának, ha terhes, terhességet próbál vagy szoptat.
• A gyógyszerkölcsönhatások megelőzése érdekében adja meg orvosának az összes szedett gyógyszer és felsorolás listáját.
• Legyen őszinte az alkohol-, dohány- és drogfogyasztással kapcsolatban. Ezek az anyagok kölcsönhatásba léphetnek a béta-blokkolókkal.

Biztonságos abbahagyni a béta-blokkolók használatát?

Veszélyes abbahagyni a béta-blokkolók hirtelen szedését, még akkor is, ha mellékhatásokat tapasztal.

Amikor béta-blokkolókat szed, teste hozzászokik a szíve lassabb sebességéhez. Ha hirtelen abbahagyja a szedését, növelheti a súlyos szívproblémák, például a szívroham kockázatát.

Forduljon orvosához, ha kellemetlen mellékhatásokat tapasztal a béta-blokkolókkal kapcsolatban, amelyek egy vagy két napnál tovább tartanak. Orvosa javasolhat egy másik típusú gyógyszert, de akkor is lassan csökkentenie kell a béta-blokkoló adagját.

Alsó vonal

A béta-blokkolókat szívbetegségek kezelésére használják. Mint minden gyógyszer, itt is fennáll a mellékhatások és az interakciók kockázata.

A béta-blokkolók szedése előtt fontos, hogy beszéljen orvosával az Ön egészségi állapotáról, az alkalmazott gyógyszerekről és kiegészítőkről, valamint az alkohol-, dohány- és szabadidős gyógyszerek használatáról.

Ha aggasztó mellékhatásokat tapasztal, feltétlenül haladéktalanul keresse fel orvosát. Orvosa segíthet a béta-blokkolók biztonságos levezetésében, és javasolhat más gyógyszert.