Mellrák tesztek: Mit kell tudni a mell egészségéről

Tartalom

• Mammogram
• Mell ultrahang
• Mellbiopszia
• Mell MRI vizsgálat
• Az emlőrák stádiumának vizsgálata
• Második vélemény megszerzése
• Az elvitel

Áttekintés

Az emlőrák akkor kezdődik, amikor a kóros sejtek kontrollálatlanul fejlődnek és növekednek a mellszövetben. Az eredmény minden nőnél eltérő, ezért kritikus a korai felismerés.

Az Amerikai Orvostudományi Főiskola azt javasolja, hogy a 40 és 49 év közötti nők beszéljenek orvosukkal arról, hogy kezdjék-e el a mammográfiát 50 éves koruk előtt. Azt is javasolják, hogy az 50 és 74 év közötti, átlagos emlőrák kockázatú nők kapjanak minden második évben vetítik.

Az American Cancer Society kissé eltérő ajánlásokat vázol fel az emlőrák szűréseire vonatkozóan, az éves mammográfiák 45 éves kortól kezdődnek (vagy hamarabb, ha családjában már előfordult emlőrák).

Ha fiatalabb nő vagy, aki még nem kezdte el rendszeresen ütemezni a mammográfiát, akkor is fontos, hogy megismerkedjen a melleiddel, hogy észlelhesse a bennük bekövetkező változásokat, és jelentse azokat orvosának.

Ez segíthet abban, hogy tisztában legyen a csomókkal, a gödröcskével, a megfordított mellbimbóval, a bőrpírral és a melle egyéb változásaival. Orvosa klinikai mellvizsgálatot is végezhet éves ellenőrzéseken.

Különböző diagnosztikai tesztek segítenek az emlőrák korai diagnosztizálásában és felderítésében. Olvassa el, ha többet szeretne megtudni ezekről a tesztekről.

Mammogram

Az éves mammográfiát 45 éves és annál idősebb nőknek ajánlják, de már 40-ben elkezdheti a szűréseket. A mammogram egy röntgen, amely csak a mellről készít képeket. Ezek a képek segítenek az orvosoknak azonosítani a mellében fellépő rendellenességeket, például tömegeket, amelyek rákra utalhatnak.

Ne feledje, hogy a mammográfia rendellenességei nem feltétlenül jelentik mellrákot, de további vizsgálatokra lehet szükség.

Mell ultrahang

Az ultrahang egy teszt, amely hanghullámok segítségével képeket készít a test belsejéből. Ha mammográfiája tömeget észlel, orvosa ultrahangot rendelhet el a tömeg további jellemzésére. Orvosa ultrahangot is rendelhet, ha látható csomó van a mellén.

Az ultrahang segítségével az orvosok megállapíthatják, hogy a csomó vagy a tömeg folyadék vagy szilárd anyag-e. A folyadékkal töltött tömeg cisztát jelez, amely nem rákos.

Néhány tömeg lehet folyékony és szilárd anyag kombinációja, amely általában jóindulatú, de rövid távú képalkotást vagy akár mintát igényelhet, attól függően, hogy milyen az ultrahang kép.

A mell ultrahangjának elvégzéséhez orvosa gélt helyez a mellére, és kézi szondával képet készít a mellszövetről.

Mellbiopszia

A biopszia eltávolítja a szövetmintát egy csomóból vagy tömegből, hogy megállapítsa, rákos vagy jóindulatú-e. Ez általában járóbeteg-műtét.

Az emlőbiopszia elvégzésének számos módja van, a daganat méretétől függően. Ha a daganat kicsi és nem túl gyanús, egy sebész vagy radiológus tűbiopsziát végezhet.

Az eljárást végző orvos behelyezi a tűt a mellébe, és eltávolítja a minta szövetdarabját. Ez történhet képalkotó útmutatással vagy anélkül, orvosa javaslatától függően.

Bizonyos körülmények között szükség lehet műtéti biopsziára. Ez eltávolítja a csomót vagy annak egy részét. A sebész eltávolíthatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat is.

Ezek a biopsziák együttesen alkotják a szövetértékelés aranystandardját:

• Finomtű aspirációs biopszia: Ezt a fajta biopsziát akkor alkalmazzák, ha a csomó szilárd. Az orvos behelyez egy vékony tűt, és visszahúz egy apró szövetdarabot egy patológus tanulmányozására. Bizonyos esetekben az orvos szeretné vizsgálja meg a gyanús cisztás csomót megerősíteni, hogy a cisztában nincs rák.
• Magtű biopszia: Ez az eljárás magában foglalja egy nagyobb tű és cső használatát egy tollméretű szövetminta kivonására. A tűt tapintás, mammográfia vagy ultrahang vezérli. Ha egy nőnek a mammográfiával legjobban látható lelete van, akkor mammográfiával vezérelt biopsziát végeznek. Ezt sztereotaktikus emlőbiopsziának is nevezik.
• Sebészeti (vagy „nyitott”) biopszia: Az ilyen típusú biopsziához a sebész mikroszkóp alatt történő értékelés céljából eltávolítja a csomó egy részét (metszett biopszia) vagy az összeset (excíziós biopszia, széles lokális excízió vagy lumpectomia). Ha a csomó kicsi, vagy érintéssel nehéz megtalálni, a sebész a huzal lokalizációjának nevezett eljárással feltérképezi a műtét előtti tömeg felé vezető utat. Vezetéket lehet behelyezni ultrahang- vagy mammogram-vezetéssel.
• Sentinel csomópont biopszia: Az őrszemcsomó biopszia egy olyan nyirokcsomóból származó biopszia, ahol a rák a legnagyobb valószínűséggel először terjed. Emlődaganat esetén az őrszemcsomó biopsziát általában a hónalj vagy hónalj régió nyirokcsomóiból veszik fel. Ezt a vizsgálatot arra használják, hogy meghatározzák a rák jelenlétét a mell rák által érintett oldalán lévő nyirokcsomókban.
• Képvezérelt biopszia: Képvezérelt biopsziához az orvos olyan képalkotó technikát használ, mint az ultrahang, a mammográfia vagy az MRI, hogy valós idejű képet készítsen egy gyanús területről, amelyet nem lehet könnyen átlátni vagy átérezni a bőrén keresztül. Orvosa ezt a képet felhasználja, hogy a tűt a gyanús sejtek gyűjtésének legjobb helyére vezesse.

Ezeknek a biopsziáknak az elemzése segíthet orvosának meghatározni a rák fokozatát, a daganat jellemzőit és azt, hogy a rák hogyan reagál bizonyos kezelésekre.

Mell MRI vizsgálat

Az emlő MRI vizsgálata nem tipikus szűrővizsgálati eszköz az emlőrák miatt, mert nagyobb a hamis pozitívok kockázata. De ha vannak kockázati tényezői az emlőrákra, elővigyázatosságból orvosa MRI-szűrést javasolhat az éves mammográfiájával együtt.

Ez a teszt mágnes és rádióhullámok segítségével képet készít a melle belsejéről.

Az emlőrák stádiumának vizsgálata

Miután diagnosztizálták az emlőrákot, a következő lépés a stádium azonosítása. A szakasz ismerete az, hogy az orvos hogyan határozza meg a legjobb kezelési módot. A stádium a daganat méretétől és attól függ, hogy elterjedt-e a mellén kívül.

A nyirokcsomókba terjedő rákos sejtek a test különböző részeibe utazhatnak. Az átmeneti folyamat során orvosa teljes vérképet rendelhet el, és mammográfiát végezhet a másik mellén, hogy ellenőrizze a daganat jeleit.

Orvosa az alábbi tesztek bármelyikét felhasználhatja a rák mértékének meghatározására, valamint a diagnózis segítésére:

• Csontszkennelés: A metasztázisos rák átterjedhet a csontokra. A csontvizsgálat lehetővé teszi, hogy orvosa ellenőrizze a csontjait a rákos sejtek jeleinek megállapítására.
• CT vizsgálat: Ez egy másik típusú röntgen a szervekről készült részletes képek készítéséhez. Orvosa CT-vizsgálattal ellenőrizheti, hogy a rák átterjedt-e a mellen kívüli szervekre, például a mellkasára, a tüdejére vagy a gyomor területére.
• MRI vizsgálat: Bár ez a képalkotó teszt nem egy tipikus rákszűrő eszköz, hatékony az emlőrák stádiumában. Az MRI digitális képeket készít a test különböző részeiről. Segíthet orvosának megállapítani, hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a gerincvelőn, az agyban és más szervekben.
• PET-vizsgálat: A PET-vizsgálat egyedülálló teszt. Orvosa festéket injektál a vénájába. Amint a festék áthalad a testén, egy speciális kamera 3D-s képeket készít a test belsejéről. Ez segít orvosának azonosítani a daganatok helyét.

Második vélemény megszerzése

Nagyon gyakori a második vélemény megszerzése a rákellátási folyamat során. Célszerű a kezelés megkezdése előtt megkapni a második véleményét, mert egy második vélemény megváltoztathatja a diagnózist és ezáltal a kezelést. A kezelés során bármikor kaphat második véleményt.

A rákellátás során fontolja meg a második vélemény kikérését ezekben az esetekben:

• miután a patológiai jelentése elkészült
• műtét előtt
• miközben a műtétet követő kezeléseket tervezte
• a kezelés során, ha úgy gondolja, hogy oka lehet a kezelés menetének megváltoztatására
• a kezelés befejezése után, különösen, ha a kezelés megkezdése előtt nem kért második véleményt

Az elvitel

Ha mammográfiája vagy klinikai vizsgálata aggályokat vet fel, mindenképpen kövesse nyomon más diagnosztikai vizsgálatokat. Az emlőrák kezelhető, de életveszélyes is lehet, ha nem észlelik korán.

Beszéljen orvosával az éves szűrővizsgálatokról, különösen akkor, ha személyes vagy családi kórtörténetében emlőrák van.