A részleges kezdő rohamok általános kiváltói

Tartalom

• Mi a részleges roham?
• Melyek a parciális rohamok tünetei?
• Mi okozza a részleges rohamokat?
• életmód
• Egészségügyi feltételek
• A roham figyelmeztető jelei
• Dolgozzon orvosával

Mi a részleges roham?

A rohamot az agy kóros elektromos aktivitása okozza. A roham alatt számos tünet jelentkezhet. Néhány általános tünet a következő:

• elveszíti a tudatot
• tudatosság elvesztése
• ellenőrizhetetlen izommozgások
• szenzoros észlelés megváltozása

A roham során tapasztalt tünetek a roham okától és attól függően, hogy hol fordult elő az agyában. A részleges roham csak az agy egy részét érinti. És kétféle típus van: egy egyszerű részleges roham és egy komplex részleges roham.

Ha egynél több rohama van, orvosa epilepsziát diagnosztizálhat. Az epilepszia egy olyan neurológiai rendellenesség, amely krónikus rohamokat okoz.

Melyek a parciális rohamok tünetei?

Az egyszerű részleges rohamok és a komplex parciális rohamok különböző tünetekkel járnak.

A egyszerű részleges roham nem fogja elveszíteni tudatát. Ehelyett nagyobb valószínűséggel változik az érzelmek vagy az érzések. Időnként a dolgok látásának, szagának vagy hallásának módja is megváltozik. Az egyszerű részleges rohamot fokus rohamnak is nevezhetjük, eszméletvesztés nélkül.

A komplex részleges roham elveszíti tudatosságát és tudatosságát. Az ilyen típusú roham során céltalan mozdulatokat is végezhet. Például megrázhatja az ajkát, megdörzsölheti a kezét vagy nyelhet. A komplex parciális rohamokra utalhat fokális diszognitív rohamok is.

Mi okozza a részleges rohamokat?

Sokféle viselkedés, életmód-tényező és az alapvető egészségügyi feltételek kiválthatják a rohamokat. Egyes esetekben a kiváltó azonosítása elősegítheti a jövőbeni rohamokat. Ha meg tudja határozni az okot, orvosa javasolhatja a célzott kezelést. Néhány indító könnyen irányítható. Néhányan kevésbé vannak.

Ha rohama van, egyeztessen időpontjával orvosával. Jegyezzen fel minden rohamadat. Orvosának tudnia kell, hogy milyen gyakran fordul elő rohama, mit tett közvetlenül a rohamok előtt, és mit tapasztalt az egyes rohamok során. Ez segíthet nekik egy diagnózis kidolgozásában, az eseményindítók meghatározásában, és annak eldöntésében, hogy milyen kezelési módok a legmegfelelőbbek az Ön számára.

Előfordulhat, hogy orvosa nem tudja azonosítani a rohama okát. Az ok nélküli rohamokat idiopátiás rohamoknak nevezzük. Az idiopátiás rohamok legtöbb esetben gyermekeken és fiatal felnőtteknél fordulnak elő.

életmód

Egyes esetekben a rohamokat életmód-szokások vagy viselkedés váltja ki. Ezek kapcsolódhatnak például a következőkhöz:

• Alkohol: A sör, a bor és az alkoholtartalmú italok befolyásolják az agy működését. Alkoholfogyasztás, különösen nagy mennyiségben, megszakíthatja az agy normál elektromos aktivitását és rohamot okozhat.
• Koffein: Ez a stimuláns különféle ételekben és italokban található, mint például szóda, tea, kávé és csokoládé. Megváltoztathatja az agy elektromos jeleit és rohamot okozhat.
• Nikotin: Ez a dohányban található addiktív vegyszer szintén növeli a rohamok kockázatát. Csökkentheti kockázatát azzal, hogy csökkenti a dohányzás mértékét, vagy, még jobb, ha leszokik.
• Gyógyszerek: A szabadidős gyógyszerek használata és visszaélése rohamot is okozhat. Ezenkívül bizonyos vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek növelhetik a rohamok kockázatát. Egyes esetekben a kábítószer-elvonás rohamot is okozhat.
• Alvás: Az alváshiány stresszt okozhat az agyában, és növeli a rohamok kockázatát. Próbáljon eleget aludni minden este.
• Feszültség: A magas szintű stressz adóztatja a testét, és növeli a rohamak kockázatát. Tegyen lépéseket az élet stresszének csökkentésére.
• Környezet: Bizonyos vizuális ingerek rohamot is kiválthatnak. Lehetséges például roham televízió nézése vagy videojáték lejátszása közben. A villogó fények sokkal inkább általános tonikus-klónos rohamokat provokálnak, mint részleges rohamok.

Ha alkoholt vagy koffeint fogyaszt, akkor ezt mérsékelten végezze. Kerülje a dohányt és más rekreációs drogokat. Próbáljon elég aludni éjszaka, kezelje a stressz szintjét, és kövesse az egészséges életmódot. Ha epilepsziát diagnosztizáltak, orvosa az életmód megváltoztatását javasolhatja a tünetek ellenőrzésének fenntartása érdekében.

Egészségügyi feltételek

A rohamok számos különféle egészségügyi állapotból is következhetnek, mint például:

• Súlyos fej trauma: Az agy, fej vagy nyak sérülése rohamokat okozhat. Ezek azonnal kialakulhatnak a sérülése után, vagy napokkal, hetekkel, vagy akár évekkel később is.
• Prenatális agykárosodás: A fejed sérülései, amelyek a születésük előtt vagy a születés alatt következtek be, rohamokat is okozhatnak. Más prenatális tényezők, például az oxigénhiány és a nem megfelelő táplálkozás is befolyásolhatják a rohamok kockázatát.
• Agytumor: Ritka esetekben az agydaganatot rohamok és epilepsziának okaként azonosítják.
• Fejlődési feltételek: Bizonyos rendellenességek, beleértve az autizmust, a rohamok és az epilepszia magasabb arányával járnak.
• Progresszív agyi betegség: A demencia növeli a rohamok kockázatát.
• Érrendszeri betegségek: A nagyon magas vérnyomás és a stroke rohamokat válthat ki. A szív-egészséges életmód és az orvos által javasolt kardiovaszkuláris betegség-kezelési terv követése segíthet csökkenteni a kockázatot.
• Alacsony vércukorszint: A vércukorszint csökkenése rohamot válthat ki. Ha cukorbetegsége vagy más vércukorszint-problémája van, kövesse orvosa által javasolt kezelési tervet a vércukorszint szabályozására.
• fertőzések: A fertőző betegségek, például a meningitis, a vírusos encephalitis és az AIDS epilepsziát és rohamokat okozhatnak. A magas láz rohamokhoz is vezethet.
• Kábítószer-visszavonás: Egyes gyógyszerek - például altatók és fájdalomcsillapítók - abbahagyása rohamot okozhat.

Ha arra gyanakszik, hogy kifejlett, vagy ezen egészségügyi állapotok valamelyike ​​fennáll, egyeztessen orvosával. Az alapbetegség kezelése csökkentheti a rohamok kockázatát. A diagnózistól függően a kezelési terv tartalmazhat életmód-változásokat, gyógyszereket, műtétet vagy egyéb beavatkozásokat.

A genetika befolyásolhatja az epilepsziának és a görcsrohamoknak a kockázatát is. Ha az egyik közvetlen családtagja epilepsziában szenved, akkor valószínűbb, hogy kialakul. Beszéljen orvosával a kockázati tényezőkről.

A roham figyelmeztető jelei

Bizonyos esetekben aura vagy a figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek, mielőtt rohamot észlelne. Például:

• szorongás
• félelem
• hányinger
• szédülés
• látási változások, például villogó fények, hullámos vonalak vagy foltok a látótérben

Ha korábban voltak rohamai vagy epilepsziát diagnosztizáltak, és ezeket a tüneteket észleli, feltétlenül figyelmeztessen valakit. Figyelemmel kísérhetik a rohamakat, és szükség esetén segítséget kaphatnak.

Dolgozzon orvosával

A rohamok okának megállapítása eltarthat egy ideig. Orvosa orvosi vizsgálatokat végezhet bizonyos alapvető egészségügyi állapotok ellenőrzése céljából. De ezek a tesztek nem elégségesek az eseményindítók azonosításához.

Egy barát vagy szeretett személy segítségével nyilvántartást vezethet a rohamakról, és ossza meg orvosával. Ez segíthet az állapot diagnosztizálásában és a kezelési terv kidolgozásában.