15 gyakori kérdés a koronavírusról (COVID-19)

Tartalom

• 1. A vírus a levegőn keresztül terjed-e?
• COVID-19 mutáció
• 2. Akinek nincsenek tünetei, az átviheti a vírust?
• 3. Megkaphatom-e újra a vírust, ha már megfertőződtem?
• 4. Mi a kockázati csoport?
• Online tesztelés: Ön egy kockázati csoport tagja?
• 11. A magasabb hőmérséklet megöli-e a vírust?
• 12. A C-vitamin segít megvédeni a COVID-19-et?
• 13. Súlyosbítja az ibuprofen a COVID-19 tüneteit?
• 14. Meddig marad fenn a vírus?
• 15. Mennyi ideig tart a vizsga eredménye?

A COVID-19 egy új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, amelyet a légzési nehézségek mellett influenzaszerű tünetek, például láz, fejfájás és általános rossz közérzet is megjelenik.

Ez a fertőzés először Kínában jelent meg, de gyorsan átterjedt több országra, és a COVID-19 ma már járványnak számít. Ez a gyors terjedés elsősorban a vírus átadásának egyszerű módjának tudható be, például köhögés vagy tüsszögés után a vírust tartalmazó és a levegőben szuszpendált nyálcseppek és légzőszervek belégzésével.

Fontos, hogy megelőző intézkedéseket hozzanak a fertőzés és az átvitel megelőzésére, elősegítve a világjárvány elleni küzdelmet. Tudjon meg többet a koronavírusról, a tünetekről és az azonosítás módjáról.

Mivel új vírusról van szó, kételyek merülnek fel. Az alábbiakban a COVID-19-gyel kapcsolatos kételyek merülnek fel, hogy megpróbáljam tisztázni mindegyiket:

1. A vírus a levegőn keresztül terjed-e?

A COVID-19-et okozó vírus átterjedése elsősorban nyálcseppek vagy légzőszervek belégzésével történik, amelyek a levegőben vannak, ha egy fertőzött személy például köhög, tüsszent vagy beszél, vagy a szennyezett felületekkel érintkezik.

Ezért az átvitel elkerülése érdekében ajánlott, hogy azok az emberek, akiknél igazolták az új koronavírust, vagy akik a fertőzésre utaló tüneteket mutatnak, viseljenek védőálarcokat, hogy elkerüljék a vírus továbbadását másoknak.

Nincsenek esetek és nincs bizonyíték arra, hogy az új koronavírus szúnyogcsípés útján is átvihető, például mi történik más betegségek, például a dengue és a sárgaláz esetében, csak azt tekintve, hogy az átvitel szuszpendált cseppek belégzésével történik a vírust tartalmazó levegőben. További információ a COVID-19 adásról.

COVID-19 mutáció

Az Egyesült Királyságban azonosítottak egy új SARS-CoV-2 törzset, amely egyszerre legalább 17 mutáción esett át, a kutatók úgy vélik, hogy ennek az új törzsnek van a legnagyobb potenciálja az emberek közötti átvitelre. Ezenkívül kiderült, hogy a mutációk közül 8 a génben fordult elő, amely a vírus felszínén található fehérjét kódolja, és amely az emberi sejtek felszínéhez kötődik.

Így e változás következtében a vírus ezen új törzsének, a B1.1.17 néven nagyobb lehet a fertőzés és a fertőzés lehetősége. ^[4]. Más változatok, mint például Dél-Afrika, amely 1351 néven ismert, és Brazília, amely P1 néven ismert, szintén nagyobb átviteli képességgel rendelkeznek. Ezenkívül a brazil változatnak vannak olyan mutációi is, amelyek megnehezítik az antitestek általi felismerés folyamatát.

Annak ellenére, hogy ezek a mutációk átterjedtebbek, nem kapcsolódnak a COVID-19 súlyosabb eseteihez, de további vizsgálatokra van szükség ezen új változatok viselkedésének jobb megértéséhez.

2. Akinek nincsenek tünetei, az átviheti a vírust?

Igen, főként a betegség inkubációs periódusának, vagyis a fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszaknak, amely a COVID-19 esetében körülbelül 14 nap. Így előfordulhat, hogy a személynek van vírusa, és nem ismeri azt, és elméletileg lehetséges továbbítani más embereknek is. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb fertőzés csak akkor fordul elő, amikor az illető köhögni vagy tüsszögni kezd.

Ezért abban az esetben, ha nincsenek tünetei, de kockázati csoportba kerülnek, vagy olyan emberekkel kerültek kapcsolatba, akiket a fertőzés megerősített, ajánlott karantént végrehajtani, mert így ellenőrizhető, hogy voltak-e tüneteit, és ha igen, megakadályozza a vírus terjedését. Értse meg, mi ez és hogyan kell karanténba helyezni.

3. Megkaphatom-e újra a vírust, ha már megfertőződtem?

Fennáll annak a kockázata, hogy az új koronavírussal megfertõzõdjön, miután már megbetegedett, de úgy tűnik, hogy meglehetõsen alacsony, különösen a fertõzést követõ elsõ hónapokban. A CDC szerint ^[4], a jelenlegi tanulmányok azt sugallják, hogy az újrafertőzés ritka az első 90 nap során.

4. Mi a kockázati csoport?

A kockázati csoport annak az embercsoportnak felel meg, akiknél a fertőzés súlyos szövődményei leginkább az immunrendszer aktivitásának csökkenése miatt valószínűek. Így a kockázati csoportba tartozó emberek idősebbek, 60 éves kortól és / vagy krónikus betegségekben szenvednek, például cukorbetegségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségekben (COPD), veseelégtelenségben vagy magas vérnyomásban.

Ezenkívül veszélyeztetettnek tekintik azokat az embereket is, akik immunszuppresszánsokat használnak, akik kemoterápián mennek keresztül, vagy akik nemrégiben műtéti beavatkozásokon estek át, beleértve a transzplantációkat is.

Bár a súlyos szövődmények gyakoribbak a veszélyeztetett embereknél, életkoruktól vagy immunrendszertől függetlenül minden ember hajlamos a fertőzésre, ezért fontos betartani az Egészségügyi Minisztérium (MS) és a Szervezet Egészségügyi Világszervezet ajánlásait (AKI).

Online tesztelés: Ön egy kockázati csoport tagja?

Tegye meg ezt az online tesztet, hogy megtudja, részt vesz-e a COVID-19 kockázati csoportjában:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6
• 7
• 8
• 9
• 10

11. A magasabb hőmérséklet megöli-e a vírust?

Egyelőre nincs információ a vírus terjedésének és fejlődésének megakadályozására legalkalmasabb hőmérséklet megjelölésére. Az új koronavírust azonban már több országban azonosították, eltérő éghajlatú és hőmérsékletű országokban, ami azt jelzi, hogy ezek a tényezők nem befolyásolhatják a vírust.

Ezenkívül a testhőmérséklet általában 36 ° C és 37 ° C között van, függetlenül a fürdött víz hőmérsékletétől vagy annak a környezetnek a hőmérsékletétől, amelyben él, és mivel az új koronavírus számos tünethez kapcsolódik, ez egy jel, amely képes természetes módon fejlődni az emberi testben, amelynek magasabb a hőmérséklete.

A vírusok által okozott betegségek, például nátha és influenza, télen gyakrabban fordulnak elő, mivel az emberek általában hosszabb ideig tartózkodnak bent, alacsony légáramlással és sok emberrel, ami megkönnyíti a vírus átterjedését a lakosság között. Mivel azonban a COVID-19-ről már beszámoltak azokban az országokban, ahol nyár van, úgy gondolják, hogy ennek a vírusnak az előfordulása nem kapcsolódik a környezet legmagasabb hőmérsékletéhez, és az emberek között is könnyen átvihető.

12. A C-vitamin segít megvédeni a COVID-19-et?

Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a C-vitamin segít az új koronavírus elleni küzdelemben. Ismert, hogy ez a vitamin segít javítani az immunrendszert, mivel antioxidánsokban gazdag, amelyek harcolnak a szabad gyökök ellen, megakadályozzák a fertőző betegségek előfordulását és enyhíthetik a megfázás tüneteit.

Mivel antioxidánsokban gazdag, kutatók Kínában ^[2]tanulmányt dolgoznak ki, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy a C-vitamin kritikus betegeknél történő alkalmazása képes-e javítani a tüdő működését, elősegítve a fertőzés tüneteinek javulását, mivel ez a vitamin gyulladáscsökkentő hatása miatt képes megakadályozni az influenzát -gyulladásos.

Ugyanakkor még mindig nincs tudományos bizonyíték a C-vitamin COVID-19-re gyakorolt ​​hatásának megerősítésére, és ha ezt a vitamint feleslegben fogyasztják, nagyobb a kockázata például a vesekő és a gyomor-bélrendszeri változások kialakulásának.

A koronavírus elleni védelem mellett az immunrendszer aktivitását javító étrend mellett előnyben kell részesíteni az omega-3, szelén, cink, vitaminok és probiotikumok gazdag ételeit, például halat, diót, narancsot, napraforgómagot, például joghurt, paradicsom, görögdinnye és hámozatlan burgonya. Noha a fokhagymának antimikrobiális tulajdonságai vannak, még nem igazolták, hogy hatással van-e az új koronavírusra, ezért fontos a kiegyensúlyozott étrendbe fektetni. Nézze meg, mit kell enni az immunrendszer javítása érdekében.

Fontos továbbá, hogy legalább 20 másodpercig alaposan mosson kezet szappannal és vízzel, kerülje a zárt tereket és tömeget, valamint takarja el a száját és az orrát, amikor köhögni vagy tüsszenteni kell. Ily módon elkerülhető a vírus fertőzése és továbbadása más emberek számára. Nézzen meg más módszereket a koronavírus elleni védekezésre.

13. Súlyosbítja az ibuprofen a COVID-19 tüneteit?

Svájci és görög kutatók tanulmánya 2020 márciusában ^[3] jelezte, hogy az Ibuprofen alkalmazása növelheti egy enzim expresszióját a tüdő, a vese és a szív sejtjeiben, ami súlyosbítja a légzési tüneteket. Ez a kapcsolat azonban csak egy, cukorbetegeknél végzett vizsgálaton alapult, figyelembe véve ugyanazon enzim expresszióját, de jelen volt a szívszövetben.

Ezért nem lehet kijelenteni, hogy az Ibuprofen alkalmazása összefügg a COVID-19 jeleinek és tüneteinek romlásával. További információ a koronavírus és az Ibuprofen alkalmazása közötti lehetséges kapcsolatról.

14. Meddig marad fenn a vírus?

Amerikai tudósok által 2020 márciusában végzett kutatás ^[1] jelezte, hogy a COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2 túlélési ideje a talált felület típusától és a környezeti feltételektől függően változik. Így általában a vírus túlélheti és fertőző maradhat:

• 3 nap műanyag és rozsdamentes acél felületek esetén;
• 4 óra réz felületek esetén;
• 24 óra, karton felületek esetén;
• 3 óra aeroszolok formájában, amelyek felszabadulhatnak, ha például egy fertőzött ember porlaszt.

Bár néhány órán át fertőző formájában jelen lehet a felületeken, ezt a fajta fertőzést még nem sikerült meghatározni. Javasoljuk azonban a vírust tartalmazó felületek fertőtlenítését, emellett fontos az alkohol gél használata, valamint a szappannal és vízzel való rendszeres kézmosás.

15. Mennyi ideig tart a vizsga eredménye?

A minta összegyűjtése és az eredmény közzététele közötti idő az elvégzendő vizsga típusától függően változhat, és 15 perc és 7 nap között változhat. Rövidebb idő alatt jönnek létre azok az eredmények, amelyeket gyors tesztek, például immunfluoreszcencia teszt és immunokromatográfia segítségével végeznek.

A kettő közötti különbség a begyűjtött minta: míg az immunfluoreszcenciában a légutak egy mintáját alkalmazzuk, amelyet orrvattával gyűjtünk, az immunokromatográfiát egy kis vérmintából készítjük. Mindkét vizsgálat során a minta érintkezésbe kerül a reagenssel, és ha a személynek vírusa van, akkor 15 és 30 perc között jelzik, a COVID-19 esetének igazolása mellett.

A leghosszabb felszabadulású teszt a PCR, amely egy specifikusabb molekuláris teszt, amelyet arany standardnak tekintenek, és amelyet elsősorban a pozitív eset megerősítésére végeznek. Ez a teszt vérmintából vagy orr- vagy orális tamponnal összegyűjtött mintából készül, és jelzi, hogy van-e SARS-CoV-2 fertőzés, és a vírusok kópiaszámának száma a szervezetben, jelezve a betegség súlyosságát.

Tisztázza a coronavírussal kapcsolatos további kérdéseket a következő videó megtekintésével: