Mi az a dysphasia?

Tartalom

• Meghatározás
• Mi okozza ezt, és ki van a veszélyben?
• Mi a különbség a diszfázia és az afázia között?
• A dysphasia típusai
• Kifejező típusok
• Broca diszfázia (más néven Broca afázia)
• Transzkortikális dysphasia (más néven transzkortikális afázia)
• Fogamzásgátló típusok
• Wernicke diszfázia (más néven Wernicke afázia)
• Anomás dysphasia (más néven anomikus afázia)
• Vezetési diszfázia (más néven vezetési afázia)
• Globális típus
• A dysphasia tünetei
• Hogyan diagnosztizálják
• Kezelési lehetőségek
• Mi a kilátás?

Meghatározás

A diszfázia egy olyan állapot, amely befolyásolja a beszélt nyelv előállításának és megértésének képességét. A diszfázia az olvasási, írási és intettési zavarokat is okozhatja.

A dysphasia-t gyakran más rendellenességekkel tévesztették össze. Ezt néha összekeverik a dysarthria-val, a beszédzavarral. Összekeverhető úgy is, hogy dysphagia, nyelési rendellenesség.

A diszfázia nyelvi rendellenesség. Akkor fordul elő, amikor az agy azon területei, amelyek felelősek a gondolatok beszédes nyelvré alakításáért, megsérülnek, és nem tudnak megfelelően működni. Következésképpen a dysphasiaban szenvedő embereknek gyakran nehézségeik vannak a verbális kommunikációval.

A dysphasia-t az agykárosodás okozza. A stroke az agykárosodás leggyakoribb oka, amely dysfázishoz vezet. Egyéb okok lehetnek fertőzések, fejsérülések és daganatok.

Mi okozza ezt, és ki van a veszélyben?

Dysfázia akkor fordul elő, amikor a nyelv előállításáért és megértéséért felelős agy területe megsérül vagy megsérül. Ezt a károkat számos különféle betegség okozhatja.

A stroke a leggyakoribb ok a diszfázia. Agyvérzés során az agyi erek elzáródása vagy törése megfosztja a sejteket a vértől, következésképpen az oxigéntől. Ha az agysejtektől túl sokáig megfosztják az oxigént, meghalhatnak.

A diszfázia néhány egyéb gyakori oka a következő:

• fertőzések
• súlyos fejsérülések
• agydaganatok
• neurodegeneratív betegségek, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór
• átmeneti ischaemiás rohamok (TIA)
• migrén
• rohamok

A diszfázia néhány oka, például a TIA, migrén és rohamok csak átmeneti agykárosodást okoznak. A nyelvi képességek helyreállnak a támadás végeztével.

Míg a diszfázia bizonyos okai, például a fej sérülései kiszámíthatatlanok, másoknak, például a strokenak, világos kockázati tényezőik vannak. Ezek tartalmazzák:

• magas koleszterin
• magas vérnyomás
• szívbetegség
• cukorbetegség
• ülő életmód

E kérdések kezelése csökkentheti a stroke kockázatát, és ennek eredményeként a dysphasia kockázatát.

Mi a különbség a diszfázia és az afázia között?

A dysphasia és az afázia ugyanazokkal az okokkal és tünetekkel jár. Egyes források szerint az afázia súlyosabb, a beszéd és a megértési képesség teljes elvesztésével jár. A diszfázia viszont csak közepes mértékű nyelvi károsodást jelent.

Számos egészségügyi szakember és kutató azonban ezeket a kifejezéseket felváltva használja a nyelvi képességek teljes vagy részleges zavarára utalva. Észak-Amerikában az afázia az előnyben részesített kifejezés, míg a diszfázia a világ más részein gyakoribb lehet.

A dysphasia típusai

A dysphasia különféle típusai és altípusai vannak. Minden típushoz az agy egy adott területének károsodása társul. A diszfázia által érintett személyek között azonban a megkülönböztetés gyakran kevésbé egyértelmű. Az agykárosodás ritkán egyértelmű.

Kifejező típusok

Az expresszív diszfázia befolyásolja a beszédet és a nyelvi kimenetet. Az emberek, akik kifejező diszfáziában vannak, nehezen tudnak beszédet létrehozni, bár megérthetik, amit mondtak nekik. Általában tudatában vannak a kifejezésük nehézségeinek.

Broca diszfázia (más néven Broca afázia)

Broca diszfázia az egyik leggyakoribb diszfázia. Ez magában foglalja az agy egy részének, amelyet Broca területének is neveznek. Broca területe felelős a beszéd előállításáért. A Broca-féle dysfázisban szenvedőknek rendkívül nehézségeik vannak a szavak és mondatok kialakításában, és nehézséggel beszélhetnek, vagy egyáltalán nem beszélnek. Gyakran megértik, amit mások jobban mondanak, mint beszélnek.

Transzkortikális dysphasia (más néven transzkortikális afázia)

A transzkortikális dysphasia kevésbé gyakori. Az izolációs diszfázia néven is idegszálakat érinti, amelyek információt szállítanak az agy nyelvi központjai, valamint más olyan központok között, amelyek integrálják és feldolgozzák a kommunikáció finom aspektusait. Ide tartoznak a hangszín, az érzelem és az arckifejezések.

A transzkortikális dysfázia három típusa létezik:

• transzkortikus szenzoros diszfázia
• transzkortikális motoros dysphasia
• vegyes transzkortikális dysphasia

Fogamzásgátló típusok

A recepciós diszfázia befolyásolja a nyelv megértését. Azok a személyek, akiknek recepciós dysphasia vannak, gyakran képesek beszélni, de értelme nélkül. Gyakran nem tudják, hogy mások nem értik őket.

Wernicke diszfázia (más néven Wernicke afázia)

A Wernicke dysphasia a Wernicke területének nevezett agy egy részének károsodásával jár. Wernicke területe segít megérteni a szavak és a nyelv jelentését. A Wernicke diszfázisában szenvedő emberek képesek lehetnek folyékonyan beszélni, de értelmetlen vagy irreleváns szavak és kifejezések használata értelmetlenné teheti az általuk elmondott szavakat. Nehézségeik vannak a beszélt nyelv megértésében is.

Anomás dysphasia (más néven anomikus afázia)

Az anomás dysphasia enyhébb típusú dysphasia. Az anómiás dysfázisban szenvedő embereknek nehézségekbe ütköznek a szavak, köztük a nevek visszakeresése. Ha nem emlékszik egy szóra, akkor szüneteltetheti, gesztusokat használhat, vagy helyettesíthet egy általános szót vagy a körforgalom leírását.

Vezetési diszfázia (más néven vezetési afázia)

A vezetőképesség diszfázia a diszfázia egyik legritkább típusa. A vezetőképesség diszfázisában szenvedő emberek megérthetik és előállíthatják a beszédet, de nehezen lehet megismételni.

Globális típus

A globális dysphasia-t (más néven globális afázia) az agy nyelvi központjainak széles körű károsodása okozza. A globális diszfázisában szenvedő embereknek rendkívül nehézségek vannak a nyelv kifejezése és megértése.

A dysphasia tünetei

A dysphasiaban szenvedő embereknek nehézségekbe ütközhetnek a beszéd használata vagy megértése. A tünetek az agykárosodás helyétől és súlyosságától függenek.

A beszélő tünetek a következők:

• küzd a szavak keresésével (anomia)
• lassan vagy nagy nehézségekkel beszélni
• egyszóval vagy rövid töredékekkel beszélni
• kis szavak, például cikkek és elöljárók elhagyása (telegráfiai beszéd)
• nyelvtani hibák elkövetése
• a szórend összekeverése
• szavak vagy hangok helyettesítése
• értelmetlen szavakkal
• folyékonyan beszél, de értelme nélkül

A megértés tünetei a következők:

• nehezen érti a beszédet
• extra időt igényel a beszéd megértésére
• helytelen válaszokat ad az egyszerű kérdésekre
• nehézségekbe ütközik a komplex nyelvtan megértése
• nehézségekbe ütközik a gyors beszéd megértése
• a jelentés téves értelmezése (például a figurális nyelv szó szerinti értelmezése)
• nem ismeri a hibákat

A diszfázisában szenvedő embereknek egyéb nehézségeik is lehetnek, különösen az olvasás és az írás során.

Hogyan diagnosztizálják

A dysphasia gyakran hirtelen jelentkezik - például fejsérülés után. Ha nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik, ez általában egy másik állapot jele, például stroke vagy agydaganat. Ha diszfázia tünetei vannak, a lehető leghamarabb egyeztessen orvosával.

Orvosa javasolhatja a következő tesztek közül néhányat vagy mindegyiket:

• fizikai vizsga
• egy neurológiai vizsgálat
• egyéb képességi tesztek, például reflexek, erő és érzés
• képalkotó teszt, például MRI vizsgálat
• beszédnyelv-értékelés

Ne feledje, hogy orvosa a „afázia” kifejezést használhatja a tünetek utalására.

Kezelési lehetőségek

A diszfázia enyhe eseteiben a nyelvtudás kezelés nélkül helyreállítható. A beszéd- és nyelvterápiát azonban általában a nyelvi készségek újjáépítésére használják.

A beszéd- és nyelvterapeuták arra összpontosítanak, hogy segítsék a diszfázisában szenvedő személyeket a lehető legtöbb nyelv visszanyerésében, miközben segítenek nekik megtanulni a kompenzációs technikák és más kommunikációs módok használatát.

Mi a kilátás?

Noha jelentős javulást lehet elérni, a teljes kommunikációs képesség helyreállítása az agykárosodás után nem mindig lehetséges. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a stroke vagy sérülés után a lehető leghamarabb bekövetkezik, ezért beszéljen orvosával a tünetekről, amint azok jelentkeznek.