A stressz hatása a testére

Tartalom

• Központi idegrendszer és endokrin rendszer
• Légző- és kardiovaszkuláris rendszerek
• Emésztőrendszer
• Izomrendszer
• Szexualitás és reproduktív rendszer
• Immunrendszer
• Növények, mint orvostudomány: Barkács keserű stressz

Ül a forgalomban, késik egy fontos megbeszélésről, és figyeli a percek kipipálását. A hipotalamuszod, egy apró kontrolltorony az agyadban, úgy dönt, hogy elküldi a megrendelést: Küldd be a stresszhormonokat! Ezek a stresszhormonok ugyanazok, amelyek kiváltják a test „harc vagy menekülés” válaszát. A szíved versenyzik, a lélegzeted felgyorsul, és izmaid készen állnak a cselekvésre. Ezt a választ arra tervezték, hogy vészhelyzetben megvédje testét azáltal, hogy felkészíti Önt a gyors reagálásra. De amikor a stresszreakció napról napra folyamatosan lángol, ez komoly kockázatot jelenthet az egészségére.

A stressz természetes fizikai és mentális reakció az élettapasztalatokra. Mindenki időről időre kifejezi a stresszt. A mindennapi felelősségtől kezdve, mint a munka és a család, egészen a súlyos élet eseményekig, mint például egy új diagnózis, háború vagy egy szeretett ember halála, stresszt válthat ki. Azonnali, rövid távú helyzetekben a stressz hasznos lehet az egészségére. Segíthet megbirkózni a potenciálisan súlyos helyzetekkel. A tested reagál a stresszre olyan hormonok felszabadításával, amelyek növelik a szíved és a légzésed sebességét, és felkészítik az izmaidat a válaszadásra.

Mégis, ha a stresszreakciója nem szünteti meg az égést, és ezek a stresszszintek jóval tovább maradnak magas szinten, mint amennyi a túléléshez szükséges, akkor az ön egészségére roncsolhat. A krónikus stressz különféle tüneteket okozhat, és befolyásolhatja általános közérzetét. A krónikus stressz tünetei a következők:

• ingerlékenység
• szorongás
• depresszió
• fejfájás
• álmatlanság

Központi idegrendszer és endokrin rendszer

Központi idegrendszere (CNS) felelős a „harc vagy menekülés” válaszért. Az agyadban a hipotalamusz gurul, és felszólítja a mellékveséket, hogy szabadítsák fel az adrenalin és a kortizol stresszhormonjait. Ezek a hormonok felpörgetik a szívverését, és vért juttatnak azokra a területekre, amelyekre vészhelyzetben a legnagyobb szükségük van rá, például izmaira, szívére és más fontos szervekre.

Amikor az észlelt félelem elmúlt, a hipotalamusznak meg kell szólítania az összes rendszert, hogy térjen vissza a normális állapotba. Ha a központi idegrendszer nem normalizálódik, vagy a stresszor nem múlik el, a válasz folytatódik.

A krónikus stressz olyan viselkedési tényezőként is szerepet játszik, mint például a túlevés vagy az elfogyasztás, az alkohol- vagy drogfogyasztás és a társadalmi elvonulás.

Légző- és kardiovaszkuláris rendszerek

A stresszhormonok hatással vannak a légzőszervi és a szív- és érrendszerre. A stresszválasz során gyorsabban lélegez, annak érdekében, hogy gyorsan oxigénben gazdag vért juttasson el testére. Ha már van olyan légzési problémája, mint az asztma vagy a tüdőtágulás, a stressz még nehezebbé teheti a légzést.

Stressz alatt a szíve is gyorsabban pumpál. A stresszhormonok miatt az erek összehúzódnak, és több oxigént juttatnak az izmokba, így több erőnk lesz cselekedni. De ez emeli a vérnyomását is.

Ennek eredményeként a gyakori vagy krónikus stressz miatt a szíved túl sokáig dolgozik. Amikor emelkedik a vérnyomása, tegye a stroke vagy a szívroham kockázatát is.

Emésztőrendszer

Stressz alatt a máj extra vércukrot (glükózt) termel, hogy energiát adjon. Ha krónikus stressz alatt áll, előfordulhat, hogy teste nem lesz képes lépést tartani ezzel az extra glükóz-túlfeszültséggel. A krónikus stressz növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A hormonok rohanása, a gyors légzés és a megnövekedett pulzus szintén felboríthatja az emésztőrendszert. Nagyobb valószínűséggel gyomorégést vagy savas refluxot okoz a gyomorsav növekedésének köszönhetően. A stressz nem okoz fekélyeket (a H. pylori nevű baktérium gyakran okozza), de növelheti a velük szembeni kockázatot, és a meglévő fekélyek működését okozhatja.

A stressz befolyásolhatja az étel mozgását a testén keresztül, ami hasmenéshez vagy székrekedéshez vezethet. Emellett hányingert, hányást vagy gyomorfájást is tapasztalhat.

Izomrendszer

Izmai megfeszülnek, hogy megvédjék magukat a sérüléstől, amikor stresszel jár. Hajlamosak ismét felszabadulni, ha lazítasz, de ha állandóan stresszes vagy, izmaid nem kaphatnak lehetőséget a kikapcsolódásra. A feszes izmok fej-, hát- és vállfájdalmat, testfájdalmat okoznak. Idővel ez egészségtelen ciklust indíthat el, amikor abbahagyja a testmozgást, és fájdalomcsillapító gyógyszerekhez fordul a megkönnyebbülés érdekében.

Szexualitás és reproduktív rendszer

A stressz mind a test, mind az elme számára kimerítő. Nem szokatlan elveszíteni vágyát, amikor állandó stressz éri. Míg a rövid távú stressz miatt a férfiak több termelhetik a férfi hormon tesztoszteront, ez a hatás nem tart.

Ha a stressz hosszú ideig folytatódik, az ember tesztoszteronszintje csökkenhet. Ez megzavarhatja a spermiumtermelést, és merevedési zavart vagy impotenciát okozhat. A krónikus stressz szintén növelheti a fertőzés kockázatát a férfi reproduktív szervekben, például a prosztatában és a herékben.

A nők számára a stressz befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Rendszertelen, nehezebb vagy fájdalmasabb időszakokhoz vezethet. A krónikus stressz fokozhatja a menopauza fizikai tüneteit is.

Milyen okai vannak a gátolt szexuális vágynak? »

Immunrendszer

A stressz stimulálja az immunrendszert, ami plusz lehet az azonnali helyzetekben. Ez a stimuláció segíthet elkerülni a fertőzéseket és gyógyítani a sebeket. De idővel a stresszhormonok gyengítik az immunrendszert, és csökkentik a szervezet reakcióját a külföldi betolakodókra. A krónikus stressz alatt álló emberek hajlamosabbak az olyan vírusos megbetegedésekre, mint az influenza és a nátha, valamint más fertőzésekre. A stressz növelheti azt az időt is, amely egy betegség vagy sérülés után felépül.

Olvassa tovább: Tudjon meg tippeket a stressz kezeléséről »

Növények, mint orvostudomány: Barkács keserű stressz