Embolikus stroke

Tartalom

• Mi az embolikus stroke?
• Mi okozza az embolikus stroke-ot?
• Melyek az embolikus stroke tünetei?
• Gyakori tünetek
• Izom tünetek
• Kognitív tünetek
• Egyéb tünetek
• Mi a teendő, ha valaki stroke-ot szenved?
• Hogyan diagnosztizálják és kezelik az embolikus stroke-ot?
• Mi vesz részt az embolikus stroke-ból való gyógyulásban?
• Milyen szövődmények kapcsolódhatnak az embolikus stroke-hoz?
• Milyen hosszú távú kilátások az embolikus stroke-ban szenvedő emberekre?
• Melyek az embolikus stroke kockázati tényezői?
• Mit tehetek a stroke megelőzésére?

Mi az embolikus stroke?

Embolikus stroke akkor fordul elő, amikor a test más részén kialakult vérrög meglazul, és a véráramon keresztül az agyba jut. Amikor a vérrög artériában fekszik és blokkolja a vér áramlását, ez stroke-ot okoz.

Ez egy típusú ischaemiás stroke. Ischaemiás stroke akkor fordulhat elő, ha az agy artériája elzáródik. Az agy a közeli artériákra támaszkodva vért hoz a szívből és a tüdőből. Ez a véráram lehetővé teszi az oxigén és a tápanyagok elérését az agyba.

Ha az egyik artéria elzáródik, az agy nem tudja előállítani a működéséhez szükséges energiát. Ezek az agysejtek elhalnak, ha az elzáródás néhány percnél tovább tart.

Mi okozza az embolikus stroke-ot?

Az embolikus stroke-hoz vezető vérrögök bárhol kialakulhatnak. Általában a mellkas és a nyak felső szívéből vagy artériájából származnak.

A felszabadulás után a vérrög áthalad a véráramban az agyba. Amikor belép egy olyan véredénybe, amely túl kicsi ahhoz, hogy áthaladjon, az alvadék beragad a helyére. Ez blokkolja a vér áramlását az agyba.

Ezeket az elzáródásokat emboli-nak nevezzük. Lehetnek légbuborékokból, zsírgömbökből vagy artériás falból származó plakkból. Az emboliót rendellenes szívverés is okozhatja. Ezt pitvarfibrillációnak nevezik. Ha a szív nem verte hatékonyan, a vér összegyűlését és alvadását okozhatja.

Melyek az embolikus stroke tünetei?

A stroke hirtelen, gyakran figyelmeztetés nélkül történik. Amikor a tünetek előfordulnak, attól függően változnak, hogy az agy mely részét érinti.

Gyakori tünetek

A stroke leggyakoribb tünetei a következők:

• nehézségek a szavak beszédében vagy megértésében
• gyaloglás nehézségei
• zsibbadás az arc végén vagy mindkét oldalán
• átmeneti bénulás

Az emboliás stroke nem okoz egyedi tüneteket. A tünetek személyenként széles körben változhatnak, és agyvérzés és agyvérzés is lehet.

Izom tünetek

Az izomtünetek lehetnek:

• koordinációs nehézségek
• merev izmok
• gyengeség érzése a test egyik oldalán, vagy az egészben
• bénulás a test egyik oldalán

Kognitív tünetek

A kognitív tünetek a következőkből állhatnak:

• mentális zavartság
• a tudat megváltozott szintje, azaz lehet, hogy letargikusabb vagy
• vizuális agnoszia vagy képtelenség a látóvonal nagy részének felismerésére

Egyéb tünetek

Egyéb tünetek:

• homályos látás vagy vakság
• homályos beszéd
• szédülés
• halvány érzés
• nyelési nehézség
• hányinger
• álmosság

Ezek a tünetek általában hirtelen kezdődnek. Ha ezen tünetek bármelyikének határozott kezdetét észleli, azonnal hívja a 911-et vagy a helyi mentőszolgálatot. Felülvizsgálhatják a tüneteket és kezelést nyújthatnak.

Mi a teendő, ha valaki stroke-ot szenved?

Egy egyszerű rövidítés segít meghatározni, hogy valakinek van-e stroke. Ha úgy gondolja, hogy valaki stroke-ot tapasztal, akkor gyorsan kell cselekednie.

Hogyan diagnosztizálják és kezelik az embolikus stroke-ot?

Az embolikus stroke életveszélyes állapot. Minden második számít. Az agy véráramát a lehető leggyorsabban helyre kell állítani. Orvosa ezt orális vagy intravénás vérrögtörést biztosító gyógyszerekkel is megteheti. Katétert is felhasználhatnak a drogok közvetlenül az agyába juttatásához vagy az alvadás eltávolításához.

2018-ban az American Heart Association (AHA) és az American Stroke Association (ASA) frissítette iránymutatásaikat a stroke kezelésére. Vérrögölő gyógyszereket legfeljebb 4,5 órával lehet beadni az első stroke tünetek után. A mechanikus vérrög eltávolítását, vagy más néven a mechanikus trombektómiát is meg lehet valósítani legfeljebb 24 órával az első stroke tünetei után.

Orvosa a következő képalkotó tesztek egyikét is felhasználhatja a stroke ellenőrzésére és kezelésére:

• CT vizsgálat. A CT-vizsgálat egy sor röntgenfelvételt használ a nyaki és az agyi erek részletesebb bemutatására.
• MRI. Ez teszteli a rádióhullámokat, hogy felismerje agyszövetét, amelyet agyvérzés vagy agyvérzés sérült.
• Nyaki ultrahang. Részletes képek segítségével ez a módszer a véráramlás megtekintésére és a nyaki artéria zsírlerakódásának ábrázolására.
• Cerebralangiogram. A teszt során egy katétert kell behelyezni egy kis bemetszésen keresztül a nyaki vagy a gerinc artériába. Innentől kezdve orvosa részletes képet készíthet a nyaki és agyi artériákról.
• Echocardiogram. Az echokardiogram hanghullámokkal határozza meg a vérrögök helyét, amelyek a szívedből az agyába utazhatnak.

Orvosa vérvizsgálatot is végezhet az alábbiak meghatározása érdekében:

• milyen gyorsan vérrögök
• hogy a kritikus vérkémiai vegyületek kiegyensúlyozatlanok-e
• a vércukorszintje
• ha fertőzése van

Ezeknek a tényezőknek a megismerése segíthet a kezelési terv megismerésében.

A további stroke elkerülése érdekében a sebész kinyithatja a plakk által szűkített artériákat. Ezt az eljárást carotis endarterektómiának nevezik. Orvosa stenteket is használhat az artéria nyitva tartására.

Mi vesz részt az embolikus stroke-ból való gyógyulásban?

A stroke válságának elmúltát követően a kezelés az erő visszaszerzése és az elveszített funkció helyreállítása körül forog. A speciális kezelések az agy érintett területétől és a károsodás mértékétől függnek.

Valószínűleg folyamatos járóbeteg-ellátásra, gyógyszeres kezelésre és szoros monitorozásra lesz szüksége egy ideig stroke után. Abban az esetben, ha nem tud gondoskodni magáról, lehet, hogy fekvőbeteg-rehabilitációs létesítmény vagy program van rendben.

Milyen szövődmények kapcsolódhatnak az embolikus stroke-hoz?

Agyvérzés tartós hatással lehet egészségére. A szövődmények súlyosságától és az agy érintett részétől függ, hogy bármilyen szövődményt tapasztal-e.

A gyakori szövődmények a következők:

• agyödéma vagy az agy duzzanata
• tüdőgyulladás
• húgyúti fertőzés (UTI)
• rohamok
• depresszió
• felfekvések
• végtag-összehúzódások vagy rövidített izmok, amelyek az érintett terület csökkent mozgásának következményei
• vállfájdalom
• mélyvénás trombózis (DVT) vagy vérrög a test belsejében, jellemzően a lábakban

A stroke a következő feltételekhez is vezethet:

• afázia, vagy nehéz beszélni és megérteni a beszédet
• hemiparézis, vagy nehézségek a test egyik oldalának mozgatásában
• féltekénti hiány vagy a test egyik oldalán tapasztalható nehézségek

Milyen hosszú távú kilátások az embolikus stroke-ban szenvedő emberekre?

Az agyvérzést követő életminősége a károsodás mértékétől függ. Ha elvesztette a funkcióját, akkor szakemberek csoportjával működhet együtt a helyreállítás érdekében.

A stroke megismétlődésének kockázata a stroke után azonnal legmagasabb. Idővel csökken. A 2011-es tanulmány becslései szerint a stroke-ban szenvedő emberek kb. 3% -a 30 napon belül újabb kimenetelű lesz. A kutatók további becslése szerint körülbelül 11 százalékuk egy éven belül újabb stroke-ot fog tapasztalni, és körülbelül 26 százalékuk öt éven belül újabb stroke-ot fog átélni.

A súlyos fogyatékosság, kóma vagy halál kockázata minden stroke-ban növekszik.

Melyek az embolikus stroke kockázati tényezői?

Az ischaemiás stroke kontrollálható kockázati tényezői a következők:

• magas vérnyomás
• magas koleszterin
• dohányzó
• elhízottság
• mozgáshiány
• drog használata

Néhány kockázati tényező önön kívül esik. Például az afro-amerikaiaknak általában nagyobb a stroke kockázata, mint a többi fajban. A férfiaknál nagyobb a stroke kockázata, mint a nőknél, bár a nők nagyobb valószínűséggel halnak meg a stroke-ból.

Azok az emberek, akiknek a családi kórtörténetében agyvérzés esett át, vagy akik korábban miniszterelük vannak, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A miniszterelmet átmeneti ischaemiás rohamnak (TIA) is ismertek.

Egyéb ellenőrizhetetlen kockázati tényezők a következők:

• 40 évesnél idősebb
• nemrégiben született
• autoimmun betegségek, például cukorbetegség vagy lupus
• szívbetegség
• szívszerkezeti hibák

Mit tehetek a stroke megelőzésére?

A kockázati szint ismerete segíthet megakadályozni a jövőbeni stroke-ot, különösen, ha egyéb megelőző intézkedéseket tesz.

Rendszeresen látogasson el orvosához, ha magas koleszterinszintje, cukorbetegsége vagy krónikus autoimmun betegsége van. Állapotának figyelemmel kísérése és az orvos ajánlásainak betartása elősegítheti vagy korlátozhatja a stroke lehetséges szövődményeit.

Az egészséges életmód követésével tovább akadályozhatja meg a stroke-ot:

• Fenntartani az egészséges súlyt.
• Egyél gyümölcs- és zöldséggazdag étrendet.
• Rendszeres testmozgás.
• Alkoholt csak mérsékelten szabad inni.
• Tartózkodjon az illegális drogfogyasztástól.