Labilis hipertónia
Tartalom
- Mi okozza a labilis hipertóniát?
- Melyek a labilis hipertónia tünetei?
- Labilis hipertónia vs. paroxizmális hipertónia
- Kezelési lehetőségek
- Megelőzés
- Bonyodalmak
- Outlook
Áttekintés
A labile azt jelenti, hogy könnyen megváltoztatható. A magas vérnyomás a magas vérnyomás másik kifejezése. A labilis hipertónia akkor fordul elő, amikor az ember vérnyomása ismételten vagy hirtelen normális értékről abnormálisan magasra változik. A labilis hipertónia általában stresszes helyzetekben fordul elő.
Normális, hogy a vérnyomása a nap folyamán kissé megváltozik. A fizikai aktivitás, a sóbevitel, a koffein, az alkohol, az alvás és az érzelmi stressz mind befolyásolhatja vérnyomását. Labilis hipertónia esetén a vérnyomás ezen ingadozásai sokkal nagyobbak a normálnál.
A magas vérnyomás vagy a magas vérnyomás meghatározása szerint 130/80 Hgmm és magasabb vérnyomás. Ez magában foglalja azokat a személyeket is, akiknek felső olvasása (szisztolés) 130 vagy annál magasabb, vagy bármely alsó olvasás (diasztolés) 80 vagy annál magasabb. A labilis hipertóniában szenvedők rövid ideig 130/80 Hgmm és magasabb vérnyomásmérést kapnak. Vérnyomásuk később visszatér a normális tartományba.
Mi okozza a labilis hipertóniát?
A labilis hipertóniát általában olyan helyzetek okozzák, amelyek szorongást vagy stresszt okoznak. Például az emberek szorongása a műtét előtt. Magas nátriumtartalmú ételek fogyasztása vagy sok koffein fogyasztása a vérnyomás átmeneti emelkedését is kiválthatja a normális szint fölé.
Van, akinek csak akkor fordul elő a vérnyomása, ha orvoshoz látogat, mert aggódik a látogatás miatt. A labilis hipertónia ezen formáját gyakran „fehér köpenyes magas vérnyomásnak” vagy „fehér köpeny szindrómának” nevezik.
Melyek a labilis hipertónia tünetei?
Nem mindenkinek jelentkeznek a labilis hipertónia fizikai tünetei.
Ha fizikai tünetei vannak, ezek a következők lehetnek:
- fejfájás
- szívdobogás
- öblítés
- fülcsengés (fülzúgás)
Labilis hipertónia vs. paroxizmális hipertónia
A labilis hipertónia és a paroxizmális hipertónia egyaránt olyan állapot, ahol a vérnyomás a normális és a magas szint között ingadozik.
A paroxizmális hipertóniát néha a labilis magas vérnyomás egyik típusának tekintik, de a két állapot között van néhány fő különbség:
Labilis hipertónia | Paroxizmális hipertónia |
általában érzelmi stresszes helyzetekben fordul elő | úgy tűnik, véletlenszerűen vagy kékből következik be, de úgy gondolják, hogy ezt egy múltbeli trauma miatti elfojtott érzelmek okozhatják |
lehetnek vagy nem lehetnek tünetei | általában szorongó tüneteket okoz, mint például fejfájás, gyengeség és a közvetlen haláltól való erős félelem |
A paroxizmális hipertónia esetek kis százalékát, kevesebb mint 100-at a mellékvese daganata okozza. Ezt a daganatot feokromocitómának nevezik.
Kezelési lehetőségek
A labilis hipertónia kezelésére nincsenek meghatározott kritériumok. Orvosa a nap folyamán figyelni fogja a vérnyomását, hogy lássa, milyen gyakran és milyen magasan ingadozik.
A vérnyomás kezelésére általában alkalmazott gyógyszerek, például a vízhajtók vagy az ACE-gátlók, nem biztos, hogy hatékonyak a labilis hipertónia kezelésében.
Ehelyett orvosa szükség szerint felírhat szorongás elleni gyógyszereket, amelyek segítenek kezelni az eseményekkel kapcsolatos szorongást és stresszt. A szorongásellenes gyógyszerek példái, amelyeket csak a szorongás rövid távú és szituációs kezelésére használnak, a következők:
- alprazolám (Xanax)
- klonazepám (Klonopin)
- diazepam (Valium)
- lorazepam (Ativan)
A napi gyógyszert igénylő szorongás hosszú távú kezelése magában foglalja az SSRI-ként ismert gyógyszereket, mint például a paroxetin (Paxil), a szertralin (Zoloft), az eszcitalopram (Lexapro) és a citalopram (Celexa).
A béta-blokkolók más típusú magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek. Ezek mind labilis, mind paroxysmalis magas vérnyomás esetén hasznosak lehetnek, mivel kölcsönhatásba lépnek a szimpatikus idegrendszerrel.
Ezekben az esetekben a béta-blokkolókat nem a vérnyomás csökkentésére, hanem az ezen állapotokkal járó tünetek, például kipirulás, palpitáció vagy fejfájás csökkentésére használják. Gyakran használják szorongás elleni kezelésekkel kombinálva. Az ilyen állapotokra általánosan használt béta-blokkolók példái a következők:
- atenolol (Tenormin)
- bizoprolol (Zebeta)
- nadolol (Corgard)
- betaxolol (Kerlone)
Ha műtét vagy orvosi beavatkozás előtt labilis hipertóniát tapasztal, ezek a gyógyszerek nem sokkal az eljárás előtt is beadhatók Önnek.
Előfordulhat, hogy pontos vérnyomásmérőt kell vásárolnia, hogy rendszeresen ellenőrizze a vérnyomását otthon. Megtalálhat egyet az orvosi cikkek boltjában vagy egy helyi gyógyszertárban. Kérjen segítséget bolti munkatársától vagy gyógyszerészétől a megfelelő gép megtalálásához, hogy pontos mérést kapjon. Itt van egy útmutató az otthoni vérnyomás ellenőrzéséhez.
Nem ajánlott minden nap ellenőrizni a vérnyomását, mivel ez több szorongást okozhat a vérnyomása miatt, és súlyosbíthatja a problémát.
Megelőzés
A labilis hipertónia jövőbeli epizódjainak megelőzése érdekében kipróbálhatja a következőket:
- leszokni a dohányzásról
- korlátozza a sóbevitelt
- korlátozza a koffeint
- kerülje az alkoholt
- kezelni a stressz szintjét; a testmozgás, a meditáció, a mély légzés, a jóga vagy a masszázs mind bizonyítottan stresszcsökkentő technika
- szedjen szorongásgátlót vagy más orvosság által előírt gyógyszereket és kezeléseket
Az orvosi rendelőben érdemes megfontolnia egy ideig a pihenést és a mély légzést, mielőtt megmérnék a vérnyomását.
Bonyodalmak
A vérnyomás átmeneti emelkedése megterhelheti a szívét és más szerveit. Ha ezek az átmeneti vérnyomáscsökkenések gyakran előfordulnak, az károsíthatja a vesét, az ereket, a szemet és a szívet.
A vérnyomás ingadozása különösen veszélyes lehet azoknak az embereknek, akiknek már fennálló szív- vagy érrendszeri állapota van, például angina, agyi aneurizma vagy aorta aneurizma.
A múltban a szakértők úgy vélték, hogy a labilis hipertónia nem hordoz annyi aggodalmat, mint a tartós vagy "fix" hipertónia. Újabban kiderült, hogy a kezeletlen labilis hipertónia minden ok miatt nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségek és a halál szempontjából, mint azok, akik.
A szívbetegséggel együtt más vizsgálatok azt találták, hogy a kezeletlen labilis hipertóniában szenvedő emberek fokozottan veszélyeztetettek:
- vesekárosodás
- TIA (átmeneti iszkémiás roham)
- stroke
Outlook
A labilis hipertónia általában nem okoz azonnal súlyos problémákat. A vérnyomás a stresszes esemény után általában rövid időn belül visszatér a normális szintre.
A kutatók most úgy vélik, hogy a kezeletlen labilis hipertónia később problémákat okozhat. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy idővel növelheti az ember stroke, szívroham, egyéb szívproblémák és egyéb szervkárosodások kockázatát, ha nem kezelik.
Mivel a labilis hipertóniát általában szorongás váltja ki, fontos, hogy a szorongását gyógyszerekkel vagy relaxációs technikákkal kezelje a jövőbeni vagy folyamatban lévő epizódok megelőzése érdekében.