Mi okozza a láb remegését (remegés)?

Tartalom

• 1. Nyugtalan láb szindróma (RLS)
• 2. Genetika
• 3. Koncentráció
• 4. Unalom
• 5. Szorongás
• 6. Koffein és egyéb stimulánsok
• 7. Alkohol
• 8. Gyógyszeres kezelés
• 9. Pajzsmirigy túlműködés
• 10. ADHD
• 11. Parkinson-kór
• 12. Szklerózis multiplex (MS)
• 13. Idegkárosodás
• A remegés típusai
• Kezelési lehetőségek
• Mikor keresse fel orvosát

Ez aggodalomra ad okot?

Az ellenőrizetlen remegést a lábadban remegésnek nevezzük. A remegés nem mindig okoz aggodalmat. Néha egyszerűen átmeneti válasz valamire, ami stresszt okoz, vagy nincs nyilvánvaló oka.

Amikor egy állapot remegést okoz, általában más tünetei vannak. Íme, mire figyeljen és mikor keresse fel orvosát.

1. Nyugtalan láb szindróma (RLS)

A remegés RLS-nek érezheti magát. A két feltétel nem azonos, de lehetséges, hogy remegés és RLS együtt legyen.

A remegés egyszerűen megremeg a lábában vagy más testrészében. Az érintett végtag mozgatása nem enyhíti a remegést.

Ezzel szemben az RLS kontrollálhatatlan késztetést érez a lábak mozgatására. Gyakran éjszaka támad ez az érzés, és elrabolhatja az alvást.

A remegés mellett az RLS mászó, lüktető vagy viszkető érzést okoz a lábadban. Mozgással enyhítheti a rángatózó érzést.

2. Genetika

Az esszenciális remegésnek nevezett rázás átadható a családokon keresztül. Ha anyjának vagy apjának olyan génmutációja van, amely esszenciális remegést okoz, akkor nagy eséllyel kapja meg ezt a körülményt az élet későbbi szakaszaiban.

Az esszenciális remegés általában a kezeket és a karokat érinti. Ritkábban a lábak is remeghetnek.

A tudósok még nem fedezték fel, mely gének okoznak esszenciális remegést. Úgy vélik, néhány genetikai mutáció és a környezeti expozíció kombinációja növelheti ennek az állapotnak a kialakulásának kockázatát.

3. Koncentráció

Vannak, akik tudat alatt ugrálnak a lábukon vagy a lábukon, miközben egy feladatra összpontosítanak - és ez valóban hasznos célt szolgálhat.

Figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben (ADHD) szenvedő gyermekek kutatása arra utal, hogy az ismétlődő mozgások javítják a koncentrációt és a figyelmet.

A rázás segíthet elterelni az agy unalmas részét. Ha az agyadnak ez a része elfoglalt, a többi agyad összpontosíthat a feladatra.

4. Unalom

A láb remegése azt is jelezheti, hogy unatkozik. A remegés felszabadítja a feszültséget, amely felhalmozódik, amikor kénytelen végigülni egy hosszú előadást vagy egy unalmas találkozót.

Az állandó pattogás a lábadban szintén motorikus tényező lehet. A tikok ellenőrizhetetlen, gyors mozdulatok, amelyek megkönnyebbülés érzetét kelti.

Néhány tik átmeneti. Mások egy olyan krónikus rendellenesség jelei lehetnek, mint a Tourette-szindróma, amely magában foglalja az énekhangokat is.

5. Szorongás

Amikor szorong, a teste harc vagy menekülési módba lép. A szíved extra vért pumpál az izmaidba, felkészítve őket arra, hogy fussanak vagy vegyenek részt. A lélegzeted gyorsabban jön, és az elméd éberebbé válik.

Az adrenalinhoz hasonló hormonok táplálják a harc vagy menekülés reakcióját. Ezek a hormonok reszketővé és idegessé is tehetnek.

A remegés mellett a szorongás olyan tüneteket válthat ki, mint:

• dobogó szív
• hányinger
• bizonytalan légzés
• izzadás vagy hidegrázás
• szédülés
• a közelgő veszély érzése
• általános gyengeség

6. Koffein és egyéb stimulánsok

A koffein stimuláns. Egy csésze kávé reggel felébresztheti, és éberebbnek érzi magát. De a túl sok ivás ideges lehet.

Az ajánlott koffeinmennyiség napi 400 milligramm. Ez három vagy négy csésze kávéval egyenértékű.

Az amfetaminoknak nevezett stimulánsok mellékhatásként remegést is okoznak. Egyes stimulánsok az ADHD-t és a narkolepsziát kezelik. Másokat illegálisan értékesítenek és szabadidős célokra használnak.

A koffein vagy a stimulánsok túlterhelésének egyéb tünetei a következők:

• gyors szívverés
• álmatlanság
• nyugtalanság
• szédülés
• izzadó

7. Alkohol

Az alkoholfogyasztás megváltoztatja a dopamin és más vegyi anyagok szintjét az agyban.

Idővel az agyad hozzászokik ezekhez a változásokhoz, és toleránsabb az alkohol hatásaival szemben. Ezért azoknak az embereknek, akik erősen isznak, egyre nagyobb mennyiségű alkoholt kell fogyasztaniuk, hogy azonos hatásokat érjenek el.

Ha valaki, aki erősen iszik, hirtelen abbahagyja az alkohol használatát, elvonási tünetei alakulhatnak ki. A remegés az elvonás egyik tünete.

Az alkoholelvonás egyéb tünetei a következők:

• hányinger
• hányás
• szorongás
• fejfájás
• gyors szívverés
• ingerlékenység
• zavar
• álmatlanság
• rémálmok
• hallucinációk
• rohamok

Ha Önnek vagy ismerősének súlyos alkoholelvonási tünetei vannak, forduljon orvoshoz.

8. Gyógyszeres kezelés

A remegés olyan gyógyszerek mellékhatása, amelyek befolyásolják az idegrendszert és az izmokat.

Azok a gyógyszerek, amelyekről ismert, hogy remegést okoznak:

• asztma hörgőtágító gyógyszerek
• antidepresszánsok, például szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k)
• neuroleptikumoknak nevezett antipszichotikus gyógyszerek
• bipoláris rendellenesség gyógyszerek, például lítium
• reflux gyógyszerek, például metoklopramid (Reglan)
• kortikoszteroidok
• epinefrin és noradrenalin
• fogyókúrás gyógyszerek
• pajzsmirigy gyógyszerek (ha túl sokat szed)
• antiseizure gyógyszerek, például divalproex-nátrium (Depakote) és valproinsav (Depakene)

A gyógyszer abbahagyásával a remegést is le kell állítani. Soha ne hagyja abba az előírt gyógyszereket az orvos jóváhagyása nélkül.

Orvosa elmagyarázhatja, hogyan szabadulhat le a gyógyszerről, ha szükséges, és felírhat egy alternatív gyógyszert.

9. Pajzsmirigy túlműködés

A túlműködő pajzsmirigy (hyperthyreosis) remegést okozhat. A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek szabályozzák a szervezet anyagcseréjét. Túl sok ilyen hormon a szervezetet túlhajtásra készteti.

Egyéb tünetek a következők:

• gyors szívverés
• fokozott étvágy
• szorongás
• fogyás
• hőérzékenység
• a menstruációs periódusok változásai
• álmatlanság

10. ADHD

Az ADHD olyan agyi rendellenesség, amely megnehezíti a helyben ülést és a odafigyelést. Az ebben az állapotban szenvedőknek a három tünettípus közül egy vagy több van:

• gond a figyelemben (figyelmetlenség)
• gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás)
• túlműködés (hiperaktivitás)

A rázás a hiperaktivitás tünete. A hiperaktív emberek:

• problémái vannak a helyben üléssel vagy a sorra várással
• sokat szaladgálni
• beszélj folyamatosan

11. Parkinson-kór

A Parkinson-kór agyi betegség, amely befolyásolja a mozgást. A kémiai dopamint termelő idegsejtek károsodása okozza. A dopamin általában gördülékennyé és összehangoltabbá teszi a mozgásokat.

A kéz, a kar, a láb vagy a fej rázása a Parkinson-kór egyik gyakori tünete.

Egyéb tünetek a következők:

• lelassult a járás és más mozgások
• a karok és a lábak merevsége
• károsodott egyensúly
• gyenge koordináció
• rágási és nyelési nehézségek
• beszédhiba

12. Szklerózis multiplex (MS)

Az SM olyan betegség, amely károsítja az agy és a gerincvelő idegeinek védőburkolatát. Ezen idegek károsodása megszakítja az üzenetek továbbítását az agyba és a testbe.

Melyik SM tünetei vannak, attól függ, hogy mely idegek sérültek. Az izommozgást szabályozó idegek károsodása (motoros idegek) remegést okozhat.

Egyéb tünetek lehetnek:

• zsibbadás vagy gyengeség a test egyik oldalán
• kettős látás
• látásvesztés
• bizsergés vagy áramütés
• fáradtság
• szédülés
• elmosódott beszéd
• hólyag- vagy bélproblémák

13. Idegkárosodás

Az izommozgást szabályozó idegek károsodása megrázhat. Számos állapot okozhat idegkárosodást, többek között:

• cukorbetegség
• KISASSZONY
• daganatok
• sérülések

Az idegkárosodás egyéb tünetei a következők:

• fájdalom
• zsibbadtság
• tű és tű vagy bizsergő érzés
• égő

A remegés típusai

Az orvosok a remegést okuk és osztályozásuk szerint osztályozzák.

• Alapvető remegés. Ez az egyik leggyakoribb mozgászavar. A remegés általában a karokat és a kezeket érinti, de a test bármely része megrázhat.
• Dystonic remegés. Ez a remegés a dystóniában szenvedőket érinti, olyan állapotban, amikor az agy hibás üzenetei az izmok túlreagálását okozzák. A tünetek a remegéstől a szokatlan testtartásokig terjednek.
• Agyi remegés. Ezek a remegések lassú mozdulatokkal járnak a test egyik oldalán. A remegés azután kezdődik, hogy elindítasz egy mozgást, például kezet fogsz valakivel. A kisagy remegését agyvérzés, daganat vagy más olyan állapot okozza, amely károsítja a kisagyat.
• Pszichogén remegés. Ez a fajta remegés hirtelen kezdődik, gyakran stresszes időszakokban. Általában a karokat és a lábakat érinti, de bármely testrészre hatással lehet.
• Élettani remegés. Mindenki meginog egy kicsit, ha mozog, vagy egy pózban marad egy ideig. Ezek a mozgások teljesen normálisak, és általában túl kicsik ahhoz, hogy észrevegyék őket.
• Parkinsoni remegés. A remegés a Parkinson-kór tünete. A remegés nyugalmi állapotban kezdődik. Csak a test egyik oldalát érintheti.
• Ortosztatikus remegés. Az ortosztatikus remegésben szenvedők nagyon gyorsan megrázzák a lábukat, amikor felállnak. A leülés enyhíti a remegést.

Kezelési lehetőségek

Egyes remegések átmeneti jellegűek és nincsenek összefüggésben a mögöttes állapottal. Ezek a remegések általában nem igényelnek kezelést.

Ha a remegés továbbra is fennáll, vagy ha más tüneteket tapasztal, akkor az összefügghet egy mögöttes állapottal. Ebben az esetben a kezelés attól függ, hogy milyen állapot okozza a remegést.

Orvosa javasolhatja:

• A stresszkezelési technikák gyakorlása. A mély légzés, a progresszív izomlazítás és a meditáció segíthet a stressz és szorongás remegésének ellenőrzésében.
• A kiváltó tényezők elkerülése. Ha a koffein elindítja a remegést, a kávé, tea, üdítők, csokoládé, valamint az azt tartalmazó egyéb ételek és italok kerülése megállíthatja ezt a tünetet.
• Masszázs. A masszázs segíthet a stressz enyhítésében. A kutatás azt is sugallja, hogy segíthet a remegés kezelésében az esszenciális remegés és.
• Nyújtás. A jóga - egy olyan edzésprogram, amely egyesíti a mély légzést a nyújtásokkal és a pózokkal - segíthet a Parkinson-kóros betegek remegésének ellenőrzésében.
• Gyógyszer. Az alapbetegség kezelése, vagy olyan gyógyszerek szedése, mint antiseizure gyógyszer, béta-blokkoló vagy nyugtató segíthet a remegés csillapításában.
• Sebészet. Ha más kezelések nem működnek, orvosa javasolhat mély agyi stimulációt vagy más műtétet a remegés enyhítésére.

Mikor keresse fel orvosát

Az alkalmi lábrázás valószínűleg nem okoz aggodalmat. De ha a remegés állandó és zavarja a mindennapi életet, keresse fel orvosát.

Akkor is keresse fel orvosát, ha a fenti tünetek bármelyike ​​a rázás mellett jelentkezik:

• zavar
• nehéz állni vagy járni
• a hólyag vagy a belek kontrollálása
• szédülés
• látásvesztés
• hirtelen és megmagyarázhatatlan fogyás