May-Thurner-szindróma

Tartalom

• Melyek a May-Thurner-szindróma tünetei?
• Milyen okai és kockázati tényezői vannak a May-Thurner-szindrómának?
• Hogyan diagnosztizálják?
• Hogyan kezelik a May-Thurner-szindrómát?
• May-Thurner-szindróma kezelése
• A DVT kezelése
• Milyen szövődmények társulnak a May-Thurner-szindrómához?
• Milyen a gyógyulás a műtét után?
• May-Thurner szindrómával él

Mi a May-Thurner-szindróma?

A May-Thurner-szindróma olyan állapot, amely miatt a bal csípő vénája a medencéjében összeszűkül a jobb csípő artéria nyomása miatt.

Más néven:

• iliac véna kompressziós szindróma
• iliocaval kompressziós szindróma
• Cockett-szindróma

A bal csípő vénája a bal lábad fő vénája. Úgy működik, hogy vért visz vissza a szívébe. A jobb iliac artéria a jobb artéria fő artériája. Vért juttat a jobb lábadhoz.

A jobb iliac artéria néha a bal csípő vénája tetején nyugodhat, nyomást és May-Thurner szindrómát okozva. Ez a bal csípővénára nehezedő nyomás a vér rendellenes áramlását okozhatja, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Melyek a May-Thurner-szindróma tünetei?

A May-Thurner-szindrómában szenvedő emberek többségének semmilyen tünete nem tapasztalható, hacsak nem okoz mélyvénás trombózist (DVT).

Mivel azonban a May-Thurner-szindróma megnehezítheti a vér visszatérését a szívedbe, egyesek DVT nélkül is tapasztalhatnak tüneteket.

Ezek a tünetek főleg a bal lábon jelentkeznek, és a következők lehetnek:

• lábfájdalom
• lábdagadás
• a láb nehézségének érzése
• lábfájás járással (vénás claudication)
• a bőr elszíneződése
• lábszárfekélyek
• megnagyobbodott vénák a lábában

A DVT olyan vérrög, amely lelassíthatja vagy blokkolhatja a véráramlást a vénában.

A DVT tünetei a következők:

• lábfájdalom
• gyengédség vagy lüktető láb
• olyan bőr, amely elszíneződött, vörös vagy tapintásúnak érzi magát
• a láb duzzanata
• a láb nehézségének érzése
• megnagyobbodott vénák a lábában

A nőknél kismedencei torlódás szindróma alakul ki. A kismedencei torlódás szindróma fő tünete a kismedencei fájdalom.

Milyen okai és kockázati tényezői vannak a May-Thurner-szindrómának?

A May-Thurner-szindrómát a jobb csípőartéria okozza, amely a medence bal csípővénáján van, és nyomást gyakorol rá. Az egészségügyi szolgáltatók nem tudják, miért történik ez.

Nehéz tudni, hány embernek van May-Thurner-szindróma, mert általában nincsenek tünetei. Egy 2015-ös tanulmány szerint azonban becslések szerint azok, akiknél a DVT kialakul, May-Thurner-szindrómának tulajdoníthatják.

Egy 2018-as tanulmány szerint a nőknél a May-Thurner-szindróma fordul elő a férfiakhoz képest. Ezenkívül a May-Thurner-szindróma legtöbb esete 20 és 40 év közötti egyéneknél fordul elő egy 2013-as esetjelentés és áttekintés szerint.

A kockázati tényezők, amelyek növelhetik a DVT kockázatát a May-Thurner-szindrómában szenvedőknél, a következők:

• elhúzódó inaktivitás
• terhesség
• sebészet
• kiszáradás
• fertőzés
• rák
• fogamzásgátló tabletták használata

Hogyan diagnosztizálják?

A May-Thurner-szindróma tüneteinek hiánya megnehezítheti az egészségügyi szolgáltatók diagnosztizálását. Az egészségügyi szolgáltató azzal kezdi, hogy kéri a kórtörténetét és fizikai vizsgálatot végez.

Egészségügyi szolgáltatója képalkotó teszteket használ a bal csípő vénájának szűkülésének elősegítésére. Vagy nem invazív, vagy invazív megközelítés alkalmazható.

Néhány példa a képalkotó vizsgálatokra, amelyeket az egészségügyi szolgáltató végezhet:

Nem invazív tesztek:

• ultrahang
• CT vizsgálat
• MRI vizsgálat
• venogram

Invazív tesztek:

• katéter alapú venogram
• intravaszkuláris ultrahang, amely katéter segítségével ultrahangot végez az ér belsejéből

Hogyan kezelik a May-Thurner-szindrómát?

Nem mindenki tudja, akinek May-Thurner-szindróma van, hogy tudja. Az állapot azonban kezelést igényelhet, ha tüneteket kezd produkálni.

Fontos tudni, hogy a May-Thurner-szindróma előfordulhat DVT nélkül.

A bal csípő vénájának szűkülésével járó véráramlás csökkenése olyan tüneteket okozhat, mint:

• fájdalom
• duzzanat
• lábszárfekélyek

May-Thurner-szindróma kezelése

A May-Thurner-szindróma kezelése a bal csípő vénában a véráramlás javítására összpontosít. Ez a kezelési módszer nemcsak a tünetek enyhítésében segít, hanem csökkentheti a DVT kialakulásának kockázatát is.

Ezt néhány módon lehet megvalósítani:

• Angioplasztika és sztentelés: Egy kis katétert, amelynek csúcsán lufi van, behelyezzük a vénába. A ballont felfújják, hogy kinyissa az eret. Stentnek nevezett kis hálós csövet helyezünk a véna nyitva tartására. A ballont leeresztik és eltávolítják, de a stent a helyén marad.
• Bypass műtét: A vért a véna összenyomott része körül bypass graft segítségével irányítják át.
• A jobb csípőartér újrapozícionálása: A jobb csípő artéria a bal csípő véna mögött mozog, ezért nem gyakorol nyomást rá. Bizonyos esetekben szövetet lehet elhelyezni a bal iliac véna és a jobb artéria között a nyomás enyhítésére.

A DVT kezelése

Ha May-Thurner-szindróma miatt DVT-je van, egészségügyi szolgáltatója a következő kezeléseket is igénybe veheti:

• Vérhigítók: A vérhígítók segíthetnek a vérrögképződés megelőzésében.
• Alvadéktörő gyógyszerek: Ha a vérhígítók nem elegendőek, a vérrög lebontó gyógyszereket katéteren keresztül lehet beadni, hogy elősegítsék az alvadék felbomlását. Néhány órától néhány napig tarthat az alvadék feloldódása.
• Vena cava szűrő: A vena cava szűrő segít megakadályozni a vérrögök átjutását a tüdejébe. Katétert helyeznek a nyak vagy az ágyék vénájába, majd az alsó vena cava-ba. A szűrő elkapja az alvadékokat, így nem érik el a tüdejét. Nem akadályozhatja meg az új vérrögök kialakulását.

Milyen szövődmények társulnak a May-Thurner-szindrómához?

A DVT a May-Thurner-szindróma által okozott fő komplikáció, de saját szövődményei is lehetnek. Amikor a vérrög felszabadul a lábában, az a véráramon keresztül haladhat. Ha eljut a tüdejébe, akkor a tüdőembólia néven ismert elzáródást okozhat.

Ez életveszélyes állapot lehet, amely sürgősségi orvosi kezelést igényel.

Azonnal kérjen segítséget, ha tapasztalja:

• légszomj
• mellkasi fájdalom
• vér és nyálka keverékének felköhögése

Milyen a gyógyulás a műtét után?

A May-Thurner-szindrómához kapcsolódó műtétek egy részét járóbeteg-alapon végzik, ami azt jelenti, hogy ugyanazon a napon hazamehet, miután megvan. Néhány naptól egy hétig képesnek kell lennie visszatérni a szokásos tevékenységekhez.

A jobban érintett bypass műtét után némi fájdalmat okozhat. A teljes gyógyuláshoz több hét vagy néhány hónap is eltarthat.

Egészségügyi szolgáltatója utasítja Önt arra, hogy milyen gyakran kell nyomon követnie. Ha stentje van, akkor körülbelül egy héttel a műtét után ultrahangvizsgálatra lehet szüksége, ezt követően pedig időszakos ellenőrzésre.

May-Thurner szindrómával él

Sok May-Thurner-szindrómás ember éli át az életet anélkül, hogy valaha is tudná, hogy van. Ha DVT-t okoz, számos hatékony kezelési lehetőség létezik. Fontos megbizonyosodnia arról, hogy ismeri a tüdőembólia jeleit, így azonnali segítséget kaphat.

Ha krónikus tünetei vannak a May-Thurner szindrómának, beszéljen orvosával az aggodalmakról. Szorosan együtt tudnak működni Önnel az állapotának diagnosztizálásában, és tanácsot adnak kezelésének és kezelésének legjobb módjairól.