Mit kell tudni a félénkségről

Tartalom

• Áttekintés
• A szégyenlőség típusai
• Melyek a félénkség okai?
• Mit kell keresni
• Hogyan diagnosztizálják a szégyenlőséget?
• Hogyan kezelik a szégyenlőséget?
• A szégyenlőség megakadályozása

Áttekintés

A szégyenlőség más emberek által okozott félelem vagy kellemetlenség érzése, különösen új helyzetekben vagy idegenek körében. Ez egy öntudat kellemetlen érzése - félelem attól, amit egyesek szerint mások gondolkodnak.

Ez a félelem gátolhatja az ember képességét arra, hogy tegyen vagy mondjon, amit akar. Ez megakadályozhatja az egészséges kapcsolatok kialakulását is.

A szégyenlőség gyakran az alacsony önértékeléshez kapcsolódik. Ez a társadalmi szorongás egyik oka lehet.

A szégyenlőség típusai

A szégyenlőség erőssége változhat. Sok ember enyhén érzékeli a kellemetlen érzéseket, amelyek könnyen leküzdhetők. Mások a társadalmi helyzetektől való szélsőséges félelmet érezik, és ez a félelem csorbító lehet. A gátlás, a társadalmi tevékenységekből való kilépés, a szorongás és a depresszió a szégyenlőségből származhat.

A szégyenesség a viselkedés széles spektrumát foglalja magában. Normális, hogy a gyermekek néha félénknek érzik magukat új helyzetekben. A szégyenesség észlelése kulturális is lehet.

Egyes kultúrák, mint például az Egyesült Államokban sok, általában negatívan tekintik ezt. Mások, például egyes ázsiai kultúrák, inkább pozitívan tekintik a szégyenlőséget.

Melyek a félénkség okai?

A csecsemők kb. 15% -a szégyenlős hajlammal születik. A kutatások kimutatták a félénk emberek agyában a biológiai különbségeket.

A félénkség hajlandóságát azonban a társadalmi tapasztalatok is befolyásolják. Úgy gondolják, hogy a legtöbb félénk gyermekeknek a szülőkkel való interakció miatt szégyenlőség alakul ki.

Az autoritárius vagy túlvédõ szülõk szégyenteljesíthetik gyermekeiket. Azoknak a gyermekeknek, akiknek nem szabad megtapasztalniuk a dolgokat, nehézségekbe ütközhetnek a szociális készségek fejlesztése.

A gyermekek nevelésének meleg, gondozó megközelítése általában azt eredményezi, hogy a gyerekek kényelmesebbé válnak mások körül.

Az iskolák, szomszédságok, közösségek és kultúra mind formálják a gyermeket. A gyermekek által ezekben a hálózatokban létesített kapcsolatok hozzájárulnak fejlődésükhöz. A szégyenlős szülőkkel rendelkező gyermekek ezt a viselkedést követik.

Felnőttekben a rendkívül kritikus munkakörnyezet és a nyilvános megaláztatás félénkséget okozhat.

Mit kell keresni

Nem minden olyan gyermek, aki egyedül játszik boldogan, félénk. A félelem és a szorongás a szégyenlőség elemei.

Az egyik első jele annak, hogy a gyermek félénysége aggodalomra ad okot, az, hogy soha nem akarnak elhagyni szüleik oldalát.

Azokat a gyermekeket, akiknek tanulmányaikban rosszul teljesítenek, vagy akik nehezen tudnak barátkozni, értékelni kell a szégyenlőség szempontjából. A zaklatás áldozataivá válnak a szégyenlőség kialakulásának kockázata.

Az állandóan nevetségessé vált gyermekek agresszív viselkedést mutathatnak, mint a szégyenesség túlkompenzációját. Azokat is, akik elhanyagolták, szintén veszélyben vannak.

Hogyan diagnosztizálják a szégyenlőséget?

Időnként a félénk gyermekeket nem diagnosztizálják és nem kezelik. Sok más érzelmi rendellenességgel ellentétben a szégyenlőség gyakran nem eredményezi azt, hogy a gyermek problémákat okoz. Gyakran nincsenek tantrumok vagy agresszív viselkedés a vörös zászlók emelése és a kezelés ösztönzése érdekében.

A Mentális Betegségek Nemzeti Szövetsége szerint a szorongás - amely több, mint a szégyenlőség - az Egyesült Államokban a 3–17 éves gyermekek kb. 7 százalékát érinti.

A terapeuták felbecsülhetik a gyermek félénkségét azáltal, hogy olyan tevékenységekbe vonják be őket, mint a karádok és a társasjátékok. Bábokat és babákat is használhatnak a gyermek felnyitásához.

Hogyan kezelik a szégyenlőséget?

A szélsőséges szégyenesség leküzdése elengedhetetlen az egészséges önértékelés kialakulásához. A szégyenlőség nehézségeket okozhat az iskolában és a kapcsolatok kialakításában.

A pszichoterápia segíthet a gyermekeknek megvetni a szégyenlőséget. Megtaníthatják őket társadalmi készségekre, a félénkség tudatára, valamint arra, hogy miként lehet megérteni, mikor a szégyenességük irracionális gondolkodás eredménye.

A relaxációs technikák, mint például a mély légzés, segíthetnek a gyermekeknek és a felnőtteknek megbirkózni a szorongással, amely a félénkség alapjául szolgálhat. A csoportterápia hasznos lehet a félénkségben szenvedő gyermekek és felnőttek számára is.

Hatékony kezelések vannak szorongással küzdő felnőttek számára, akiknek nehéz a napi tevékenységek befejezése. A súlyos szorongás azonban gyakran kezeletlen.

Ritka esetekben a gyógyszeres kezelés ideiglenesen enyhítheti a szégyenlőséget.

A szégyenlőség megakadályozása

A szégyenlőség megelőzése vagy kezelése érdekében a szülők és a gyámok segíthetnek a gyermekeknek a következő készségek fejlesztésében:

• megbirkózni a változással
• düh kezelése
• humor használatával
• együttérzést mutatva
• magabiztos
• kedvesnek lenni
• segíteni másoknak
• titkok tartása

Mindezek a képességek segítenek a gyerekeknek abban, hogy kényelmesebbé váljanak társaik között.