Dadogás

Tartalom

• Összegzés
• Mi a dadogás?
• Mi okozza a dadogást?
• Kit fenyeget a dadogás?
• Hogyan diagnosztizálják a dadogást?
• Melyek a dadogás kezelései?

Összegzés

Mi a dadogás?

A dadogás beszédzavar. Megszakításokkal jár a beszédáramlásban. Ezeket a megszakításokat diszklúziónak nevezzük. Ez magában foglalhatja

• Hangok, szótagok vagy szavak ismétlése
• Nyújtson ki egy hangot
• Hirtelen megáll egy szótag vagy szó közepén

Néha a dadogás mellett lehet bólintás, gyors pislogás vagy remegő ajkak. A dadogás rosszabb lehet stresszes, izgatott vagy fáradt állapotban.

A dadogás frusztráló lehet, mert pontosan tudja, mit akar mondani, de nehézségei vannak a kimondásával. Megnehezítheti az emberekkel való kommunikációt. Ez problémákat okozhat az iskolában, a munkában és a kapcsolatokban.

Mi okozza a dadogást?

A dadogásnak két fő típusa van, és ezeknek különböző okai vannak:

• Fejlődési dadogás a gyakoribb típus. Kisgyermekeknél kezdődik, miközben még tanulnak beszéd- és nyelvtudást. Sok gyermek dadog, amikor először beszélni kezd. Legtöbbjük kinövi. De néhányan továbbra is akadoznak, a pontos ok nem ismert. Különbségek vannak a tovább dadogó emberek agyában. A genetika is szerepet játszhat, mivel ez a fajta dadogás a családokban is előfordulhat.
• Neurogén dadogás történhet, miután valakinek agyvérzése, fejsérülése vagy más típusú agyi sérülése van. A sérülés miatt az agynak nehézségei vannak a beszédben részt vevő agy különböző részeinek összehangolásában.

Kit fenyeget a dadogás?

A dadogás bárkit érinthet, de sokkal gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. A fiatalabb gyerekek dadognak leginkább. A dadogó gyermekek körülbelül 75% -a jobb lesz. A többiekben a dadogás folytathatja egész életüket.

Hogyan diagnosztizálják a dadogást?

A dadogást általában beszédnyelvi patológus diagnosztizálja. Ez egy egészségügyi szakember, aki képzett hang-, beszéd- és nyelvi zavarokkal küzdő emberek tesztelésére és kezelésére. Ha Ön vagy gyermeke akadozik, a rendszeres egészségügyi szolgáltató beutalót adhat Önnek egy beszédnyelvi patológushoz. Vagy bizonyos esetekben a gyermek tanára tehet beutalót.

A diagnózis felállításához a beszéd-nyelv patológusa megteszi

• Tekintse meg az esetelőzményeket, például mikor észlelték először a dadogást, milyen gyakran és milyen helyzetekben
• Hallgassa meg, ahogyan Ön vagy gyermeke beszél, és elemezze a dadogást
• Értékelje Ön vagy gyermeke beszéd- és nyelvi képességeit, beleértve a nyelv megértésének és használatának képességét
• Kérdezzen a dadogás hatásáról Önre vagy gyermeke életére
• Kérdezd meg, hogy a dadogás fut-e a családban?
• Fontolja meg, hogy egy gyermek mennyire valószínű, hogy kinövi

Melyek a dadogás kezelései?

Különböző kezelések segíthetnek a dadogásban. Ezek némelyike ​​segíthet egy embernek, de másnak nem. Együtt kell működnie a beszédnyelvű patológussal, hogy kitalálja az Ön vagy gyermeke számára a legjobb tervet.

A tervnek figyelembe kell vennie a dadogás mióta zajlik, és van-e egyéb beszéd- vagy nyelvi probléma. Egy gyermek esetében a tervnek figyelembe kell vennie gyermeke életkorát és azt is, hogy valószínűleg kinövi-e a dadogást.

A fiatalabb gyerekeknek nem biztos, hogy azonnal szükségük van terápiára. Szüleik és tanáraik olyan stratégiákat tanulhatnak meg, amelyek elősegítik a gyermek beszédgyakorlását. Ez segíthet néhány gyermeknek. Szülőként fontos, hogy nyugodt és nyugodt legyen, amikor gyermeke beszél. Ha gyermeke nyomást érez, az megnehezítheti a beszélgetést. A beszédnyelvű patológus valószínűleg rendszeresen ki akarja értékelni gyermekét, hogy megnézze, szükség van-e kezelésre.

A beszédterápia segíthet a gyerekeknek és a felnőtteknek a dadogás minimalizálásában. Egyes technikák magukban foglalják

• Lassabban beszélve
• A légzés ellenőrzése
• Fokozatosan dolgozzon az egy szótagú válaszoktól a hosszabb szavakig és az összetettebb mondatokig

A felnőttek számára az önsegítő csoportok segíthetnek források és támogatás megtalálásában, amikor szembesülnek a dadogás kihívásaival.

Vannak elektronikus eszközök, amelyek segítik a folyékonyságot, de további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy valóban hosszú távon segítenek-e. Néhány ember olyan gyógyszereket kipróbált, amelyek általában más egészségügyi problémákat kezelnek, például epilepsziát, szorongást vagy depressziót. De ezek a gyógyszerek nem engedélyezettek a dadogáshoz, és gyakran mellékhatásaik vannak.

NIH: Országos Süketség és Más Kommunikációs Zavarok Intézete

• 4 gyakori mítosz és tény a dadogásról