Mi a gondolati zavar?

Tartalom

• Mi a formális gondolkodási zavar?
• A gondolkodási folyamat rendellenességének típusai és tünetei
• Alogia
• Letiltás
• Körülményesség
• Csengő vagy csengő társulás
• Kisiklás
• Széthúzható beszéd
• Echolalia
• A gondolkodási zavar egyéb típusai
• Tudjuk, mi okozza a gondolkodási zavart?
• A gondolkodási folyamat rendellenességének kockázati tényezői
• Mikor kell orvoshoz fordulni
• Gondolatzavar teszt és diagnózis
• Rorschach inkblot teszt
• Gondolatzavar Index
• Gondolatzavar kezelése
• Gyógyszer
• Pszichoterápia
• Elvitel

Mi a formális gondolkodási zavar?

A gondolkodási zavar egy rendezetlen gondolkodásmód, amely rendellenes módon fejezi ki a nyelvet beszéd és írás során. Ez a skizofrénia egyik elsődleges tünete, de más mentális rendellenességekben, például mániában és depresszióban is jelen lehet.

A gondolati rendellenesség az egyik legnehezebben diagnosztizálható és kezelhető mentális rendellenesség, mivel sok embernek alkalmanként jelentkeznek gondolati zavar tünetei. Vannak, akik csak fáradt állapotban demonstrálhatják gondolati zavarukat.

A gondolkodási rendellenességnek több mint 20 altípusa van. Ebben a cikkben lebontjuk a leggyakoribb típusok tüneteit. Megvizsgáljuk a lehetséges kezelési lehetőségeket is, hogy segítsünk Önnek vagy ismerősének ennek a rendellenességnek a kezelésében.

A gondolkodási folyamat rendellenességének típusai és tünetei

A gondolkodási rendellenesség a tudományos szakirodalomban először akkor jelent meg, amikor először a skizofrénia tüneteként írták le. Laza meghatározása az ötletek szervezésének és feldolgozásának bármilyen zavara.

A gondolkodási rendellenességek mindegyik típusának egyedi tünetei vannak. Az ötletek összekapcsolhatóságának zavara azonban minden típusban fennáll.

Annak ellenére, hogy a legtöbb embernél időnként megjelenik a gondolkodási rendellenesség néhány tünete, a gondolkodási rendellenességet csak addig osztályozzák, amíg negatívan befolyásolja a kommunikáció képességét.

Ezek a gondolkodási rendellenességek leggyakoribb típusai:

Alogia

Az alogia, más néven beszédszegénységben szenvedők rövid és kidolgozatlan válaszokat adnak a kérdésekre. Az ilyen gondolkodási rendellenességgel rendelkező emberek ritkán beszélnek, hacsak nem kérik őket. Az alogia gyakran észlelhető demenciában vagy skizofréniában szenvedőknél.

Letiltás

A gondolat blokkoló emberek gyakran hirtelen félbeszakítják magukat a mondat közepén. Lehet, hogy néhány másodpercig vagy percig szünetel. Amikor újra beszélgetni kezdenek, gyakran megváltoztatják a beszélgetés témáját. A gondolat blokkolása gyakori a skizofréniában szenvedőknél.

Körülményesség

A közvetettséggel, más néven közvetett gondolkodással vagy közvetett beszéddel rendelkező emberek gyakran túlzott lényegtelen részleteket tartalmaznak beszédükben vagy írásukban. Fenntartják eredeti gondolatmenetüket, de sok felesleges részletet megadnak, mielőtt visszakanyarodnának a lényegükhöz.

Csengő vagy csengő társulás

Az a személy, akinek gondolkodási folyamata csörgedezik, a szó hangja, és nem a szó jelentése alapján dönt a szó mellett. Számíthatnak rímek, alliterációk vagy szójátékok használatára, és olyan mondatokat hozhatnak létre, amelyeknek nincs értelme. A gondolkodási folyamat csengése a mánia gyakori tünete.

Kisiklás

A kisiklással rendelkező személy csak félig kapcsolódó ötletek láncolatában beszél. Ötleteik gyakran egyre távolabb esnek a beszélgetés témájától. Például egy kisiklás gondolatzavarral küzdő ember átugorhat a nyulakról való beszédtől a fején lévő hajig a pulóveréig.

Széthúzható beszéd

A zavaró beszéd gondolatzavarban szenvedő személynek gondjai vannak egy téma fenntartásával. Gyorsan váltanak a témák között, és elterelik a figyelmüket a belső és külső ingerekről. Általában mániás embereknél tapasztalható.

Például valaki, akinek zavaró beszéde van, hirtelen megkérdezheti, hogy hol van a kalapja a mondat közepén, miközben elmondja a közelmúltbeli vakációról.

Echolalia

Az echolaliában szenvedők küzdenek a kommunikációért. Gyakran hangokat és szavakat ismételnek, ahelyett, hogy kifejeznék gondolataikat. Például egy kérdés megválaszolása helyett megismételhetik a kérdést.

A gondolkodási zavar egyéb típusai

A Johns Hopkins Pszichiátriai Útmutató 20 gondolatzavar-típust sorol fel. Ezek tartalmazzák:

• Parafázisos hiba: állandó szótévesztés vagy nyelvcsúszás
• Félbeszakított beszéd: szokatlan, túlságosan formális vagy elavult nyelvhasználat
• Kitartás: eszmék és szavak ismétléséhez vezet
• A gól elvesztése: probléma fenntartása a témában és képtelen eljutni a ponthoz
• Neologizmus: új szavak létrehozása
• Következetlenség: látszólag véletlenszerű szógyűjteményekben beszél, úgynevezett „szósaláta”

Tudjuk, mi okozza a gondolkodási zavart?

A gondolkodási zavar oka nem ismert. Gondolatzavar, de általában skizofréniában és más mentális egészségi állapotban szenvedőknél tapasztalható.

A skizofrénia oka szintén nem ismert, de úgy gondolják, hogy a biológiai, genetikai és környezeti tényezők mind hozzájárulhatnak.

A gondolkodási rendellenességeket lazán definiálják, és a tünetek széles skálán mozognak, ezért nehéz egyetlen kiváltó okot találni. A kutatók még mindig arról gondolkodnak, hogy mi vezethet a gondolati zavar tüneteihez.

Egyesek úgy vélik, hogy az agy nyelvvel kapcsolatos részeinek változásai okozhatják, míg mások szerint az agy általánosabb részeinek problémái okozhatják.

A gondolkodási folyamat rendellenességének kockázati tényezői

A gondolatzavar a skizofrénia és a pszichózis egyik meghatározó tünete. Az embereknél fokozott a gondolatzavar kialakulásának kockázata, ha:

• hangulati rendellenességek
• bipoláris zavar
• depresszió
• traumás agysérülés
• szorongás

Egy 2005-ös kutatás szerint az epilepsziában szenvedőknek nagyobb a kockázata a skizofrénia és a pszichózis kialakulásában, mint az általános népességben.

A kialakuló skizofrénia és más mentális rendellenességek, például depresszió, bipoláris rendellenesség és szorongásos rendellenességek traumás agysérülése.

A következő kockázati tényezők szintén kockázati tényezők lehetnek a skizofrénia, és kiterjesztve a gondolkodási rendellenességek:

• feszültség
• tudatmódosító szerek használata
• gyulladásos és autoimmun betegség
• mérgező vegyi anyagoknak való kitettség születés előtt

Mikor kell orvoshoz fordulni

Nem ritka, hogy az emberek alkalmanként demonstrálják a gondolati zavar tüneteit. Ha azonban ezek a tünetek elég gyakoriak vagy súlyosak ahhoz, hogy problémákat okozhassanak a kommunikációban, érdemes orvoshoz beszélni.

A gondolati rendellenesség a mentális rendellenesség tünete lehet. Számos mentális rendellenesség, például a skizofrénia progresszív, és kezelés nélkül nem javul. A mentális zavarokkal küzdő emberek azonban gyakran nincsenek tisztában tüneteikkel, és segítségre van szükségük egy családtagtól vagy baráttól.

Ha a skizofrénia bármely más tünetét észleli ismerősénél, érdemes arra biztatni őket, hogy forduljanak orvoshoz:

• téveszmék
• hallucinációk
• rendezetlen gondolkodás vagy beszéd
• a személyes higiénia elhanyagolása
• érzelem hiánya
• az arckifejezés hiánya
• kivonul a társadalmi életből

Gondolatzavar teszt és diagnózis

A gondolkodási zavar diagnosztizálásakor az orvosi szakember figyelembe veszi az ember intelligenciáját, kultúráját és végzettségét, hogy megnézze, következetlen-e.

Rorschach inkblot teszt

Ezt először Hermann Rorschach találta fel 1921-ben. A teszt 10 tintafoltból álló sorozatot használ fel a lehetséges gondolkodási zavar azonosítására.

A festékfoltok kétértelműek, és a páciens értelmezi ezeket. Az adminisztráló pszichológus ezután értelmezi a beteg válaszait a potenciálisan rendezetlen gondolkodás keresésére.

Gondolatzavar Index

Miután a beteget nyitott beszélgetésbe vonta, az orvos átírja a beszélgetést, és a gondolatzavar index segítségével pontozza.

A gondolatzavar-index, más néven Delta-index, az első szabványosított teszt a gondolkodási zavar azonosítására. Méri a potenciális gondolkodási zavarokat, és mérlegeli egyesek súlyosságát a nullától az egyikig terjedő skálán.

Gondolatzavar kezelése

A gondolatzavar kezelése a mögöttes egészségi állapotot célozza meg. A kezelés két fő típusa a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia.

Gyógyszer

Antipszichotikus gyógyszereket lehet felírni a gondolkodási rendellenesség okától függően. Ezek a gyógyszerek kiegyensúlyozhatják az agy kémiai dopaminját és szerotonint.

Pszichoterápia

A pszichoterápia segít az embereknek a gondolataikat reálisabbakra cserélni, és megtanítja őket egy betegség kezelésének módjaira.

A kognitív viselkedésterápia, a pszichoterápia egy formája és a kognitív javító terápia egyaránt előnyös lehet a skizofréniában szenvedők számára.

Ha arra gyanakszik, hogy egy szeretett személynek gondolkodási zavara van, bátorítsa őket, hogy forduljanak orvoshoz. Rendelkezésre állnak olyan kezelések, amelyek hatékonyan kezelhetik a gondolkodási rendellenesség tüneteit, és az orvos segíthet meghatározni a megfelelő kezelési módszert az alapbetegség alapján.

Elvitel

A gondolkodási zavar rendezetlen gondolkodásmód, amely szokatlan beszédhez és íráshoz vezet. A gondolkodási zavarral küzdő embereknek nehézségeik vannak a másokkal való kommunikációban, és nehezen tudják felismerni, hogy problémájuk van.

Ha arra gyanakszik, hogy egy közeli személy gondolatzavarban szenved, érdemes arra ösztönözni őket, hogy mielőbb forduljanak orvoshoz.