Két új ok, amiért komolyan meg kell találnia a munka és az élet egyensúlyát

Tartalom

• Vélemény a következőhöz:

A túlórázás pontokat szerezhet a főnökével, emeléssel járhat (vagy akár a sarokirodában!). Két új tanulmány szerint azonban szívrohamot és depressziót is okozhat, amelyek tovább bizonyítják, hogy túl sok időt töltünk a munkával, és nem eléggé az egyensúlyt. (Tudja meg, hogyan kerülheti el a stresszt, hogyan győzheti le a kiégést, és hogyan lehet mindent igazán!)

Az amerikaiak a legkeményebben dolgozó emberek a bolygón – vagy legalábbis mi töltjük ezzel a legtöbb órát. Évente körülbelül 1788 órát dolgozunk, többet, mint a híresen szorgalmas japánok, akik évente körülbelül 1735 órát dolgoznak, és sokkal többet, mint az európaiak, akik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint átlagosan mindössze 1400 órát dolgoznak évente. Hasonlóképpen, a Gallup tavalyi közvélemény-kutatása szerint egy átlagos amerikai heti 47 órát dolgozik. Mindössze nyolc százalék mondta azt, hogy heti 40 óránál kevesebbet dolgozik, és csaknem minden ötödik többet mutat 60órák hetente (azaz reggel 8-tól este 8-ig!).

De ezeket az órákat nem feltétlenül az íróasztalhoz láncolva töltik; helyette egy telefonhoz vagyunk láncolva. A technológia csodájának köszönhetően mindannyian kapcsolódunk az irodához, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között vagyunk ban ben az iroda. És bár ez fantasztikus lehet (egy sürgős munkahelyi e-mailre a saját ágyam kényelméből válaszolok? Nem bánom, ha megteszem!), ez azt is jelenti, hogy a munka a nap minden óráját átveszi (egy másik sürgős munka pl. -mailt amikor lefekszem? I csináld ész!). (További információ arról, hogy mobiltelefonja hogyan teszi tönkre az állásidőt.)

Már nincs olyan, hogy „kiórázunk”, és miközben legtöbbünk csak feldobja a karját, és azt mondja: „Ez az, ami van”, munkamániás természetünk valójában megbetegít minket az új kutatás szerint.

Ben megjelent tanulmány A Lancet megállapította, hogy a legnagyobb túlteljesítők-akik heti 55 órát vagy többet dolgoznak-33 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek agyvérzéstől, és 13 százalékkal gyakrabban szívkoszorúér-betegségtől. De a stressz még azoknak is ártott, akik csak heti 41 órát dolgoztak, 10 százalékkal növelve kockázatukat. Ez nem csak a stressz miatt van. A kutatók azt feltételezik, hogy a megnövekedett feszültség más kockázatos magatartásokhoz vezethet, mint például a túl sok ivás, és veszélyeztetheti az egészséges szokásokat, például az edzőteremben töltött időt. (Tudja meg, hogyan akadályozza meg az edzőteremben végzett edzés a munka kiégését.)

A késő esti projekttalálkozók során azonban nem csak a szíved szenved. Egy másik új tanulmány szerint ez a túlóra az agyadra is hatással van Journal of Occupational Health Psychology. Német kutatók azt találták, hogy az alkalmazottak, akiknek azt mondták, hogy szabadidejükben készen álljanak dolgozni, jobban stresszesek voltak, és magasabb kortizolszintjük is ezt bizonyítja – még akkor is, ha nem volt szükség tényleges többletmunkára. Úgy tűnik, hogy pusztán annak ismerete, hogy elhívnak, elegendő ahhoz, hogy a tested stresszvárosba vezessen, ami hosszú távon olyan mentális egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szorongás és a depresszió-mondták a tudósok. (Lásd: 10 furcsa mód, ahogy a tested reagál a stresszre.)

És a nők számára nehezebb lehet határokat szabni a munkáddal. Kezdetben a McKinsey and Co. felmérése szerint kevesebb nő bízik abban, hogy a mezőny élére kerül, mint férfitársa, ami azt jelenti, hogy azok, akik a díjat nézik, gyakran érzik úgy, hogy keményebben kell dolgozniuk. Ezután a nőket jobban lenézik, mint a férfiakat, amikor a munka és a magánélet egyensúlyáról van szó.

A legrosszabb azonban az, hogy ezek a többletórák nem feltétlenül jelentenek több munkát. Egy 2014 -es Stanford -tanulmány szerint minél több órát dolgozik heti 40 felett, annál kevésbé termelékeny. A svédországi göteborgi tisztviselők ezt komolyan vették, és hat órás munkanapot vezettek be, miután a korábbi kísérletek azt mutatták, hogy a rövidebb ideig dolgozó svédek egészségesebbek és termelékenyebbek voltak, és hosszú távon megtakarították az ország pénzét.

De nem kell Svédországba költöznie, hogy megóvja a munka és a magánélet egyensúlyát. Kezdje ezzel a 15 egyszerű lépéssel, amelyek megváltoztatják karrierjét (és életét!). Mivel a kutatás egyértelmű: Szíve, elméje és józan esze védelme érdekében itt az ideje, hogy nemet mondjon a napi 24 órás ügyeletre.

Vélemény a következőhöz: