Hemolitikus anémia

A vérszegénység olyan állapot, amelyben a szervezetnek nincs elegendő egészséges vörösvértestje. A vörösvérsejtek oxigént biztosítanak a test szövetei számára.

Normális esetben a vörösvértestek körülbelül 120 napig tartanak a szervezetben. Hemolitikus anaemia esetén a vérben lévő vörösvértestek a normálisnál hamarabb pusztulnak el.

A csontvelő elsősorban az új vörösvérsejtek létrehozásáért felelős. A csontvelő az a lágy szövet a csontok közepén, amely segíti az összes vérsejt kialakulását.

Hemolitikus vérszegénység akkor fordul elő, amikor a csontvelő nem termel annyi vörösvértestet, hogy pótolja a megsemmisülteket.

A hemolitikus vérszegénységnek számos oka lehet. A vörösvértestek megsemmisülhetnek:

• Autoimmun probléma, amelyben az immunrendszer tévesen saját vörösvérsejtjeit idegen anyagnak tekinti és elpusztítja
• Genetikai hibák a vörösvértestekben (például sarlósejtes vérszegénység, thalassemia és G6PD hiány)
• Bizonyos vegyi anyagok, gyógyszerek és méreganyagok kitettsége
• Fertőzések
• Vérrögök a kis erekben
• Vér transzfúzió donorból, olyan vércsoporttal, amely nem felel meg a tiédnek

Lehet, hogy nincsenek tünetei, ha a vérszegénység enyhe. Ha a probléma lassan alakul ki, az első tünetek a következők lehetnek:

• Gyengeség vagy fáradtság érzése a szokásosnál gyakrabban, vagy testmozgással
• Olyan érzések, hogy a szíved dobog vagy versenyez
• Fejfájás
• Koncentrációs vagy gondolkodási problémák

Ha az anaemia rosszabbodik, a tünetek a következők lehetnek:

• Szédülés, ha felállsz
• Sápadt bőr
• Légszomj
• Fájó nyelv
• Megnagyobbodott lép

A teljes vérképnek (CBC) nevezett teszt segíthet az anaemia diagnosztizálásában, és néhány tippet adhat a probléma típusához és okához. A CBC fontos része a vörösvértestszám (RBC), a hemoglobin és a hematokrit (HCT).

Ezek a tesztek azonosíthatják a hemolitikus vérszegénység típusát:

• Abszolút retikulocita szám
• Coombs-teszt, közvetlen és közvetett
• Donath-Landsteiner teszt
• Hideg agglutininek
• Szabad hemoglobin a szérumban vagy a vizeletben
• Hemosiderin a vizeletben
• Vérlemezke-szám
• Fehérje elektroforézis - szérum
• Piruvát-kináz
• A szérum haptoglobin szintje
• Szérum LDH
• Karboxihemoglobin szint
  

A kezelés a hemolitikus vérszegénység típusától és okától függ:

• Vészhelyzetekben vérátömlesztésre lehet szükség.
• Immun okokból az immunrendszert elnyomó gyógyszerek alkalmazhatók.
• Ha a vérsejtek gyors ütemben pusztulnak el, akkor a szervezetnek szükség lehet extra folsav- és vas-kiegészítőkre az elveszett helyettesítésére.

Ritka esetekben műtétre van szükség a lép eltávolításához. A lép ugyanis szűrőként működik, amely eltávolítja a kóros sejteket a vérből.

Az eredmény a hemolitikus vérszegénység típusától és okától függ. A súlyos vérszegénység súlyosbíthatja a szívbetegségeket, a tüdőbetegségeket vagy az agyi érrendszeri betegségeket.

Hemolitikus vérszegénység tüneteinek felmerülése esetén hívja egészségügyi szolgáltatóját.

Vérszegénység - hemolitikus

• Vörösvérsejtek, sarlósejt
• Vörösvérsejtek - több sarlósejt
• Vörösvérsejtek - sarlósejtek
• Vörösvérsejtek - sarló és Pappenheimer
• Vérsejtek

Brodsky RA. Paroxizmális éjszakai hemoglobinuria. In: Hoffman R, Benz EJ, Silberstein LE és munkatársai, szerk. Hematológia: Alapelvek és gyakorlat. 7. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2018: 31. fejezet.

Gallagher PG. Hemolitikus vérszegénységek: vörösvérsejt-membrán és anyagcsere-hibák. In: Goldman L, Schafer AI, szerk. Goldman-Cecil orvostudomány. 26. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2020: 152. fejezet.

Kumar V., Abbas AK, Aster JC. Vérképző és nyirokrendszerek. In: Kumar V., Abbas AK, Aster JC, szerk. Robbins alapvető patológia. 10. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2018: 12. fejezet.