Alzheimer-kór

A demencia az agy működésének elvesztése, amely bizonyos betegségek esetén jelentkezik. Az Alzheimer-kór (AD) a demencia leggyakoribb formája. Hatással van az emlékezetre, a gondolkodásra és a viselkedésre.

Az Alzheimer-kór pontos oka nem ismert. A kutatások azt mutatják, hogy az agy bizonyos változásai Alzheimer-kórhoz vezetnek.

Nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, ha:

• Idősebbek - Az Alzheimer-kór kialakulása nem része a normális öregedésnek.
• Van közeli rokona, például testvére vagy nővére vagy Alzheimer-kórban szenvedő szülője.
• Bizonyos gének kapcsolódnak az Alzheimer-kórhoz.

A következők is növelhetik a kockázatot:

• Nőnek lenni
• A magas koleszterinszint miatt szív- és érrendszeri problémák vannak
• A fej traumájának története

Az Alzheimer-kórnak két típusa van:

• Korán megjelenő Alzheimer-kór -- A tünetek 60 éves kor előtt jelentkeznek. Ez a típus sokkal ritkább, mint a késői megjelenés. Gyorsan romlik. A korán megjelenő betegség családokban is előfordulhat. Több gént azonosítottak.
• Későn megjelenő Alzheimer-kór -- Ez a leggyakoribb típus. 60 éves és idősebb embereknél fordul elő. Lehet, hogy néhány családban működik, de a gének szerepe kevésbé egyértelmű.

Az Alzheimer-kór tünetei a mentális funkciók számos területén jelentkező nehézségeket tartalmazzák, beleértve:

• Érzelmi viselkedés vagy személyiség
• Nyelv
• memória
• Észlelés
• Gondolkodás és ítélkezés (kognitív képességek)

Az Alzheimer-kór általában először feledékenységként jelenik meg.

Az enyhe kognitív károsodás (MCI) az öregedés miatti normális feledékenység és az Alzheimer-kór kialakulása közötti szakasz. Az MCI-ben szenvedőknek enyhe problémái vannak a gondolkodással és a memóriával, amelyek nem zavarják a mindennapi tevékenységeket. Gyakran tudatában vannak a feledékenységnek. Az MCI-ben nem mindenkinek alakul ki Alzheimer-kór.

Az MCI tünetei a következők:

• Nehézség egyszerre több feladatot végrehajtani
• Nehézségek megoldani a problémákat
• A legfrissebb események vagy beszélgetések elfelejtése
• A nehezebb tevékenységek elvégzése hosszabb időt vesz igénybe

Az Alzheimer-kór korai tünetei a következők lehetnek:

• Nehéz olyan feladatok végrehajtása, amelyek elgondolkodnak, de könnyen jöttek, például egy csekkfüzet kiegyensúlyozása, bonyolult játékok (híd), új információk vagy rutinok megtanulása
• Eltévedni a megszokott útvonalakon
• Nyelvi problémák, például problémák az ismert tárgyak nevének emlékezésével
• A korábban élvezett dolgok iránti érdeklődés elvesztése és lapos hangulat
• Tévesen elhelyezett elemek
• A személyiség megváltozása és a szociális készségek elvesztése

Az Alzheimer-kór súlyosbodásával a tünetek nyilvánvalóbbak, és zavarják az öngondoskodás képességét. A tünetek a következők lehetnek:

• Az alvási szokások változása, gyakran éjszaka felébred
• Téveszmék, depresszió és izgatottság
• Nehézségek az alapvető feladatok elvégzésében, mint például az ételek elkészítése, a megfelelő ruházat kiválasztása és a vezetés
• Olvasási vagy írási nehézségek
• Az aktuális események részleteinek elfelejtése
• Az események elfeledése az élettörténetében és az öntudat elvesztése
• Hallucinációk, érvek, kitörés és erőszakos viselkedés
• Gyenge megítélés és a veszély felismerésének képességének elvesztése
• Rossz szó használata, szavak rossz kiejtése vagy zavaros mondatokban való beszéd
• Visszavonulás a társadalmi kapcsolattól

A súlyos Alzheimer-kórban szenvedők már nem:

• Ismerje fel a családtagokat
• Végezze el a mindennapi élet alapvető tevékenységeit, például étkezést, öltözködést és fürdést
• Értsd a nyelvet

Az Alzheimer-kórban előforduló egyéb tünetek:

• A bélmozgás vagy a vizelet szabályozásával kapcsolatos problémák
• Nyelési problémák

Szakképzett egészségügyi szolgáltató gyakran az alábbi lépésekkel diagnosztizálhatja az Alzheimer-kórt:

• Teljes fizikai vizsga, ideértve az idegrendszeri vizsgát is
• A személy kórtörténetéről és tüneteiről kérdezni
• Mentális funkció tesztek (mentális állapot vizsgálat)

Az Alzheimer-kór diagnosztizálására akkor kerül sor, ha bizonyos tünetek jelentkeznek, és megbizonyosodva arról, hogy a demencia egyéb okai nincsenek jelen.

Vizsgálatok végezhetők a demencia egyéb lehetséges okainak kizárására, beleértve:

• Anémia
• Agytumor
• Hosszú távú (krónikus) fertőzés
• Mámor gyógyszerektől
• Súlyos depresszió
• Megnövekedett folyadék az agyban (normál nyomású hydrocephalus)
• Stroke
• Pajzsmirigy betegség
• Vitaminhiány

Az agy CT-je vagy MRI-je elvégezhető a demencia egyéb okainak, például agydaganatnak vagy stroke-nak a keresésére. Néha PET-vizsgálat alkalmazható az Alzheimer-kór kizárására.

Az egyetlen módja annak, hogy biztosan megtudjuk, hogy valakinek Alzheimer-kórja van, az, hogy halál után megvizsgálja az agyszövet mintáját.

Az Alzheimer-kórra nincs gyógymód. A kezelés céljai:

• Lassú a betegség progressziója (bár ezt nehéz megtenni)
• Kezelheti a tüneteket, például viselkedési problémákat, zavartságot és alvási problémákat
• Változtassa meg az otthoni környezetet a mindennapi tevékenységek megkönnyítése érdekében
• Támogassa a családtagokat és más gondozókat

A gyógyszereket a következőkre használják:

• Lassítsa a tünetek súlyosbodásának ütemét, bár ezeknek a gyógyszereknek az előnye csekély lehet
• Ellenőrzési problémák a viselkedéssel, például ítéletvesztés vagy zavartság

Ezen gyógyszerek használata előtt kérdezze meg a szolgáltatót:

• Melyek a mellékhatások? Megéri-e a gyógyszert kockáztatni?
• Mikor van a legjobb idő ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazására?
• Meg kell-e változtatni vagy le kell állítani más egészségügyi problémák kezelésére szolgáló gyógyszereket?

Alzheimer-kórban szenvedő személynek szüksége lesz támogatásra az otthonban, mivel a betegség súlyosbodik. A családtagok vagy más gondozók segíthetnek abban, hogy a személynek megbirkózzon a memóriavesztéssel, valamint viselkedési és alvási problémákkal. Fontos megbizonyosodni arról, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő személy otthona biztonságos számára.

Kihívást jelenthet az Alzheimer-kór vagy a betegségben szenvedő személy gondozása. Könnyítheti a betegség stresszét azáltal, hogy az Alzheimer-kór forrásaival támogatást keres.Ha megosztja másokkal, akiknek vannak közös tapasztalataik és problémáik, akkor nem érezhetik magukat egyedül.

Az, hogy milyen gyorsan romlik az Alzheimer-kór, minden embernél más és más. Ha az Alzheimer-kór gyorsan kialakul, akkor valószínű, hogy gyorsan súlyosbodik.

Az Alzheimer-kórban szenvedők gyakran a szokásosnál hamarabb halnak meg, bár egy személy a diagnózis után 3 és 20 év között élhet.

A családoknak valószínűleg meg kell tervezniük kedvesük jövőbeli gondozását.

A betegség utolsó szakasza néhány hónaptól több évig is eltarthat. Ezalatt az illető teljesen fogyatékossá válik. A halál általában fertőzésből vagy szervelégtelenségből következik be.

Hívja a szolgáltatót, ha:

• Alzheimer-kór tünetei alakulnak ki, vagy egy személynek hirtelen megváltozik a mentális állapota
• Az Alzheimer-kórban szenvedők állapota rosszabbodik
• Ön nem képes otthon ellátni Alzheimer-kórban szenvedő embert

Bár nincs bizonyított módszer az Alzheimer-kór megelőzésére, vannak olyan intézkedések, amelyek segíthetnek megakadályozni vagy lassítani az Alzheimer-kór kialakulását:

• Maradjon alacsony zsírtartalmú étrenden, és fogyasszon magas omega-3 zsírsavtartalmú ételeket.
• Bőven mozogjon.
• Maradjon mentálisan és társadalmilag aktív.
• Viseljen sisakot kockázatos tevékenységek során az agysérülés megelőzése érdekében.

Szenilis demencia - Alzheimer típusú (SDAT); SDAT; Demencia - Alzheimer-kór

• Kommunikáció valakivel afáziában
• Kommunikáció valakivel, akinek diszartriája van
• Demencia és vezetés
• Demencia - viselkedési és alvási problémák
• Demencia - napi ellátás
• Demencia - biztonságban tartása az otthonban
• Demencia - mit kérjen orvosától
• Extra kalóriák fogyasztása beteg állapotban - felnőttek
• A bukások megelőzése

• Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór Egyesületének honlapja. Sajtóközlemény: Első gyakorlati irányelvek az Alzheimer-kór és más demenciák klinikai értékeléséhez az elsődleges és a speciális ellátás során. www.alz.org/aaic/releases_2018/AAIC18-Sun-clinical-practice-guidelines.asp. Frissítve 2018. július 22.. Hozzáférés: 2020. április 16.

Knopman DS. Kognitív károsodás és demencia. In: Goldman L, Schafer AI, szerk. Goldman-Cecil orvostudomány. 26. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2020: 374. fejezet.

Martínez G, Vernooij RW, Fuentes Padilla P, Zamora J, Bonfill Cosp X, Flicker L. 18F PET florbetapirrel az Alzheimer-kór dementia és más demenciák korai diagnosztizálására enyhe kognitív károsodásban szenvedő emberekben (MCI). Cochrane Database Syst Rev. 2017; 11 (11): CD012216. PMID: 29164603 www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29164603/.

Peterson R, Graff-Radford J. Alzheimer-kór és más demenciák. In: Daroff RB, Jankovic J, Mazziotta JC, Pomeroy SL, szerk. Bradley neurológiája a klinikai gyakorlatban. 7. kiadás Philadelphia, PA: Elsevier; 2016: 95. fejezet.

Sloane PD, Kaufer, DI. Alzheimer kór. In: Kellerman RD, Rakel DP, szerk. Conn jelenlegi terápiája 2020. Philadelphia, PA: Elsevier 2020: 681-686.