A pitvarfibrillációs prognózis javítása

Tartalom

• Mi a jóslat az AFib-ben szenvedő személyre?
• Milyen szövődmények fordulhatnak elő az AFib alkalmazásakor?
• Hogyan kezelik az AFib-et?
• Gyógyszerek
• Kardioverzió
• Műtéti beavatkozások
• Hogyan akadályozhatja meg az AFib-et?

Mi a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció (AFib) egy olyan szívbetegség, amely megremegteti a szív felső kamráit (pitvarokként ismert).

Ez a remegés megakadályozza a szív hatékony pumpálását. Normális esetben a vér egy pitvarból a kamrába (a szív alsó kamrájába) jut, ahol akár a tüdőbe, akár a test többi részébe pumpálják.

Amikor az átrium szivattyúzás helyett megremeg, az ember úgy érezheti, hogy a szíve megfordult vagy kihagyott egy ütemet. A szív nagyon gyorsan doboghat. Hányingert, légszomjat és gyengeséget érezhetnek.

Az AFib-szel járó szívérzetek és szívdobogás mellett az embereknek nagyobb a kockázata a vérrögök kialakulásának. Amikor a vér nem pumpál olyan jól, a szívben elakadt vér hajlamosabb az alvadásra.

Az alvadékok veszélyesek, mert stroke-ot okozhatnak. Az American Heart Association szerint a stroke-ban szenvedő emberek becslések szerint 15-20 százalékának is van AFib-je.

Gyógyszerek és egyéb kezelések állnak rendelkezésre az AFib-ben szenvedők számára. A legtöbben ellenőrzik, és nem gyógyítják az állapotot. Az AFib megléte növelheti az ember szívelégtelenség kockázatát is. Orvosa kardiológust javasolhat, ha úgy gondolja, hogy AFib-je van.

Mi a jóslat az AFib-ben szenvedő személyre?

A Johns Hopkins Medicine szerint becslések szerint 2,7 millió amerikainak van AFib-je. Az összes stroke-ban szenvedő embernek egyötöde is rendelkezik AFib-lel.

A legtöbb 65 éves és idősebb ember, aki AFib-szel rendelkezik, vérhígító gyógyszereket is szed, hogy csökkentse a szövődmények, például a szélütés valószínűségét. Ez javítja az AFib-ben szenvedők általános prognózisát.

Kezelés és rendszeres látogatások fenntartása orvosával általában javíthatja a prognózist, amikor AFib-je van. Az American Heart Association (AHA) szerint az AFib-kezelésben nem részesülő emberek 35 százaléka stroke-ot szenved.

Az AHA megjegyzi, hogy az AFib epizódja ritkán okoz halált. Ezek az epizódok azonban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy más szövődményeket tapasztaljon, például stroke-ot és szívelégtelenséget, amelyek halálhoz vezethetnek.

Röviden, lehetséges, hogy az AFib befolyásolja az Ön élettartamát. A szív diszfunkcióját jelenti, amelyet kezelni kell. Számos olyan kezelés áll azonban rendelkezésre, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében és csökkenthetik a nagyobb események, például agyvérzés és a szívelégtelenség kockázatát.

Milyen szövődmények fordulhatnak elő az AFib alkalmazásakor?

Az AFib két elsődleges szövődménye a stroke és a szívelégtelenség. A véralvadás megnövekedett kockázata azt eredményezheti, hogy a vérrög elszakad a szívéből és az agyába jut. A stroke kockázata magasabb, ha a következő kockázati tényezők vannak:

• cukorbetegség
• szív elégtelenség
• magas vérnyomás
• a stroke története

Ha AFib-je van, beszéljen kezelőorvosával a stroke egyéni kockázatáról és minden olyan lépésről, amelyet megtehet annak megakadályozása érdekében.

A szívelégtelenség az AFib egy másik gyakoribb szövődménye. Remegő szívverése és a szíve nem a szokásos időzített ritmusában okozhatja azt, hogy szívének keményebben kell dolgoznia a vér hatékonyabb pumpálásáért.

Idővel ez szívelégtelenséghez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a szívének nehézségei vannak annyi vér keringtetésében, hogy megfeleljen a test szükségleteinek.

Hogyan kezelik az AFib-et?

Számos kezelés áll rendelkezésre az AFib számára, az orális gyógyszerektől a műtétig.

Először is fontos meghatározni, mi okozza az AFib-et. Például olyan állapotok, mint az alvási apnoe vagy a pajzsmirigy rendellenességei, okozhatják az AFib-et. Ha orvosa kezelést írhat elő az alapbetegség kijavítására, akkor az AFib elmúlhat.

Gyógyszerek

Orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, amelyek segítenek a szív normális pulzusának és ritmusának fenntartásában. Ilyenek például:

• amiodaron (Cordarone)
• digoxin (lanoxin)
• dofetilid (Tikosyn)
• propafenon (Rythmol)
• szotalol (Betapace)

Orvosa vérhígító gyógyszereket is előírhat, hogy csökkentse a stroke kialakulását okozó vérrög kialakulásának kockázatát. Példák ezekre a gyógyszerekre:

• apixaban (Eliquis)
• dabigatrán (Pradaxa)
• rivaroxaban (Xarelto)
• edoxaban (Savaysa)
• varfarin (Coumadin, Jantoven)

A fent felsorolt ​​első négy gyógyszer más néven nem K-vitamin orális antikoaguláns (NOAC). A warfarinnal szemben a NOAC-k használata ajánlott, kivéve, ha közepesen súlyos vagy súlyos mitrális stenosisban vagy mesterséges szívbillentyűben szenved.

Orvosa felírhat olyan gyógyszereket, amelyek ideális esetben a szív szívéhez vezetnek (helyreállítják a szív normális ritmusát). Ezen gyógyszerek egy részét intravénásan adják be, míg másokat szájon át.

Ha a szíve nagyon gyorsan kezd dobogni, orvosa felveheti a kórházba, amíg a gyógyszerek nem képesek stabilizálni a pulzusát.

Kardioverzió

Az AFib oka ismeretlen lehet, vagy összefüggésben áll a szívet közvetlenül gyengítő állapotokkal. Ha elég egészséges vagy, orvosa javasolhatja az elektromos kardioverziónak nevezett eljárást. Ez magában foglalja az áramütés leadását a szívébe a ritmus visszaállításához.

Ezen eljárás során nyugtató gyógyszereket kap, ezért valószínűleg nem lesz tisztában a sokkkal.

Bizonyos esetekben orvosa vérhígító gyógyszereket fog felírni, vagy a kardioverzió előtt elvégzi a transzesophagealis echokardiogramnak (TEE) nevezett eljárást, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szívében nincs olyan vérrög, amely stroke-hoz vezethet.

Műtéti beavatkozások

Ha a kardioverzió vagy a gyógyszerek szedése nem ellenőrzi az AFib-et, orvosa más eljárásokat javasolhat. Tartalmazhatnak katéter ablációt, ahol a katéter a csukló vagy az ágyék artériáján keresztül menetes.

A katéter a szívének olyan területeire irányítható, amelyek zavarják az elektromos aktivitást. Orvosa megsemmisítheti vagy elpusztíthatja azt a kis szövetterületet, amely a szabálytalan jeleket okozza.

A labirintus eljárásnak nevezett másik eljárás nyílt szívű műtéttel együtt végezhető el, például szív bypass vagy szeleppótlás. Ez az eljárás magában foglalja a hegszövet létrehozását a szívben, így a szabálytalan elektromos impulzusok nem tudnak továbbadni.

Szükség lehet egy pacemakerre is, amely segít a szívének ritmusában maradni. Orvosa szívritmus-szabályozót ültethet be egy AV csomó abláció után.

Az AV csomópont a szív fő pacemakere, de szabálytalan jeleket képes továbbítani, ha AFib van.

Orvosa hegszövetet hoz létre ott, ahol az AV csomópont található, hogy megakadályozza a szabálytalan jelek továbbítását. Ezután beülteti a szívritmus-szabályozót a helyes szívritmus-jelek továbbítására.

Hogyan akadályozhatja meg az AFib-et?

A szív-egészséges életmód gyakorlása létfontosságú, ha AFib-je van. Az olyan állapotok, mint a magas vérnyomás és a szívbetegségek, növelhetik az AFib kockázatát. A szíved védelmével megakadályozhatod az állapot kialakulását.

Példák az AFib megelőzésére:

• A dohányzás abbahagyása.
• Szívből táplálkozó egészséges étrend fogyasztása, amely kevés telített zsír-, só-, koleszterin- és transz-zsírtartalmú.
• Magas tápanyagtartalmú ételek fogyasztása, beleértve a teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, gyümölcsöket, valamint az alacsony zsírtartalmú tej- és fehérjeforrásokat.
• Rendszeres testmozgás, amely segít megőrizni az egészséges testsúlyt a méreted és a kereted szempontjából.
• A testsúlycsökkentés akkor ajánlott, ha jelenleg túlsúlyos.
• Rendszeresen ellenőrizze a vérnyomását, és forduljon orvoshoz, ha az magasabb, mint 140/90.
• Kerülje az olyan ételeket és tevékenységeket, amelyekről ismert, hogy kiváltják az AFib-et. Ilyen például az alkohol és koffein fogyasztása, a nátrium-glutamátot (MSG) tartalmazó ételek fogyasztása és az intenzív testmozgás.

Lehetséges követni ezeket a lépéseket, és nem akadályozni az AFib-et. Az egészséges életmód azonban javítja általános egészségi állapotát és prognózisát, ha AFib-je van.