Vérgázvizsgálat

Tartalom

• Mi a vérgázvizsgálat?
• Miért történik a vérgázvizsgálat?
• Milyen kockázatokkal jár a vérgázvizsgálat?
• Hogyan történik a vérgázvizsgálat?
• Vérgázvizsgálat eredményeinek értelmezése

Mi a vérgázvizsgálat?

A vérgázvizsgálat a vér oxigén- és szén-dioxid-mennyiségét méri. Használható a vér pH-jának vagy savasságának meghatározására is. A teszt közismert néven vérgázelemzés vagy artériás vérgáz (ABG) teszt.

Vörösvérsejtjei oxigént és szén-dioxidot szállítanak az egész testben. Ezeket vérgáznak nevezik.

Amint a vér áthalad a tüdején, az oxigén áramlik a vérbe, míg a szén-dioxid a vérből a tüdőbe áramlik. A vérgázvizsgálat meghatározhatja, hogy a tüdeje mennyire képes az oxigént a vérbe mozgatni és a szén-dioxidot eltávolítani a vérből.

A vér oxigén-, szén-dioxid- és pH-szintjének egyensúlyhiánya bizonyos betegségek jelenlétét jelezheti. Ezek a következők lehetnek:

• veseelégtelenség
• szív elégtelenség
• kontrollálatlan cukorbetegség
• vérzés
• kémiai mérgezés
• kábítószer-túladagolás
• sokk

Orvosa vérgázvizsgálatot rendelhet el, ha ezen állapotok bármelyikének tüneteit észleli. A teszt megköveteli egy kis mennyiségű vér összegyűjtését egy artériából. Ez egy biztonságos és egyszerű eljárás, amelynek végrehajtása csak néhány percet vesz igénybe.

Miért történik a vérgázvizsgálat?

A vérgázvizsgálat pontos mérést biztosít a szervezet oxigén- és szén-dioxid-szintjéről. Ez segíthet orvosának abban, hogy megállapítsa, mennyire működik a tüdeje és a veséje.

Ez egy teszt, amelyet a kórházi körülmények között használnak leggyakrabban az akut betegek kezelésének meghatározására. Nincs nagyon jelentős szerepe az alapellátásban, de tüdőfunkciós laboratóriumban vagy klinikán alkalmazható.

Orvosa vérgázvizsgálatot rendelhet el, ha oxigén-, szén-dioxid- vagy pH-egyensúlyhiány tüneteit mutatja. A tünetek a következők lehetnek:

• légszomj
• nehéz légzés
• zavar
• hányinger

Ezek a tünetek bizonyos egészségügyi állapotok jelei lehetnek, beleértve az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD).

Orvosa vérgázvizsgálatot is rendelhet, ha gyanítja, hogy a következő állapotok bármelyikét tapasztalja:

• tüdő betegség
• vesebetegség
• anyagcsere-betegség
• fej- vagy nyaki sérülések, amelyek befolyásolják a légzést

A pH-érték és a vérgázszint egyensúlyhiányának felismerése szintén segíthet orvosának bizonyos állapotok, például tüdő- és vesebetegségek kezelésének nyomon követésében.

Gyakran vérgázvizsgálatot rendelnek el más vizsgálatokkal együtt, ilyen a vércukorszint-teszt a vércukorszint ellenőrzésére és egy kreatinin-vérvizsgálat a veseműködés értékelésére.

Milyen kockázatokkal jár a vérgázvizsgálat?

Mivel a vérgázvizsgálat nem igényel nagy vérmintát, alacsony kockázatú eljárásnak számít.

Mindazonáltal mindig tájékoztatnia kell kezelőorvosát a meglévő egészségügyi állapotokról, amelyek miatt a vártnál nagyobb mértékben vérezhet. Azt is el kell mondania nekik, ha vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszereket szed, például vérhígítókat, amelyek befolyásolhatják a vérzését.

A vérgázvizsgálattal kapcsolatos lehetséges mellékhatások a következők:

• vérzés vagy véraláfutás a szúrás helyén
• elájul
• a bőr alatt felhalmozódó vér
• fertőzés a szúrás helyén

Tájékoztassa kezelőorvosát, ha váratlan vagy elhúzódó mellékhatásokat tapasztal.

Hogyan történik a vérgázvizsgálat?

A vérgázvizsgálathoz kis vérminta összegyűjtése szükséges. Artériás vért a csukló, a kar vagy az ágyék artériájából, vagy a már létező artériás vonalból nyerhetünk, ha Ön jelenleg kórházban van. A vérgázminta vénás is lehet, a vénától, a meglévő IV-től vagy a kapilláristól kezdve, amelyhez kis szúrás szükséges a sarokig.

Az egészségügyi szolgáltató először fertőtleníti az injekció beadásának helyét. Amint megtalálják az artériát, tűt helyeznek az artériába, és vért vesznek. Enyhe szúrást érezhet, amikor a tű bemegy. Az artériák több simaizomréteggel rendelkeznek, mint a vénák, és néhányuk fájdalmasabbnak találhatja az artériás vérgázvizsgálatot, mint a vénából történő vérvétel.

A tű eltávolítása után a szakember néhány percig nyomást fog tartani, mielőtt kötést helyezne a szúrt sebre.

A vérmintát ezután egy hordozható gépen vagy egy helyszíni laboratóriumban elemzik. A mintát az eljárástól számított 10 percen belül elemezni kell a pontos vizsgálati eredmény biztosítása érdekében.

Vérgázvizsgálat eredményeinek értelmezése

A vérgázvizsgálat eredményei segíthetnek orvosának különböző betegségek diagnosztizálásában vagy annak megállapításában, hogy a kezelések mennyire működnek bizonyos körülmények között, beleértve a tüdőbetegségeket is. Ez azt is megmutatja, hogy a tested kompenzálja-e az egyensúlyhiányt vagy sem.

Egyes értékek kompenzációjának lehetősége miatt, amely más értékek korrekcióját okozza, elengedhetetlen, hogy az eredményt értelmező személy képzett egészségügyi szolgáltató legyen, aki tapasztalattal rendelkezik a vérgáz értelmezésében.

A teszt a következőket méri:

• Artériás vér pH-ja, amely a hidrogénionok mennyiségét jelzi a vérben. A 7,0-nél kisebb pH-t savasnak, a 7,0-nél nagyobb pH-t pedig lúgosnak vagy lúgosnak nevezzük. Az alacsonyabb vér-pH azt jelezheti, hogy a véred savasabb és magasabb a szén-dioxid-szintje. A magasabb vér pH-értéke azt jelezheti, hogy a véred bázikusabb és magasabb a bikarbonát szintje.
• Bikarbonát, amely olyan kémiai anyag, amely segít megakadályozni a vér pH-jának túl savas vagy túl lúgos állapotát.
• Oxigén parciális nyomása, amely a vérben oldott oxigén nyomásának mértéke. Meghatározza, hogy az oxigén mennyire képes a tüdőből a vérbe áramolni.
• A szén-dioxid résznyomása, amely a vérben oldott szén-dioxid nyomásának mértéke. Meghatározza, hogy a szén-dioxid mennyire képes kifolyni a testből.
• Oxigén szaturáció, amely a hemoglobin által a vörösvértestekben hordozott oxigén mennyiségét méri.

A normál értékek általában a következőket tartalmazzák:

• artériás vér pH: 7,38 - 7,42
• bikarbonát: Literenként 22–28 milliekvivalens
• oxigén parciális nyomása: 75-100 Hgmm
• a szén-dioxid parciális nyomása: 38-42 Hgmm
• oxigén szaturáció: 94-100 százalék

A vér oxigénszintje alacsonyabb lehet, ha a tengerszint felett él.

A normál értékeknek kissé eltérő referencia-tartományuk lesz, ha vénás vagy kapilláris mintából származnak.

A kóros eredmények bizonyos egészségi állapotok jelei lehetnek, beleértve az alábbi táblázatban szereplőket is:

A normál és kóros tartományok a laboratóriumtól függően változhatnak, mert egyesek különböző méréseket vagy módszereket alkalmaznak a vérminták elemzésére.

Mindig találkoznia kell orvosával, hogy részletesebben megvitassa a teszt eredményeit. Meg tudják mondani, ha további vizsgálatokra van szükséged, és szükséged lesz-e valamilyen kezelésre.