Mi a hiperbarikus kamra, mire szolgál és hogyan működik
Tartalom
A hiperbarikus kamra, más néven hiperbarikus oxigénterápia, olyan kezelés, amely nagy mennyiségű oxigén lélegzésén alapszik egy olyan helyen, ahol a légköri nyomás nagyobb, mint a normális környezetben. Amikor ez megtörténik, a test több oxigént szív el a tüdőben, és segít az egészséges sejtek növekedésének stimulálásában és a baktériumok elleni küzdelemben javítani a vérkeringést.
Kétféle hiperbarikus kamra létezik, az egyik az egyik személy kizárólagos, a másik pedig egyszerre több ember használatára szolgál. Ezek a kamrák magánklinikákon találhatók, és bizonyos esetekben a SUS kórházakban állnak rendelkezésre, például a diabéteszes láb kezelésére.
Fontos tudni, hogy ez a fajta eljárás még nem rendelkezik tudományos bizonyítékokkal, és nincs elegendő olyan tanulmány, amely olyan betegségek gyógyítására utalna, mint a cukorbetegség, a rák vagy az autizmus, azonban egyes orvosok javasolhatják ezt a típusú kezelést, ha más kezelések nem mutatják a várt eredményt eredmények.
Mire való
A test szöveteinek oxigénre van szükségük a megfelelő működéshez, és amikor ezeknek a szöveteknek egy része sérülést okoz, több oxigénre van szükség a helyrehozáshoz. A hiperbarikus kamra több oxigént kínál ezekben a helyzetekben, amikor a testnek fel kell gyógyulnia minden sérülés után, javítva a gyógyulást és a fertőzések elleni küzdelmet.
Ily módon különböző betegségek kezelésére alkalmazható, például:
- Nem gyógyuló sebek, mint a cukorbeteg láb;
- Súlyos vérszegénység;
- Tüdőembólia;
- Égési sérülések;
- Szén-monoxid-mérgezés;
- Agyi tályog;
- Sugárzás okozta sérülések;
- Dekompressziós betegség;
- Üszkösödés.
Ezt a fajta kezelést az orvos más gyógyszerekkel együtt írja elő, ezért fontos, hogy ne hagyja el a hagyományos kezelést. Ezenkívül a hiperbarikus kamrával végzett kezelés időtartama a sebek mértékétől és a betegség súlyosságától függ, de az orvos legfeljebb 30 kezelést javasolhat ebből a terápiából.
Hogyan történik
A hiperbarikus kamrával történő kezelést bármely orvos jelezheti, és kórházban vagy klinikán végezhető el. A kórházakban és klinikákon eltérő hiperbarikus kamerák lehetnek, és az oxigént megfelelő maszkokon vagy sisakokon keresztül, vagy közvetlenül a légkamrába lehet szállítani.
A hiperbarikus kamraszekció elvégzéséhez a személy mélyen lélegzik vagy ül 2 órán keresztül, és az orvos a kezelendő betegségtől függően több kezelést is jelezhet.
A hiperbarikus kamrán belüli terápia során nyomás érezhető a fülben, amint az a repülőgép belsejében történik, ezért fontos, hogy rágási mozdulatot tegyen ennek az érzésnek a javítása érdekében. Mégis fontos, hogy értesítse az orvost, ha klausztrofóbiája van, mert a munkamenet hossza miatt fáradtság és rossz közérzet is előfordulhat. Értse meg, mi a klausztrofóbia.
Ezenkívül az ilyen típusú terápia elvégzéséhez bizonyos körültekintésre van szükség, és semmilyen gyúlékony terméket nem szabad a kamrába vinni, például öngyújtókat, akkumulátoros eszközöket, dezodorokat vagy olaj alapú termékeket.
Lehetséges mellékhatások
A hiperbarikus kamrán keresztül történő kezelés kevés egészségügyi kockázattal jár.
Egyes ritka esetekben a hiperbarikus kamra görcsrohamokat okozhat az agy nagy oxigénmennyisége miatt. Egyéb mellékhatások lehetnek a dobhártya megrepedése, látási problémák és a pneumothorax, amely az oxigén bejutása a tüdő külsejébe.
Tájékoztatni kell az orvost, ha kellemetlen érzés jelentkezik a hiperbarikus kamra alatt vagy utána is.
Ki ne használja
A hiperbarikus kamra bizonyos esetekben ellenjavallt, például olyan embereknél, akiknél a közelmúltban fülműtétet végeztek, akik náthában vagy lázban szenvednek. Ezenkívül más típusú tüdőbetegségben szenvedőknek, például asztmának és COPD-nek is tájékoztatnia kell az orvost, mivel nagyobb a pneumothorax kockázata.
Fontos továbbá tájékoztatni az orvost a folyamatos gyógyszerek alkalmazásáról, mivel ezek befolyásolhatják a hiperbarikus kamrával történő kezelést. Például a kemoterápia során előállított gyógyszerek alkalmazása komplikációkat okozhat, ezért a hiperbarikus kamra alkalmazását az orvosnak mindig értékelnie kell.